Holló János
vegyészmérnök
Született: 1919. augusztus 20. Szentes, Csongrád vármegye
Meghalt: 2012. január 5. Budapest
Család
Sz: Holló Gyula, Mandl Margit. Szüleit Auschwitzba hurcolták, a holokauszt áldozatai. Egyik öccse, Holló András (1921–1944) a nemzeti fegyveres ellenállás résztvevője, a nyilas hadbíróság kivégezte. Testvére: Holló Ferenc (1923–1997) állatorvos. Leánya: Holló Dorottya (1960–) nyelvész.
Iskola
A jászberényi gimnáziumban éretts. (1937), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. (1941), műszaki doktori okl. (1947), a maláta- és sörgyártás kémiai és biokémiai alapjai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950). A kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1957), az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A Belvárosi Takarító Vállalat, az Általános Ipari Kísérleti Üzemi Rt. mérnöke (1941–1945), az Elhagyott Javak Gondnokságának munkatársa (1945), a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek kutatómérnöke (1946–1948), a Kőbányai Sör- és Malátagyár műszaki igazgatója (1948). Az Állami Műszaki Főiskola Élelmezési Ipari Tagozat vezetője (1948–1950), a Gazdasági és Műszaki Akadémia Élelmiszeripari Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1950–1952). A BME Vegyészmérnöki Kar Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1956), tanszékvezető egy. tanára (1956. febr. 1.–1990. jún. 30.), emeritusz professzora (1991-től); közben a Kar dékánja (1955–1957 és 1963–1972). Az MTA KKKI tud. igazgatója (1972–1992), kutatóprofesszora (1992-től).
Biológiai és élelmiszer-ipari technológiákkal, élelmiszer-ipari nyersanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatával, ipari enzimek elméleti és gyakorlati kérdéseivel, biológiai és fizikai kémiai szennyvíztisztítással foglalkozott. A világon elsőként valósította meg zöld növényekből nagy biológiai értékű rostmentes erőtakarmány előállítását (Vepex-eljárás), az enzimes és tömény sörfőzést, valamint az izocukor- és az alkoholgyártást kukoricából.
Az MTA Műszaki Kémiai Bizottsága (1967–1983), Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága elnöke (1981-től). A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) alapító főtitkára (1949–1964), társelnöke (1964–1981), elnöke (1981–1991), tb. elnöke (1991-től). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja (1967–1991).
Emlékezet
A Mezőgazdasági és Élelmezési Iparok Nemzetközi Szervezete (CIIA) alelnöke (1959–1969), a tudományos bizottság elnöke (1969–1978), a CIIA elnöke (1978–1982), tb. elnöke (1982-től). A Nemzetközi Zsiradéktudományi Társaság elnöke (1964–1966 és 1982–1983). A Lengyel Tudományos Akadémia (1991-től), a New York-i Tudományos Akadémia tagja (1995-től).
Elismertség
A BME tb. doktora (1991), Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem tb. doktora (1991). Fiancia Kutatási és Találmányi Érdemrend (parancsnoki fokozat, 1962), Francia Akadémiai Pálmarend (lovagi fokozat, 1967).
Elismerés
CIIA Érem (1960), Interpetrol Aranyérem (Olaszország, 1973), Kopernikusz-érem (Lengyelország, 1974), Saare-érem (NSZK, 1974), a Nemzetközi Lutèce Akadémia Díja (1978), Chevreul-érem (Franciaország, 1986), Norman-érem (NSZK, 1986). ’Sigmond Elek-emlékérem (1959), Akadémiai Díj (1963), Török Gábor-emlékérem (1969), Kiváló Feltaláló (1974 és 1975), Állami Díj (1975), MTESZ Díj (1979), Tangl Ferenc-emlékérem (1987), Kosutány Tamás-emlékérem (1999).
Főbb művei
F. m.: Különböző hőmérsékleten csíráztatott árpa cukrosító és folyósító diasztatikus erejének összehasonlítása. Egy. doktori értek. (Bp., 1947)
Kukorica-maláta. Vidor Endrével. – Desztillációs egyensúlyi görbék. – A sörfőzés és a két világháború (Mezőgazdaság és Ipar, 1947)
A műszaki értelmiség a két világháborúban. – A sör tápértéke. – A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek egy éve a hároméves terv tükrében. (Mezőgazdaság és Ipar, 1948)
Vizsgálatok különböző tengeriféleségeken az ipari feldolgozás számára. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
Sörgyártás. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A szovjet tudomány hatása a magyar élelmezési iparok fejlődésére. (Élelmezési Ipar, 1951)
Zöldség- és gyümölcsfélék C-vitamin tartalmának változása a szedés után. Retter Károllyal. (Élelmezési Ipar, 1952)
Melléktermékek és hulladékok feldolgozásának technológiája. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Finomerjedési iparok. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Maláta- és sörgyártás. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
Élelmezési iparok. I–II. köt. Egy. tankönyv. Telegdy-Kovács Lászlóval. (Bp., 1952–1957)
Tejsav előállítása savóból. Puskás Auréllal. – Húgysav, koffein és egyéb purinszármazékok előállítása baromfitrágyából. Szilágyi Annával. – Lé nyerését és tisztítását hideg úton egyszerre végző új cukorgyári eljárás. Retter Károllyal. (Élelmezési Ipar, 1953)
A mezőgazdasági kémiai technológiai gyakorlatok új program szerinti oktatásának tapasztalatai. (Felsőoktatási Szemle, 1953)
A mikrobiológiai iparok főbb kérdései. Görög Jenővel. (Magyar Technika, 1954)
Automatizálás az élelmezési iparban. Maczelka Lászlóval. 4 táblával. (Bp., 1954; cseh nyelven: Praha, 1959)
Az élelmiszer- és mezőgazdasági ipari kutatás eredményei. Telegdy-Kovács Lászlóval. (A magyar tudomány 10. éve. 1945–1955. Bp., 1955)
Sörtartósítás. (Söripar, 1957)
Kvaterner rendszerek gőz–folyadék egyensúlyának néhány elméleti és ipari vonatkozása. Doktori értek. (Bp., 1957)
Az etanol-heptán-toluol-anilin kvaterner rendszer gőz–folyadék egyensúlyának vizsgálata. Többekkel. (MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1957)
Investigations on the Vapour–Liquid Equilibrium of Binary Homoazeotropes. Lengyel Tamással. – Some Theoretical and Practical Problems on the Vapour–Liquid Equilibrium of 3 Non-Ideal Quaternary Systems. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1958)
Újabb adatok a keményítőfrakciók kémiájához. 1–5. Többekkel. (MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1958–1960)
Investigation of the Retrogradation of Amylose. Szejtli Józseffel, Gantner Gyulánéval. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1959)
Some Problems in Projecting Industrial Distillation Equipment… Lengyel Tamással. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1960)
Az antibiotikum-kutatás néhány elvi kérdése. Nyeste Lászlóval. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
Béta-sugárreflexiós vizsgálatok. Szejtli Józseffel, Vértes Attilával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961)
Válogatott fejezetek az élelmiszerkémiából. Szénhidrátok. Szejtli Józseffel. (Bp., 1962)
A mosodai keményítés. 1–4. Többekkel. (Magyar Textiltechnika, 1963–1964)
Sör- és malátaipari anyagismeret. Hosszú Istvánnal. (Bp., 1964)
Söripari technológia. 1. Felsőfokú élelmiszer-ipari technikumi tankönyv. Kollárné Völgyesi Máriával. (Bp., 1965)
Söripari technológia. I–II. köt. Kollár Györgynével, Tóth Mihállyal. (Bp., 1965–1966)
Biológiai iparok műveletei. Egy. jegyz. H. J. előadásai alapján írta Nyeste László és Puskás Aurél. (Bp., 1966; 5. kiad. 1970; 10. kiad. 1977)
Die Säurehydrolyse der Stärke. Monográfia. Szejtli Józseffel. (Berlin, 1966)
Söripari technológia. 2. Felsőfokú élelmiszer-ipari technikumi tankönyv. Tóth Mihállyal. (Bp., 1966)
A biológiai iparok műveleteinek néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. márc. 19.; megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Kétfokozatú vegyészmérnökképzés a Budapesti Műszaki Egyetemen. Lásztity Radomirral, Szebényi Imrével. (Magyar Kémikusok Lapja, 1969)
100 éves a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara. Szabadváry Ferenccel, Szebényi Imrével. – Fehérje- és aminosavtartalmú takarmánynyersanyagok néhány optimálási kérdése. Koch Bélával, Koch Lehellel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Plant a-1,4-glucan Phosphorylase. Hoschke Ágostonnal, László Elemérrel. (Recent Developments in the Chemistry of Natural Carbon Compounds. Bp., 1971)
The Applications of Molecular Distillation. Kurucz Évával, Boródi Attilával. (Bp., 1971)
Fehérje és aminosavak előállítása zöldnövényekből Magyarországon. Koch Lehellel, Koch Bélával. (Magyar Tudomány, 1972)
A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara. Szabadváry Ferenccel. – A Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék. Görög Jenővel, László Elemérrel. (A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Centenáriumi Emlékkönyve. 1871–1971. Bp., 1972)
A keményítő bioszintézisének és enzimes degradációjának folyamata. László Elemérrel. (A kémia újabb eredményei. 11. Bp., 1972)
Natürliche und syntetische Zusatzstoffe in der Nahrung der Menschen. Szerk. Ammon, R.-rel. (Darmstadt, 1974)
Biomérnöki kutatásaink az ezredforduló problémáinak tükrében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. márc. 22.; megjelent: Kémiai Közlemények, 1978)
A számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek néhány elvi és gyakorlati kérdése a fermentációs kutatásban. Többekkel. – Baktériumfermentációk matematikai modellezése. Többekkel. (A kémia újabb eredményei. 39. Bp., 1978)
Élelmiszeripar. (Műszaki értelmező szótár. 49. köt. Mezőgazdaság és élelmezésügy. Bp., 1980)
Biotechnológiai lehetőségek nyersanyag és energia gondjaink enyhítésére. (Magyar Tudomány, 1981)
Képzés és továbbképzés a biotechnológiában. Biacs Péterrel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1982)
Biotechnológiai eljárások és az üzemesítés. Nyeste Lászlóval, Sevella Bélával. (Magyar Tudomány, 1983)
Food Industries and the Environment. Proceedings of the International Symposium. 9–11. September 1982, Budapest. Szerk. (Amsterdam–Bp., 1984)
Fat Science. 1983. Proceedings of the 16. International Society for Fat Research – ISF – Congress. 4–7. October 1983, Budapest. I–II. köt. Szerk. (Amsterdam–Bp., 1985)
Biotechnology and Food Industry. Proceedings of the International Symposium. 5–9. October 1987, Budapest. Szerk. Törley Dezsővel. (Bp., 1988)
A kémia és a biotechnológia kapcsolatai. Dénes Gézával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1988)
Biotechnology of Food and Feed Production. Proceedings of the International Symposium. 13–17. June 1987, Budapest. Szerk. Pongor Sándorral. (Gödöllő, 1989)
Magyar sikerek a biotechnológiai kutatásban. A magyar biotechnológiai K+F-program eredményei. Kralovánszky U. Pállal. (Magyar Tudomány, 1992)
A keményítő biokonverziója. Hoschke Ágostonnal. (A kémia újabb eredményei. 74. köt. Bp., 1992)
Új élelmiszerek. – Nem konvencionális élelmiszerek (Élelmezési Ipar, 1993)
Aliments non conventionals à destination humaine. (Paris, 1993)
A magyar élelmiszer-ipari kutatás helyzetéről. Az MTA Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottságának értékelése és javaslatai. (Magyar Tudomány, 1994)
Gondolatok a napraforgó jelenéről és jövőjéről Magyarországon. Többekkel. (Olaj, szappan, kozmetika, 1995)
A tokoferol-tartalom alakulása az olajfeldolgozás, -felhasználás és -tárolás folyamán. Többekkel. – A magfeldolgozás, olajfinomítás környezetvédelmi problémái. Denise, Jean-nal, Kővári Katalinnal. (Olaj, szappan, kozmetika, 1996)
Helyzetkép a biotechnológiáról. (Élelmezési Ipar, 1997; Nagy olajsav- és nagy linolsav-tartalmú napraforgófajták és -hibridek Magyarországon és jellemzőik. Többekkel. (Olaj, szappan, kozmetika, 1998)
A nagyüzemi finomított és a kisüzemi hidegen sajtolt napraforgó-étolaj fontosabb beltartalmi és használati jellemzőinek összehasonlító vizsgálata. Kovács Zsomborral, Perédi Józseffel. (Olaj, szappan, kozmetika, 2001).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Szentesi ki kicsoda? Írta és szerk. Bodrits István, Labádi Lajos és Majtényiné Túri Katalin. (Szentes, 1988)
75 éves H. J. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1994)
Kurucz Józsefné: H. J. akadémikus 75 éves. (Olaj, szappan, kozmetika, 1994)
Tóth-Zsiga István: 75 éves H. J. akadémikus. (Élelmezési Ipar, 1995)
Schottner Károlyné: H. J. köszöntése. (Cukoripar, 1995)
Farkas József: H. J. akadémikus 85 éves. (Élelmezési Ipar, 2004)
Kiss Béla: A 85 éves H. J. akadémikus köszöntése. (Olaj, szappan, kozmetika, 2005)
Oláh András: H. J., a magyar élelmiszer-tudomány korelnöke 90 éves. (Sütőiparosok, pékek, 2009)
Academician János Holló Is 90 Years Old. (Acta Alimentaria, 2009)
Halász A.: In memoriam János Holló. (Acta Alimentaria, 2012)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
