Gyöngyössy Andor
orvos, szülész-nőgyógyász, neonatológus
Született: 1916. augusztus 1. Nyírgebe, Szatmár vármegye
Meghalt: 1987. szeptember 21. Budapest
Család
Sz: Gyöngyössy András (†1918) református kántortanító, Nagy Berta. Egy leánytestvére volt. Kétszer nősült. 2. F: Lukács Gillike (1944–) nyelvész. Fia: Gyöngyössy Balázs közgazdász, leánya: Gyöngyössy Noémi német–francia szakos középiskolai tanár és fordító.
Iskola
A Debreceni Református Gimnáziumban éretts. (1935), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1941), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1946), az orvostudományok kandidátusa (1958).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a DOTE központi gyakornoka (1939–1941), a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1941–1948), klinikai tanársegéde (1948–1953), egy. adjunktusa (1953–1957), egy. docense (1957–1958). A Nyíregyházi Megyei Kórház (1958–1965), a bp.-i MÁV Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa (1965–1981). A bp.-i Mechanikai Művek és a Pilisvörösvári Rendelőintézet nyugdíjas nőgyógyász főorvosa (1981–1987).
Nőgyógyászati urológiával, hemagglutinációs vizsgálatokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. hemolitikus újszülöttbetegség vizsgálata és megelőzése, az RH-károsodás patomechanizmusa és profilaxisa terén, nevéhez fűződik az ún. erythroblastosis modellkísérlet kidolgozása. Munkásságával hozzájárult az Rh-összeférhetetlenség (= inkompatibilitás) okozta újszülöttveszteség és az ezzel összefüggő egyéb magzati és csecsemő halálozási okok csökkentéséhez. További kutatási területei: az ún. autoimplantált petefészek-kéregrész és a visszahagyott kéregcsonk további működése, a mióma és a terhesség összefüggései, az anovuláció, mint civilizációs betegség.
Elismerés
Érdemes orvos (1954).
Főbb művei
F. m.: Egyidejű, kétoldali petevezető terhesség. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947)
Erythroblastosis foetalis és Rh-faktor. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947; németül: Gynaecologia, 1948)
Az idegen csoportú vérátömlesztésről. (Orvosok Lapja, 1948)
Rh- incompatibilitas szerepe veleszületett központi idegrendszeri károsodásban. Süketnéma és gyógypedagógiai intézeti növendékek Rh-vizsgálata. Kardos Ferenccel, Uray Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1950. 16.)
Adatok az Rh-faktor klinikai jelentőségéhez. Németi Sándorral, Kardos Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1950. 53.; németül: Beiträge zur klinischen Bedeutung des Rh-Faktors. Acta Medica, 1952)
Az atonia előfordulása 18 éves anyagunkban. Tóth Pállal. (Orvosi Hetilap, 1951. 23.)
Az antihormon kérdésről, az ivarszervi rákok hormon-vonatkozásaival kapcsolatban Antiprolan hatású serumok vizsgálatával szerzett eddigi tapasztalataink. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1953)
Rh-incompatibilitas kapcsán észlelt haemotransfusiós shock direkt diazoreactióval. Ablonczy Pállal. (Orvosi Hetilap, 1954. 32.)
Kísérletes újszülöttkori haemolyticus betegség kutyán. Kardos Ferenccel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
Az eclampsia aetiológiájáról. Uterus ischaemia oki szerepe a késői terhességi toxaemiában. (Orvosi Hetilap, 1956. 4.)
A méhenbelüli magzat veseműködéséről. Anyai és újszülött vesefunctiós vizsgálatok késői terhességi toxaemiában. Andrássy Katalinnal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
A Debreceni Orvostudományi Egyetem tudományos üléseinek évkönyve az 1954/55. tanévben. Összeáll. (Debrecen, 1956)
A haemolyticus újszülöttbetegség megelőzésének problémái. Kand. értek. (Debrecen, 1957; kivonatosan: Orvosi Hetilap, 1958. 28.)
Az ischaemizált terhes uterus vérnyomást szabályzó működés kísérletes vizsgálata. Kelentey Barnával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957)
Vércsoport-immunisatiós vizsgálatok házi nyulakon. Lampé Lászlóval. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
Kísérletek és javaslatok a haemolyticus újszülöttbetegség megelőzésére. (Orvosi Hetilap, 1958. 34.)
Kísérletes erythroblastosis foetalis házinyulakban. Adatok a plasma transfusiók prophylacticus értékéhez. Lampé Lászlóval. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Vércsoport-allergia szerepe a szokványos vetélés genesisében. Lampé Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958)
A gyermekágyi utóvérzés activ kezelése. László Lászlóval, Hatala Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
A lepény Rh antigén tartalmának kísérletes vizsgálata. Bazsó Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Terhesek szervezett Rh-szűrésével és immunhematológiai ellenőrzésével szerzett tapasztalatok. Aszódi Lilivel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
Újszülöttápolás a nyíregyházi megyei kórház szülészeti osztályán. Lengyel Ferenccel. (Népegészségügy, 1963)
Az eclampsia kezelése Magyarországon. Hatala Istvánnal, Tamás Antallal. (Orvosi Hetilap, 1965. 9.)
The Ovulation Inhibiting Effect of Modern Living. Psychosomatic Medicine in Obstetrics and Gynecology. (London–Basel, 1972)
Az ovarium visszahagyásáról jóindulatú elváltozások műtétekor. Barakonyi Emesével, Szalóczy Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1974. 34.)
Anovulációs ciklus, funkcionális meddőség, mint modern civilizációs ártalom. (A MÁV Egészségügyi Intézményei Tudományos Közleményei, 1977).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1987. szept. 26.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
