Gyimesi Sándor
történész, levéltáros
Született: 1933. július 30. Újfehértó, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1995. október 2. Budapest
Család
Szülei szegényparasztok voltak. Sz: Gyimesi András, Tardi Anna. Négyen voltak testvérek. F: Szilágyi Erzsébet.
Iskola
A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban éretts. (1953), a Debreceni Tudományegyetem BTK-n történelem–magyar szakos tanári okl. (1958), a Levéltárak Országos Központjában levéltáros szakképesítést szerzett (1960), Rómában ösztöndíjas (1960–1961). A Debreceni Tudományegyetemen doktorált (1959), a történelemtudományok kandidátusa (1971).
Életút
A Debreceni Állami Levéltár gyakornoka (1958–1959), a Miskolci Állami Levéltár sátoraljaújhelyi fiókjának vezetője (1959–1960), a Miskolci Állami Levéltár igazgatója (1960–1964). Az MKKE, ill. a BKE Gazdaságtörténeti Tanszék tud. munkatársa (1964–1980), egy. tanára és az MKKE–MTA Közép- és Kelet-európai Kutatási Központ helyettes vezetője (1980–1985), vezetője (1985–1990), egy. tanára (1991. júl. 1.–1995. okt. 2.). A JATE BTK Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék tanszékvezető egy. docense (1974–1984), tanszékvezető egy. tanára (1984. júl. 1.–1986. jún. 30.). Az MTA–TMB-n Pach Zsigmond Pál aspiránsa (1964–1967).
Tudományos pályafutásának kezdetén Debrecen és Miskolc városok történetével, ill. a helytörténetírás általános kérdéseivel foglalkozott, később érdeklődése egyetemes gazdaság- és társadalomtörténeti problémák, elsősorban a középkori városok története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el az európai feudalizmus kialakulása társadalom- és gazdaságtörténeti okainak vizsgálata, a középkori és koraújkori városforgalom átalakulásának feltárása terén. Vizsgálta még a parasztgazdaságot érintő különböző társadalmi-gazdasági folyamatok magyarországi és közép-kelet-európai sajátosságait.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága és Kelet-európai és Nemzetiségi Komplex Bizottsága (1981–1990), az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága tagja (1991–1995) A Magyar Agrártörténeti Társaság ügyvezető elnöke.
Főbb művei
F. m.: Debrecen jobbágyfalvi birtokai. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1959)
Adatok a Miskolci (polgári) Forradalmi Törvényszék történetéhez. (Borsodi Szemle, 1961)
A helytörténetírás és a területi levéltárak. (Levéltári Szemle, 1963)
A miskolci építőmunkások 1903. évi sztrájkja. (Borsodi Szemle, 1963)
A helytörténetírás helyzete és feladatai megyénkben. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1963)
Az 1365-ös év jelentősége Miskolc történetében. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1964)
A helytörténetírás Borsod megyében. (Levéltári Szemle, 1965)
A telepítvényes falvak népe. Egy átmeneti csoport a jobbágyság peremén. (Ethnographia, 1965)
A telepítvényes falvak „felszabadulása.” – A parasztság és a szövetkezeti mozgalmak. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. I–II. köt. Tanulmányok. Bp., 1965)
Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Összeáll. Deák Sándorral. (A Magyar Történelmi Társulat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja Könyvtára. 1. Miskolc, 1965)
Adalékok Miskolc gabonaellátásához a XVII. század végén. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
A kapitalizmus és a parasztgazdaság. A parasztságot érintő társadalmi-gazdasági folyamatok egyes kérdései újabb történeti irodalmunkban. (Ethnographia, 1968)
Magyar gazdaságtörténet I/1. Magyar gazdaságtörténet 1848-ig. Egy. jegyz. (Bp., 1971; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1979; 5. kiad. 1980; 6. kiad. 1981; 7. kiad. 1982; 8. kiad. 1983; 9. kiad. 1984; 10. kiad. 1985; 11. kiad. 1986; 13. kiad. 1988; 15. kiad. 1990)
Az európai városok a kapitalizmus küszöbén. (Századok, 1972)
A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Funkcionális és strukturális változások Nyugat-Közép-Kelet-Európa városhálózatában, különös tekintettel Magyarországra. Monográfia és kand. értek. is. (Gazdaságtörténeti értekezések. 7. Bp., 1975)
A történetkutatás új módszereiről. (Szegedi bölcsészműhely’77. Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szeged, 1978)
Incomes, Public Constructions and Investments in the Hungarian Towns in the 18th Centuries. (Studia Historica, 1980)
Aussenhandel und Reichtumsansammlung im Ungarn des 16. Jahrhunderts. (Zins – Profit. Ursprüngliche Akkumulation. Weimar, 1981)
Wirtschaft und Kultur in den ungarischen Städten des 18. Jahrhunderts. (Städtische Kultur in der Barockzeit. Linz, 1982)
Vásárok és kereskedők Debrecenben, a feudális kor végén. 1–2. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1982–1983)
Európa és a harmadik világ találkozása a 16–18. században. (Századok, 1983)
Városi önkormányzat és állami centralizáció Közép-Kelet Európában a 18–19. században. (Történelmi Szemle, 1984)
A korai kapitalista fejlődés és a kései feudalizmus. (Fejezetek a régebbi magyar történelemből. II. Szerk. Makk Ferenc. Bp., 1985)
Középkori egyetemes történet. A feudalizmus kialakulása és típusai. Egy. jegyz. (Szeged, 1985; 2. kiad. 1989)
Kelet- közép-európai utak. A városfejlődés sajátosságai a XV–XIX. században. (Világosság, 1985)
Az európai város útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. I–II. köt. Bp., 1987)
Mezőgazdasági termelés és növekedés egy jobbágyfaluban a XVIII–XIX. században. Hajdúszovát. (Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1989)
A város, mint földesúr. Debrecen és Szovát viszonya a 18–19. században. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Bp., 1989)
Das Binnenhandel und die wirtschaftliche Entwicklung. Szerk. (Studia Historiae Europae Medio-Orientalis. Bp., 1989)
Stadtgeschichtsforschung in Ungarn. (Moderne Stadtgeschichtsforschung in Europa, USA und Japan. Stuttgart–Berlin–Köln-Mainz, 1989)
Mezőgazdasági növekedés Magyarországon a 18–19. században. (Parasztság és nemzet. Debrecen, 1990)
Gazdaság, politika, kultúra. Tanulmányok Kelet-Közép-Európa történetéből. Szerk. (Bp., 1992)
A polgárosodás néhány kérdése a XIX. századi Magyarországon. (Valóság, 1993)
Utunk Európába. A magyar és az európai gazdaság viszonya a honfoglalástól a 20. század elejéig. Tankönyv. (Magyar gazdaságtörténet. 1. Bp., 1993; 2–3. kiad. 1994; 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2001 és 2006)
IV. Béla és a feudalizálódás. (Buksz, 1994)
A modernizáció alapjai Közép- és Kelet- Európában. Demográfiai, agrár- és ipartörténeti tanulmányok. Szerk. (Bp., 1995)
A gazdaságtörténeti kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza Jánossal, Csató Tamással. (Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: Beluszky Pál: Gy. S.: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. (Földrajzi Értesítő, 1975)
„Az empíriának és az intuíciónak találkoznia kell!” Interjú Gy. S. történésszel. Riporter: Rácz Lajos. (Aetas, 1994)
Korok, régiók, társadalmak. Tanulmányok Gy. S. 60. születésnapjára. Szerk. Kulcsár Árpád, Szulovszky János. Gy. S. műveinek válogatott bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Cser Erika. (Bp., 1994)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1995. okt. 4.)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Kulcsár Árpád: Gy. S. (Századok, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
