Gerster Béla
építőmérnök
Született: 1850. október 20. Kassa, Abaúj vármegye
Meghalt: 1923. augusztus 3. Budapest
Család
Sz: Gerster Miklós honvédtiszt, Schmidt Karolina. Testvérei: Gerster G. Árpád (1848–1923) orvos, Gerster E. Miklós (1862–1916) vegyészmérnök, ill. Klekner Manóné Gerster Constantine, Gardini Károlyné Gerster Etelka (1855–1920) opera-énekesnő és Stegmüller Árpádné Gerster Mária (1843–1930) festőművész. Leánya: Gerster Jolán (1889–1957) zenepedagógus, zongoraművész, az Országos Liszt Ferenc Társaság főtitkára.
Iskola
Középiskoláit Kassán végezte, a bécsi műszaki egyetemen mérnöki okl. szerzett.
Életút
Bécsben városi építőmester, majd sógora, Kauser István vállalatainak vezetője (1874–1876). Türr István munkatársaként a Panama- csatorna nyomvonalának kitűzésére indított expedíció tagja, majd referense (1876–1877), a Ferenc-csatorna mérnöke (1877–1878). Tartalékos hadnagyként részt vett a boszniai hadjáratban (1878–1880), a vukovár-samaci és a felsőkulpai csatornák mérnöke (1880–1881), a Korinthoszi Csatornaépítő Vállalat igazgató-főmérnöke, az Athén–Larissza–Tempevölgyi vasútvonal kitűzője (1881–1886). Visszatért Magyarországra, ahol magánmérnökként kb. 20 vasútvonalat tervezett és épített (1886–1919), a Duna– Tisza-csatorna Építési Igazgatóságának vezetője (1919–1923).
Vasút- és csatornaépítéssel foglalkozott. Elsőként ajánlotta a későbbi Panama-csatorna megépítését, legjelentősebb munkája azonban Türr István tábornok küldötteként a Korinthoszi-földszoros átvágásának tervezése, és kivitelezésének vezetése (1881– 1883). Később részt vett Türr István vízgazdálkodási tervének kidolgozásában is. Magyarországon nevéhez fűződik a Duna– Tisza-csatorna tervének elkészítése. Több terve azonban nem valósult meg. Tervezte még a Kissztapártól Újvidékig húzódó Ferenc József-csatornát eredeti rendeletetésére, azaz öntözéses gazdálkodásra felhasználni, méghozzá úgy, hogy a belőle jobbról balra kiágazó, kisebb–nagyobb vízárkokkal biztosítsa a szükséges vízmennyiséget. Így Észak-Bácskában a Pó völgyéhez hasonló mezőgazdasági vidék alakulhatott volna ki. Tervei között szerepelt még egy Duna–Adria-csatorna megalkotása, valamint közvetlen vízi út Budapest és Fiume, ill. Temesvár és Fiume között. Elképzelései azonban az érdektelenség, a tőkehiány miatt nem valósulhattak meg, továbbá azért sem, mert a 19. század végén a magyar kormányok a hajózási utakkal szemben elsősorban a vasút fejlesztését részesítették előnyben. Vasútépítései közül kiemelkedik a Kassai–Tornai (1889) és a Szepsi vasút (1893).
A Korinthoszi-csatorna munkálatait 1882. máj. 5-én kezdték meg és végül 1893. aug. 6-án adta át I. György király és felesége Olga királyné, I. Ferenc József jelenlétében. A Korinthoszi-csatorna építésében Gerster Bélán kívül még négy magyar mérnök vett részt: Kauser István, Nyári László Pulszky Garibaldi és Stegmüller István. Az építkezés legjelentősebb feladata, a nyolcvan méter magas szoros átvágása Gerster nevéhez fűződik (8000 munkással vitte végbe ezt az építéstörténeti bravúrt, 1883-ban). Az építés munkálatait részletesen leírta magyar és francia nyelvű könyvében, amely a magyar technika történeti irodalom egyik klasszikusa (A korinthusi földszoros és átmetszése, 1894). A magyar mérnökök, elsősorban Türr István és Gerster Béla tiszteletére, a Korinthoszi-csatornánál emlékművet avattak (2009. máj. 26-án).
Emlékezet
Kassán született, szülőházát háromnyelvű (magyar–angol–szlovák) emléktábla jelöli. Budapesten (Terézváros, VI. kerület Benczúr utca 33.) élt és alkotott, lakóházát unokatestvére, Gerster Kálmán (1850–1927) építész tervezte (1905). Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, apjával és leányával közös sírban nyugszik. Síremléke Stróbl Alajos és Lotz Károly alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Több éves korinthoszi tartózkodása alatt igen jelentős antik kerámiagyűjteményt gyűjtött össze. A gyűjtemény jelentős részét Gerster Béla örökösei a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozták (1950-ben). Születésének 160. évfordulóján a kassai Szlovák Műszaki Múzeum emlékkiállítást rendezett tiszteletére (2010. nov.-ben).
Főbb művei
F. m.: Az amerikai földszoros átmetszése érdekében végzett előmunkálatok. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1878)
New York állam csatornahálózata, különös tekintettel az 1869–1878-iki évtizedre. (Bp., 1879)
Az alföldi öntözésekről. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1880)
A korinthusi csatornáról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1893)
A korinthusi földszoros és átmetszése. 14 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1894; francia: L’isthme de Corinthe et son percement. Bp., 1896)
Az arató munkások megrendszabályozása. (A „Democratia” Páholy Könyvtára. 32. Bp., 1897)
A csatornakérdés. (Budapesti Napló, 1902. 12.)
A gazdasági népoktatás. (Budapesti Hírlap, 1909)
A vasutak pénzügyei. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1910)
Az újabb helyi érdekű vasutak létesítéséről. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911)
Radikális vagy konzervatív szabadkőművesség? (A Nemzeti Páholy Könyvtára. Bp., 1911)
A radikális szabadkőműves t. t. által a külvilágban megindított mozgalmak tanulságai. (A Nemzeti Páholy Könyvtára. Bp., 1912)
A tagosítás s a birtokpolitikai reform. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1917).
Irodalom
Irod.: Schafarzik Ferenc: A korinthusi csatornáról. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Technikai lexikon. I–II. köt. Szerk. Lósy-Schmidt Ede, Barát Béla. (Bp., 1928)
Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. (Bp., 1960)
Magyar műszaki alkotók. (Bp., 1964)
Batári Gyula: A Korinthoszi-csatorna tervezője. (Műszaki Élet, 1982)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Laár Tibor: Türr István és G. B. nagy műve. 100 éves a Korinthoszi-csatorna. (Magyar Tudomány, 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. (Újvidék, 2002)
Halász György: G. B., a Korinthoszi-csatorna tervezője és építője. (Széphalom [folyóirat], 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
