Holló Ferenc
állatorvos, parazitológus, szerkesztő
Született: 1923. augusztus 26. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1997. december 4. Budapest
Temetés: 1997. december 15. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Holló Gyula MÁV-főmérnök, Mandl Margit. Szüleit Auschwitzba hurcolták, a holokauszt áldozatai. Egyik bátyja, Holló András (1921–1944), a nemzeti fegyveres ellenállás résztvevője, a nyilas hadbíróság kivégezte. Testvére: Holló János (1919–2012) vegyészmérnök, az MTA tagja. F: 1947-től Kovács Klára könyvtáros. Elvált. Egy fiuk született.
Iskola
A jászberényi gimnáziumban éretts. (1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvosi okl. (1947), a Magyar Agrártudományi Egyetemen állatorvos-doktori okl. szerzett (1949), az állatorvos-tudomány kandidátusa (1965).
Életút
Budapesten munkaszolgálatos, Fertőrákosra deportálták, majd a mauthauseni, ill. a gunskircheni koncentrációs tábor foglya (1944–1945). A Budapest Székesfővárosi Marhavágóhíd húsvizsgáló állatorvosa (1947–1948), a Budapest Székesfővárosi Központi Városháza VIII. Ügyosztályának központi állatorvosa (1948–1949), az Állatorvosok Szakszervezete, ill. az Orvosszakszervezet Állatorvos Szakosztálya ügyvezető titkára (1949–1952). Az Országos Állategészségügyi Intézet laboratóriumi szakállatorvosa (1952–1960), az Állatorvos-tudományi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem Helmintológiai Kutatólaboratóriuma tud. munkatársa (1960–1964). C egy. tanár (1988-tól). A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője (1949–1961), főszerkesztője (1961– 1997). A FAO parazitológiai szakértője (1980–1982). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Állatorvosi helmintológiával, parazitológiai diagnosztikával, állatorvos-történettel foglalkozott. Különösen jelentős szerkesztői tevékenysége, irányításával a Magyar Állatorvosok Lapja a világ egyik legjelentősebb szakmai lapjává fejlődött. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi állatorvosi helyesírás és szakterminológia átdolgozása terén. Értékesek továbbá a magyar állatorvos-történetírás és -szakfolyóiratok történetével, szakirodalmának múltjával kapcsolatos írásai.
Elismertség
A MÚOSZ tagja (1964-től). A Magyar Parazitológusok Társasága alapító elnökségi tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1968; ezüst, 1978). Hutÿra Ferenc-emlékérem (1976), a Magyar Parazitológusok Társasága Emlékérme (1977), Tolnay Sándor-díj (1994).
Szerkesztés
A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője (1949–1961), főszerkesztője (1961–1997).
Főbb művei
F. m.: A Linguatula-lárvák és az általuk előidézett gócok előfordulása szarvasmarha bélfodri nyirokcsomóiban. Állatorvos-doktori értek. is. (Bp., 1949; kivonatosan: Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Részletes járványtan állategészségügyi technikumok számára. (Bp., 1950; Mezőgazdasági technikumok tankönyvei. 4. átd. kiad. 1958)
A parasitás eredetű eosinophilia a vérben. – Háziállataink parasitás betegségeinek laboratóriumi diagnosztizálása. Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Adatok a juhok gócos tüdőférgességének hazai elterjedtségéhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
A gazdasági állatok gyakoribb parazitás betegségei és az ellenük való védekezés. (Bp., 1955)
A toluol és a gastin orsóféreg-ellenes hatásának vizsgálata. Egyed Miklóssal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Háziállataink legfontosabb parazitás betegségei. Nemeséri Lászlóval. 12 táblával. (Bp., 1956; 2. átd. és bőv. kiad. 1966)
A hazai juh-tüdőférgek lárváinak differenciáldiagnózisa. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. Nemeséri Lászlóval. (Bp., 1957; 2. átd. kiad. 1961; 3. átd. kiad. 1972; németül: Jena, 1964; spanyolul: Zaragoza, 1965)
A fenotiazin és alkalmazása a juh gyomor- bélférgessége és a ló vastagbél-férgessége ellen. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Vizsgálatok a szarvasmarha- és a sertés- tüdőférgesség orvoslásáról. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Vizsgálatok a szarvasmarha-dictyocaulosisról. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Az Állatorvosi Főiskola jubileumi évkönyve. Szerk. Pethes Györggyel. 6 táblával. (Bp., 1962)
A fontosabb helmintózisok elleni gyógyszeres védekezés hazai állása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Vizsgálatok a sertés tüdősférgességéről. 1–5. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963–1965)
Kísérletes vizsgálatok a sertés metastrongylosisáról. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az állatorvosi szaknyelv helyesírásáról és a Magyar Állatorvosok Lapjának közlésre küldött kéziratok előkészítéséről. (Bp., 1964)
A fontosabb parazitózisok kártételei. Gyógykezelés–védekezés. Témadokumentáció. (Bp., 1967)
A sertés-orsóférgesség elleni védekezés nagyüzemi lehetőségei. (Parasitologia Hungarica, 1968)
Adatok a juh-trichostrongylidosis laboratóriumi diagnosztikájához. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969–1970)
Adatok a juh parazitás gastro-enteritisének – trichostrongylidosis – terápiájához. (Parasitologia Hungarica, 1971)
Tetramizollal és pirántel-tartaráttal végzett kísérletek trichostrongylidákkal fertőzött juhállományban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Humán gongylonematosis első esete Magyarországon. Többekkel. (Parasitologia Hungarica, 1972 és Orvosi Hetilap, 1973. 37.)
Újabb orsóféreg-ellenes gyógyszerek összehasonlító vizsgálata sertésállományokban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1972)
Az állatok parazitózisai elleni gyógyszeres védekezés helyzete Magyarországon. – A bunamidihidroxinaftoát és a niklozamid Echinococcus garanulosus ellenes hatékonyságának vizsgálata kutyákban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Diagnosztikai és terápiás kérdések belső és élősködőkkel kapcsolatban, szarvasmarha-állományokban. Kávai Annamáriával. – Adatok egyes belső élősködők elleni gyógyszeres védekezéshez tenyészlóállományokban. Kávai Annamáriával, Rózsa Józseffel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Csek János és a Magyar Állatorvosok Lapja szemléletformáló jelentősége az állatorvosi közgondolkodás fejlődésében. Karasszon Dénessel. – Kotlán Sándor és az Állatorvosi Lapok hatása az állatorvosi történetírás, könyvészet és folyóirat-kiadás fejlődésére. Karasszon Dénessel. – Tallózás a Veterinariusban. Tanintézetünk és szakközlönyünk múltjából. – Manninger Rezső és az Állatorvosi Lapok jelentősége a járványtan történetében. – Zimmermann Ágoston és az Állatorvosi Lapok jelentősége az összehasonlító anatómia és fejlődéstan történetében. Karasszon Dénessel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
100 éves az első magyar állatorvosi szakközlöny. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1979)
A hazai állatorvosi parazitológia és a parazitózisok elleni védekezés időszerű kérdései. A Magyar Parazitológusok Társasága tevékenységének második tíz éve. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984)
Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csabával. Főmunkatárs Karasszon Dénes. (Bp., 1984)
200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. (Bp., 1987; angolul: 1987)
Az Állatorvos-tudományi Egyetem bicentenáriumi ünnepségei és tanéve. Szerk. Lami Gyulával. (Bp., 1987)
A szarvasmarha szubklinikai gyomor–bél-férgessége. Brauswetter Viktorral, Redl Péterrel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Adatok a szarvasmarha gyomor–bél-férgesség magyarországi elterjedtségéhez. Brauswetter Viktorral, Redl Péterrel. (Parasitologia Hungarica, 1988)
Új fertőtlenítőszer-kombináció az állattartásban való alkalmazásra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1990)
Kutyák megelőző védőoltása – polivalens vakcinákkal. – A sertésdysenteria új antibioterápiája. – Az enzootiás bovin leucosis diagnosztikája és az ellene való vakcinázás. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
A borjak colostrumellátottsága. Főcstejpótlás. 1–2. Ballásch Alajossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1992)
Preklinikai teszt a prionbetegségek diagnosztikájához. – Az ember cryptosporidiosisa. – Sertés sacroptes rühösségének szerodiagnosztikája. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996).
Irodalom
Irod.: Kassai Tibor: Köszöntjük a 75 éves H. F.-et. (Parasitologia Hungarica, 1993)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Végső búcsú H. F. c. egyetemi tanártól, a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztőjétől. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
Kassai Tibor: In memoriam Ferenc Holló. (Parasitologia Hungarica, 1998)
Visnyei László: Öt éve halt meg H. F. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
Fehér György–Kovács Gyula: Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (3. átd. és bőv. kiad. Bp., 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013