Hága László
vegyészmérnök
Született: 1920. december 3. Budapest
Meghalt: 1968. október 18. Budapest
Temetés: 1968. október 25. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hága Ferenc MÁV-segédtiszt, MÁV-főellenőr, Valentinyi Júlia. F: Nagy Magdolna. Leányai: Hága Magdolna, Hága Ágnes és Hága Judit.
Iskola
Elemi iskoláit Budafokon végezte, a bp.-i Werbőczy István Gimnáziumban éretts. (1938), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. (1942), a BME-n petrolkémiai szakmérnöki okl. szerzett (1965), doktorált (1965), a kémiai tudományok kandidátusa (1966).
Életút
A JNMGE Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Tanszék tanársegéde (1941–1942), a bp.-i Haditechnikai Intézet polgári alkalmazottja, kenőanyag előadója (1942–1945). A Szőnyi Kőolajipari Vállalat üzemvezetője, termelési műszaki vezetője (1945– 1952), beruházási osztályvezetője (1952–1953), a vállalat tudományos kutatólaboratóriumának helyettes vezetője, vezetője (1953– 1954), főtechnológusa (1954–1955), főmérnöke (1955–1957), igazgatója (1957–1960). A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat főtechnológusa (1960–1968). A Veszprémi Vegyipari Egyetem c. egy. tanára (1966-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Olajipari desztillációs, sómentesítési, tüzeléstechnikai, tárolási és korróziós kérdésekkel, kenőolajok összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Különösen értékes eredményeket ért el a nagylengyeli kőolaj viszkozitástörésével, szelektív krakkolásával és késleltetett kokszolásával kapcsolatos kísérletekben. A magyarországi olajiparban létesített üzemek technológiai felülvizsgálatának vezetője. Jelentős szerepet játszott a Dunai Kőolajipari Vállalat tervezésében, üzembe helyezésében, majd a termelés megindításában.
Emlékezet
Százhalombattán, egy üzemi balesetnél (robbanás), munkatársai mentése közben súlyos égési sérüléseket szenvedett. A baleset után még néhány napot élt, az akkor szerzett sérülései következtében Budapesten vesztette életét. Tiszteletére Százhalombattán emlékoszlopot állítottak fel, amely a róla elnevezett Hága László úton látható. Szintén a Hága László utcában emléktábláját is felállították (2006. júl. 4-én). A zalaegerszegi Olajipari Múzeum szoborparkjában bronz mellszobra (Béres László alkotása, 1988) áll, továbbá itt, a múzeumban őrzik szakmai munkássága dokumentumait. Festett portréja a Magyar Vegyészeti Múzeum történelmi arcképcsarnokában tekinthető meg.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst), Szocialista Munkáért (1954). Pfeifer Ignác-emlékérem (elsőként, posztumusz, 1969).
Főbb művei
F. m.: A nagylengyeli ásványolaj krakkolási problémái. (Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete előadássorozatai. Bp., 1954)
Fűtőolajok. (Épületgépészet, 1961)
Ásványolaj-technológiai számítások. Összeáll. Bárdos Györggyel, Péchy Lászlóval. (Veszprém, 1963)
A kőolajfeldolgozó üzemek energiagazdálkodása. (Energia és Atomtechnika, 1964)
Kenőolajok és paraffinok hidrogénező finomításának összehasonlítása a hagyományos finomító eljárásokkal. Kand. értek. (Százhalombatta, 1965)
A Dunai Kőolajipari Vállalat. Simon Pállal. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968 és Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1968).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. okt. 22.)
H. L. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968)
H. L. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1968)
Felavatták H. L. emléktábláját. (Százhalombattai hírtükör, 2006. júl. 5.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
