Horányi Mátyás
irodalomtörténész
Született: 1928. január 15. Pestszentlőrinc, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1995. február 10. Budapest
Család
Sz: Horányi Mátyás postaműszerész, Szűcs Eszter. F: 1951-től Mikos Olga középiskolai tanár, majd a KSH tisztviselője. Leánya: Horányi Krisztina (1953–).
Iskola
Középiskoláit Kőbányán (= Budapest) végezte, az ELTE BTK-n – az Eötvös Collegium tagjaként – olasz–francia–angol szakos tanári okl. szerzett (1950), az irodalomtudományok kandidátusa (1972).
Életút
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Osztályának főmunkatársa (1950–1958), az MTA Irodalomtörténeti Intézete tud. munkatársa (1958–1962). Az ELTE BTK Spanyol Tanszéki Szakcsoport, ill. Tanszék előadó tanára (1957–1962), egy. adjunktusa (1962–1972), tanszékvezető egy docense (1972-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1961).
Tudományos pályafutásának a kezdetén a 17–18. sz.-i magyar barokk színház, elsősorban a kismartoni társulat és az Eszterházy- család kisebb teátrumainak történetével foglalkozott. Később érdeklődése az újlatin, majd a dél-amerikai spanyol nyelvű irodalmak, elsősorban Antonio Machado (1875–1939) munkássága felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a századforduló spanyol költészete és a dél-amerikai modernizmus feltárása terén. Az első magyarországi hispanisztikai kandidátusi értekezés szerzője.
Elismertség
Az MTA Modern Filológiai Bizottsága tagja, titkára.
Szerkesztés
A Modern Filológiai Füzetek sorozatszerkesztője (1966-tól). A Filológiai Közlemények szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A commedia dell’arte társadalmi háttere. 1–2. (Filológiai Közlöny, 1955)
A színháztörténeti képanyag katalogizálásának kérdéséhez. (OSZK Évkönyv, 1957)
Carl Maurer díszlettervei. (Színháztörténeti füzetek. 8. Bp., 1957)
Az Esterházy színházak szövegkönyvei. Adattár. (Színháztörténeti füzetek. 17. Bp., 1957)
Mozart operák Eszterházán és Kismartonban. (Zenetudományi Tanulmányok. V. köt. W. A. Mozart emlékére. Szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence. Bp., 1957)
Az Esterházy Opera. Adalékok Eszterháza és Kismarton zene- és színháztörténetéhez. (Zenetudományi Tanulmányok. VI. köt. Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence. Bp., 1957)
Az Esterházy-színházak szövegkönyvei. (Színháztörténeti füzetek. 17. Bp., 1958)
Spanyol leíró nyelvtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
Esterházy vigasságok. Monográfia. (Bp., 1959; németül: Das Esterházysches Feenreich. Beitrag zur ungarländischen Theatergeschichte des XVIII. Jahrhunderts. Bp., 1959; angolul: The Magnificence of Eszterháza. London–Bp., 1962)
Spanyol leíró nyelvtan. Egy. jegyz. (Bp., 1960)
Az olasz neorealista regény válsága. (Világirodalmi Figyelő, 1961)
A spanyol irodalom története. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
A költői hitel problémája a Machado kritikában. (Filológiai Közlöny, 1965)
Antonio Machado poétikája. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1966; spanyolul: Acta Litteraria, 1966)
Attila József en América Latina. (Acta Litteraria, 1966)
Teatro Italiano del Settecento in Ungheria. (Italia ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari. Szerk. is. Klaniczay Tiborral. Bp., 1967)
Juan Rulfo, az újító. (Helikon, 1969)
Rubén Darío a századvégi Spanyolországról és a spanyol modernizmusról. (Filológiai Közlöny, 1969)
La funcíon expresiva de la atmósfera en „Pedro Páramo.” (Acta Litteraria, 1969)
Spanyol nyelvtan a középiskolák számára. Faluba Kálmánnal. (Bp., 1971; 2. kiad. 1972; 3. kiad. 1975; 4. kiad. 1979; 5. kiad. 1983; 6. kiad. 1987; 7. kiad. 1989; 8. kiad. 1991; 9. kiad. 2001; 10. kiad. 2003; 11. kiad. 2004 és 2006–2011 évenként)
Antonio Machado költői fejlődése a két Soledades tükrében. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1972; spanyolul: Las dos soledades de Antonio Machado. Bp., 1975; 2. kiad. 1977)
El mundo dividido de W. Delgado. (Acta Litteraria, 1975)
„A otre cosa.” Útkeresés a mai perui költészetben. (Filológiai Közlöny, 1976)
Venezia, Italia, Ungheria fra Arcadia e Illuminismo. Rapporti italo–ungheresi dalla presa di Buda alla rivoluzione francese. (Bp., 1982)
Az itáliai humanizmus és a reneszánsz. – A spanyol reneszánsz színháza. – A spanyol „aranykor” színháza. – Az olasz színház a XVIII. században. – Neoklasszikus törekvések Spanyolországban. (A színház világtörténete. I–II. köt. Szerk. Hont Ferenc, Staud Géza, Székely György. Bp., 1986)
szerk.: Machiavelli, Niccolo: Mandragóra. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Honti Rezső. Szerk., az utószót írta. (Világirodalmi kiskönyvtár. Bp., 1957)
Dzsivelegov, Alekszej: A commedia dell’arte. Ford. Siklósi Mihály. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1962)
Carlo Goldoni emlékezései. Ford. Gera György. Az utószót Szauder József írta. Szerk., jegyz. (Bp., 1964)
Barbi, Michele: Dante. Ford. Sándor András. Az utószót írta. (Bp., 1964)
Spanyol irodalmi szöveggyűjtemény. I–II. köt. Egy. jegyz. Összeáll. (Bp., 1966; 2. kiad. 1974–1977)
Cuentos espanoles. Spanyol nyelvű irodalmi antológia. Vál. (Idegennyelvi Kiskönyvtár. Bp., 1970; 2. kiad. 1974)
Szobor a tengeren. Mai perui költők antológiája. Vál., utószó. A bevezetést Köpeczi Béla írta. (Modern Könyvtár. 300. Bp., 1975)
Scorza, Manuel: Dobpergés Rancasért. Reg. Ford. Patkós Judit. Az előszót írta. (Világkönyvtár. Bp., 1975)
Actas del Simposio Internacional de Estudios Hispánicos. Budapest, 18–19 de agosto de 1976. Szerk. (Bp., 1978)
Actas del Congreso Internacional de la Asociacion Europea de Profesores de Espanol. Budapest, 31 de julio–4 de agosto de 1978. Szerk. (Bp., 1980)
Hová mégy a nyárban? Modern chilei költők. (Modern Könyvtár. Bp., 1979)
Pensamiento y literatura en America Latina. Memoria del XX Congreso del Instituto Internacional de Literatura Iberoamericana. Budapest, 17–20 de agosto de 1981. Szerk. (Bp., 1982)
ford.: Fallas, Carlos Luis: Mamita Yunai. Reg. A bevezetőt Benyhe János írta. (Bp., 1955)
Petőfi Sándor: Libertad, Amor! – Szabadság, szerelem! Vál. művek. Szerk. és spanyol nyelvre ford. (Bp., 1974).
Irodalom
Irod.: Kulin Katalin: In memoriam H. M. (Filológiai Közlöny, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
