Gohl Ödön
régész, numizmatikus
Született: 1859. október 8. Buda
Meghalt: 1927. december 5. Budapest
Temetés: 1927. december 7. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Gohl Antal (1822–1896), váradi Maszlaghy Mária (1826–1914). Nyolcan voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Testvérei közül: Gohl Etelka apáca, a Szent Szív Zárda nővére. F: 1889-től váradi Török Gizella (1867–).
Iskola
A bp.-i piarista és a pozsonyi kir. r. k. gimnáziumban tanult, az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1876). A bécsi Pázmáneum Teológiai Karán hittudományi és keleti nyelvészeti tanulmányokat folytatott (1876–1880), a bp.-i tudományegyetemen latin–görög–klasszika-filológia szakos tanári okl. szerzett (1882).
Életút
A soproni Csöndes-féle intézet tanára (1882. szept.–dec.), a szabadkai községi főgimnázium görög–latin szakos r. tanára (1883– 1895). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Érem- és Régiségtárának asszisztense (1895–1900), segédőre (1900–1901), első osztályú segédőre (1901–1902), őre (1902–1912), igazgató-őre (1912. jan. 9.–1920. febr. 20.), osztályigazgatója (1920. febr. 21.–1923. febr. 6.), az Éremtár vezetője (1923. febr. 6.–1925), nyugdíjazták (1925). Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tisztviselői karának tagja (1923–1925).
Papnak készült, de már pazmanita egyetemi hallgató korában érdeklődése a latin auktorok, majd az éremtan felé fordult. A szabadkai gimnáziumban Iványi Antaltól átvette a gimnáziumi éremgyűjtemény (!) vezetését (1887), s ettől kezdve csak numizmatikával foglalkozott, jóllehet érdeklődése kiterjedt a numizmatika szinte minden területére. Első, még Szabadkán megjelent dolgozata (A római birodalom pénzeiről, 1894) felkeltette a szakma érdeklődését, s nem sokkal később meghívták a MNM asszisztensének. Numizmatikusként elsőként vizsgálta a magyarországi kelta aranypénzeket és a népvándorláskori, ill. a honfoglaláskori barbár népek aranyverését. A lágymányosi kelta éremlelet kapcsán elsőként írt az eraviszkuszok pénzveréséről, majd összeállította a magyar iskolák, orvosok, egyházak emlékérmeinek első katalógusát, ill. elsőként dolgozta fel a magyar bányapénzeket és az ún. robotjegyeket. Buda 1686. évi visszavételének 200. évfordulójára összeállította a Budapest emlékérmei c. dolgozatot (megjelent, bővítve: 1899–1900), majd a kötet folytatásaként a teljes fővárosi vonatkozású éremanyagot bemutatta (Budapest újabb emlékérmei, 1905). Vizsgálta az Árpád-kori pénzverés problémáit: a korponai és nyitraludányi éremleletek kapcsán alapvetően új megállapításokat tett a Salamon-dénárok verési sorrendjének meghatározása terén (amelyet később Hóman Bálint kutatásai igazoltak). Muzeológusként jelentősen bővítette az MNM antik görög éremanyagát, gazdag barbár pénzgyűjteményt hozott létre, ill. önállósította az Éremtárat (1923).
Emlékezet
Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Márvány utca 20.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temetőben nyugodott. A családi sírbolt jelenleg a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben van; a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Értékes numizmatikai gyűjteményét a Szabadkai Városi Könyvtárnak ajánlotta fel, könyvritkaságai közül többet az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK) őriznek.
Elismertség
A Magyar Numizmatikai Társulat alapító tagja (1901-től), választmányi tagja (1902-től), alelnöke (1915–1921), elnöke (1921–1927). A Svájci és a Belga Numizmatikai Társulat tb. tagja, a Bécsi Numizmatikai Társulat l. tagja.
Elismerés
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1909).
Szerkesztés
A Numizmatikai Közlöny alapító szerkesztője (1902–1926), a Bulletin International de Numismatique és a Gasette Numismatique állandó munkatársa, levelezője.
Főbb művei
F. m.: A római birodalom pénzeiről. (Szabadka, 1894)
Régiségek a szabadkai főgymnasium gyűjteményében. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
A nagyváradi püspökség egyházi emlékeinek statisztikája. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
Római edények Szabadkán. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
A római régiséggyűjtemények. (Római világ. Emlékkönyv a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjáról. Szerk. Csengeri János, Geréb József, Pasteiner Gyula. Bp., 1899)
Budapest emlékérmei. 1–2. Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei. (Budapest Régiségei, 1899–1900)
A nagybisztereci kelta érmek. (Archaeologiai Értesítő, 1900)
A Magyar Nemzeti Múzeum bizánci súlyai. – Krisztus-érmek. – Adalékok a Krisztus-érmekhez. – Kelta és egyéb barbár érmeink technikai sajátosságai. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
A nádasdi éremlelet. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
A budapesti eraviszkus éremlelet. Tanulmány az eraviszkus nép pénzveréséről. (Numizmatikai Közlöny, 1902)
Antik érmek, osztrák pénzek és az emlékérmek. (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Alapításának századik évfordulójára. Bp., 1902)
La trouvaille de Nádasd. (Bulletin International de Numismatique, 1902)
Szarmata érmek a római császárság korából. (Numizmatikai Közlöny, 1904)
Budapest újabb emlékérmei. Aranyozott gerincű vászonkötésben. (A Magyar Numizmatikai Társulat kiadványai. I. Bp., 1905)
A szalacskai kelta pénzverő és bronzöntő műhely. (Numizmatikai Közlöny, 1907)
A Biatec-csoportbeli barbárpénzek. 1–2. – Magyar iskolák érmei. (Numizmatikai Közlöny, 1909)
Dessewffy Miklós gróf barbár pénzei. 1–2. 24 táblával. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (A Numizmatikai Közlöny külön melléklete, 1910)
Magyar orvosok emlékérmei. (Numizmatikai Közlöny, 1911)
Magyar egyházi emlékérmek. 1–4. (Numizmatikai Közlöny, 1911– 1912)
Magyar robotjegyek. (Numizmatikai Közlöny, 1913)
A magyar királyok koronázási érmei. (Numizmatikai Közlöny, 1917)
A magyar bányapénzek. (Numizmatikai Közlöny, 1919–1920)
A görög pénzek forgalma Magyarországon. 1–2. (Numizmatikai Közlöny, 1919–1920 és 1922–1923)
Magyarország barbárpénzeinek áttekintése. (Az Érem, 1925).
Irodalom
Irod.: Világlexikon. A tudás egyetem. (Bp., 1927)
Harsányi Pál: G. Ö. – Huszár Lajos: G. Ö. irodalmi munkássága. (Numizmatikai Közlöny, 1927–1928)
Soós Ferenc: G. Ö. (Százéves a Magyar Numizmatikai Társulat. 1901–2001. Bp., 2001)
Torbágyi Melinda: G. Ö. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. (Újvidék, 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
