Hagyó-Kovács Gyula András

Született: 1888. március 14. Sajóvárkony, Borsod vármegye
Meghalt: 1960. március 9. Pannonhalma

Iskola

A ciszterci rend egri gimnáziumában éretts. (1906), belépett a rendbe (1908. aug. 14.), egyszerű fogadalmat (1910. márc. 30.), örök fogadalmat tett (1913. júl. 10.) pappá szentelték (1913. júl. 14.). Teológiai tanulmányait a bp.-i Bernardiumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1914), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1917).

Életút

A bp.-i Trefort utcai Gimnázium helyettes tanára (1913–1914). A ciszterci rend előszállási (Fejér vm.) birtokának másodkormányzója és számvevője (1917–1919), az uradalom vezetője (1919–1924), az uradalom kormányzója (1924–1945); közben gr. Teleki Pál felajánlotta a földművelésügyi miniszteri széket, de visszautasította (1940). Országgyűlési képviselő, Fejér vm. küldötteként a Felsőház tagja (1939–1944). A II. vh. után földreformellenes tevékenysége miatt letartóztatták (1945), kiszabadulása után a ciszterci rend budapesti központi vagyonkezelője (1945–1950). A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben ismét őrizetbe vették (1950. nov.), 13 év börtönbüntetésre ítélték (1952. jún.; Vácott raboskodott, 1952–1956; kiszabadult: 1956. nov. 1.; majd rövid ideig újból letartóztatták: 1957. jún. 13.). Pannonhalmán telepedett le (1957–1960).

A Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja (1931-től).

Nevéhez fűződik a ciszterci rend előszállási uradalmának országos hírűvé fejlesztése, irányítása alatt az előszállási uradalom a mezőhegyesi mellett az ország legmodernebb és legjövedelmezőbb nagyüzeme lett. Állattenyésztéssel, állatexporttal foglalkozott, országosan híres ménest nevelt. Növelte a kukorica és a cukorrépa vetésterületét és hozamát, a 31 000 holdas (!) gazdaságon belül 72 km hosszú, keskeny nyomtávú vasúthálózatot épített és gépesített. Sokat törődött a cselédek szociális helyzetével: a cselédek harmincévi szolgálat után pótbért, a harmadik gyermek után születési segélyt kaptak, ill. rendszeresen felújíttatta és bővítette a cselédlakásokat. Az uradalom területén egészségügyi, szociális és más karitatív intézeteket alapított, gyermekek taníttatására alapítványt hozott létre. A II. vh. után igyekezett megmenti az uradalmat a ciszterci rend számára: arra hivatkozott, hogy a rendi nagybirtok fontos közcélokat is szolgál. Miután már 1945-ben őrizetbe vették, Előszállásra többé nem térhetett vissza. Néhány évig a rend budapesti központjában tevékenykedett, a Grősz-per kapcsán azonban újból letartóztatták. Váci raboskodása alatt gyakran betegeskedett, éveket töltött a helyi rabkórházban. Kiszabadulása után, utolsó éveiben Pannonhalmán élt, ott is hunyt el.

Emlékezet

A zirci Felső Temető Ciszterci sírkertjében nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009- ben). Előszállás (1928-tól önálló település) volt a központja a ciszterci rend uradalmának, amelyik a mai Alsószentiván, Baracs, Daruszentmiklós, Hantos, Mezőfalva, Nagykarácsony és Nagyvenyim községekre terjedt ki. A két vh. között az ország egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb nagybirtoka volt, elsősorban Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó fejlesztései miatt. A község alakulásának 75. évfordulóján Előszállás önkormányzata a helyi ciszterci rendház falán emléktábláját helyezte el (2003-ban). Életével és a ciszterci rend nagybirtokaival korábban Farkas Gábor, az utóbbi években Erdős László foglalkozott.

Elismerés

Előszállás díszpolgára.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013