Gyertyán Ervin
filmesztéta, író, irodalomtörténész
Grünbaum
Született: 1925. november 22. Budapest
Meghalt: 2011. június 14. Budapest
Temetés: 2011. július 8. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Grünbaum Gábor (†) szabó, Stern Sproncz Rózsa étkezde tulajdonos. F: 1953–1998: Mezey Katalin tisztviselő.
Iskola
A Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában éretts. (1943), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen (1943), a Párizsi Egyetemen tanult (1947–1949).
Életút
A Magyar Nap (1949–1950), a Népszava munkatársa (1950–1953), rovatvezetője (1953–1956), főmunkatársa (1957–1958), a Filmvilág rovatvezetője (1958–1975), a bp.-i Gondolat Kiadó főszerkesztő-helyettese (1975–1976). A Magyar Filmtudományi Intézet tud. főmunkatársa (1976–1979), a Magyar Televízió (MTV) Filmosztályának vezetője (1979–1984), a Magyar Filmtudományi Intézet tud. osztályvezetője (1984–1986).
Az irodalomtudomány társművészeteivel, elsősorban filmesztétikával foglalkozott, igyekezett a meglehetősen egysíkú, irodalomcentrikus esztétikai szemléletet a vizuális művészetek, ill. a film felé szélesíteni, s közérthető rendszerbe foglalni a művészetek összességét (A múzsák testvérisége, 1966). Párbeszéd sokszemközt c. művében (1973) a lukácsi esztétika összegzésére tett kísérletet. Irodalomtörténészként elsősorban József Attila munkásságát vizsgálta, az életmű korábbi, erősen dogmatikus megítélésének meghaladására törekedett, elemzései során új, filozófiai szempontokat is érvényesített. Az 1980-as években elsők között készített interjút Demény Pállal, s kezdte el vizsgálni a magyarországi, Moszkvától független illegális kommunista mozgalom valós történetét, jelentőségét, s a mozgalmat diszkreditálni kívánó politikai megfontolásokat. Néhány szépirodalmi művet, ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényt is írt. A Szemüveg a porban (1975) c. műve önéletrajzi élményein alapul, s a főhős származását és vallott zsidóságát, majd ideológiai fejlődését, annak konfliktusait ábrázolja. A francia kitüntetés (1986) c. regénye szintén saját emlékeit örökítette meg: egy, a II. vh. után felnőtt értelmiségi számvetése, nemzedéki vallomása. Lidérc és ingovány (1997) c. „lelkiismereti regénye” viszont már nem fikció, visszaemlékezései a kor fontos dokumentumai. Műfordítóként klasszikus francia és spanyol irodalmat tolmácsolt.
Elismertség
A Magyar PEN Club választmányi tagja. A MÚOSZ, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Filmművészeti Szövetség tagja. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (Fipresci) alelnöke (1977–1980), elnöke (1981–1985).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1985), Szocialista Kultúráért. Kritikusi Nívódíj (1979), József Attila-díj (1981), Balázs Béla-díj (1997), MÚOSZ Aranytoll (2001), Komlós Aladár-díj (2005), Tekintet Díj (2008), Demény Pál-emlékérem (2010).
Főbb művei
F. m.: Ítélet Hanoiban. Kalandos ifjúsági regény. Ill. Gudics József. (Bp., 1955)
Balázs Béla és a film. (Kortárs, 1958)
A Filmtudományi Intézet feladatairól. (Filmvilág, 1959)
A múzsák testvérisége és a marxista esztétika. (Kortárs, 1959)
A film hatása az esztétikára. – Alkotói egyéniség a filmművészetben. (Filmvilág, 1960)
Műnemek, műfajok és filmművészet. (Filmvilág, 1961)
Filmesztétikai tanulmányok. Almási Miklóssal, Hermann Istvánnal. (Filmművészeti könyvtár. 5. Bp., 1961)
A modern film valóságlátása. – A filmjáték paradoxona és a magyar filmvígjáték. (Filmvilág, 1962)
Költőnk és kora. József Attila költészete és esztétikája. Tanulmányok. (Bp., 1963)
A kibernerosz tündöklése és bukása. Regény. (Albatrosz Könyvek. Bp., 1963; Kozmosz Fantasztikus Könyvek. 2. átd. kiad. A kiberneroszok tündöklése és bukása címmel, 1987; cseh nyelven: Praha, 1983)
Művészet és szubjektivitás. 1–2. (Kortárs, 1965)
Új törekvések a magyar filmművészetben. (Filmvilág, 1966)
A múzsák testvérisége. Összehasonlító esztétikai vázlat. (Bp., 1966)
József Attila alkotásai és vallomásai tükrében. A képanyagot és a kronológiát összeáll. Fehér Erzsébet (Arcok és vallomások. Bp., 1966; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1986; 5. kiad. 1989)
Művészet és szubjektivitás. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1966)
A filmkritika tekintélye. – Az önéletrajztól a szerzői filmig. (Filmvilág, 1968)
Szovjet alkotók hatása filmművészetünkre. – Vita mai filmművészetünkről. Faragó Vilmossal, Kovács Andrással. (Társadalmi Szemle, 1968)
Isten, óvd az elnököt! Regény. Ill. Hegedűs István. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1971)
A szürrealizmusról – realistán. (Filmvilág, 1971)
Társadalomkritika és filmművészet. (Filmvilág, 1972)
Szürrealizmus a filmművészetben. Dokumentumok, tanulmányok. Szerk. Karcsai Kulcsár István, ford. Baróti Dezső. A bevezető tanulmányt írta. (Filmművészeti Könyvtár. 44. Bp., 1972)
Párbeszéd sokszemközt. Tanulmányok, útirajzok. (Bp., 1973)
A filmelmélet úttörője – Balázs Béla. – Pillanatfelvétel a magyar film helyzetéről. (Filmvilág, 1974)
A film szüntelen honfoglalása. (Filmvilág, 1975)
Szemüveg a porban. Regény. (Bp., 1975)
Jancsó Miklós. Kismonográfia. (Filmbarátok Kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1975; 2. kiad. 1977; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1985)
Az elveszett vígjáték. (Filmvilág, 1976)
Október filmművészet forradalma. (Filmvilág, 1977)
Lumière árnyékában. Esszék, tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1977)
József Attiláról – külföldieknek. (Kortárs, 1978)
A szocializmus kultúrája és a szocialista kultúra. (Társadalmi Szemle, 1978)
Film, szórakoztatás, tömegsiker. A film mítosza és művészete. (Filmvilág, 1980)
Egy kritikus válogatott szorongásai. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1980)
„Hit, illúziók nélkül.” Justus Pál költészetéről. (Irodalomtörténet, 1983)
A Goffman-hívők és József Attila. (Pszichológia, 1984)
A viharmadár – kalitkában. (Palócföld, 1984)
Mit ér a film, ha magyar? (Jel–Kép, 1985)
Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramatikája. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Élet és tudomány. Bp., 1985)
„Tisztán meglátni csúcsainkat.” Tanulmányok József Attiláról. (Bp., 1985)
A francia kitüntetés. Regény. (Bp., 1986)
Don Quijote, a Huszár utcából. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1987)
A film világhelyzetéről. A progresszió sorsa a nyolcvanas években. (Társadalmi Szemle, 1987)
A marxizmusról a huszadik század negyedik negyedében. (A marxizmus hazai helyzetéről. Szerk. Szerdahelyi István, Vörös T. Károly. Bp., 1987)
Egy Trockij-életrajz margójára. – Egy elhallgatott koncepciós per. Ami a Rajk-pert megelőzte. (Mozgó Világ, 1988)
Wiesel, a mitikus téboly írója. (Nagyvilág, 1988)
A kinevezett marxizmus. (Mozgó Világ, 1989)
Az első koncepciós per. Televíziós beszélgetés. (Bp., 1989)
József Attila: Költészet és nemzet. Esztétikai tanulmányok. Az előszót írta. (Bp., 1989)
József Attila és a rendszerváltás. (Tekintet, 1991)
Az antibolsevizmus tegnap és ma. (Valóság, 1993)
A festészettől a mozidrámáig – Hevesy Iván. (Filmvilág, 1994)
Mit ér a film, ha magyar? A magyar filmtörténet kistükre. (Bp., 1994)
Demény Pál-emlékkönyv. 1901–1991. Gy. E. és Bossányi Katalin interjúi. Az előszót Bodor Pál írta. (Bp., 1995)
Lidérc és ingovány. Lelkiismereti regény. (Kronosz Könyvek. Bp., 1997)
Értékek, csapdája. Esszék, tanulmányok. (Bp., 2004; 2. kiad. 2008)
A deményista és a somér ellenállás. (A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Évkönyve. Bp., 2005)
Erkölcs és öntudat. Emlékezés Komlós Aladárra. (Literatura, 2005)
forgatókönyvei: A meztelen diplomata. Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben c. regényéből írta. (Bp., 1962)
Karancsfalvi szökevények. (1976)
ford.: García Lorca, Federico: Cigány románcok. Ill. Kardos Erzsébet. (Bp., 1948)
Ivanov, Vszevolod: 14–69-es páncélvonat. Kisregény. Ford. (Szovjet kisregények. 14. Bp., 1950)
Blasco Ibanez, Vicente: Májusvirág. Regény. Ford. Szokoly Endrével. Az utószót írta Couffon, Claude. Ill. Veress Pál. (Bp., 1958)
Diderot, Denis: Megtévesztés, avagy arcképek története. Dialógus. Ford., az utószót írta. Ill. Picasso, Pablo. (Bp., 1958)
Rousselot, Jean: Dupont úr különös esete. (Mai francia elbeszélők. Bp., 1959).
Irodalom
Irod.: Bertalan László: Esztétika és hagyomány. Megjegyzések Gy. E. József Attila könyvéhez. (Valóság, 1964)
Tamás Attila: Gondolatok Gy. E. könyvéről. (Új Írás, 1967)
Vészi Endre: József Attila igazi arcáért. Jegyzetek Gy. E. tanulmányairól. (Kortárs, 1967)
Mikó Krisztina: Gy. E. (Irodalomtörténet, 1975)
Mikó Krisztina: Kritikusok műhelyében. (Élet és Irodalom, 1975. 3.)
Szili József: Párbeszéd sokszemközt. (Irodalomtörténet, 1975)
Veress József: Gy. E. (Alföld, 1981)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Halálhír. (Népszabadság, 2011. jún. 16.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
