Győrbíró Károly
vegyészmérnök
1934-ig Gregersen
Született: 1927. január 12. Budapest
Meghalt: 2000. október 26. Budapest
Család
A norvég Gregersen Guilbrand (1824–1910) építőmester, Magyarországon letelepedett családjából származott. Sz: Papp Jolán. Apja drogista segéd, majd a II. vh. után a Richter Gyógyszergyárban vegyipari szakmunkás volt. F: 1951-től Szigyártó Erzsébet vegyészmérnök.
Iskola
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. szerzett (1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1958).
Életút
A JNMGE, ill. a BME Vegyészmérnöki Kar Szervetlen Kémiai Tanszék tanársegéde (1949–1952), egy. adjunktusa (1952–1958), tud. munkatársa (1958–1963), a Petrik Lajos Vegyipari Technikum, ill. Vegyipari Szakközépiskola igazgatója (1963–1987). A Fémipari Kutató Intézet polarográfiai szakértője (1957-től).
Szervetlen és analitikai kémiával, kémiai technológiával, a kémiai analízis fizikai kémiai és elektrokémiai módszereivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az alkáli fémek és az alkáli földfémek polarográfiás vizsgálata terén.
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1951).
Főbb művei
F. m.: Az alumínium potenciometriás meghatározása fluoriddal. Proszt Jánossal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1952)
Általános és szervetlen kémiai praktikum. Egy. jegyz. Méritz Péterrel, Paulik Jenővel. (Bp., 1952; 6. kiad. 1957)
Minőségi kémiai elemzési gyakorlatok. I. Egy. tankönyv. Rády Györggyel, Laszlovszky Józseffel. (Bp., 1953; 2. kiad. 1955; 3. kiad. Minőségi kémiai elemzési gyakorlatok és a minőségi elemzés félmikromódszerei címmel 1958; 5. kiad. ugyanezen a címen 1967; 6. kiad. ugyanezen a címen 1974)
Bányászati kézikönyv. Többekkel. (Bp., 1955)
Szulfitok és rodanidok oxidációja permanganáttal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1954)
Keményfémek nitrogéntartalmának meghatározása. Romwalterné Major Eleonórával. (Kohászati Lapok, 1956)
Újtípusú polarografáló cella áramló higanyelektróddal. Poós Lászlóval. – A magnézium polarográfiája. Poós Lászlóval, Proszt Jánossal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1956)
Bevezetés a polarográfiába. Egy. jegyz. Proszt Jánossal. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatai. Bp., 1957; 2. kiad. 1959; 3. kiad. 1961)
Adatok az alkálifémek és alkáliföldfémek polarográfiájához. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Az uránium polarografikus meghatározása. (Analitikai Közlemények, 1958)
Réz, bizmut és ólom polarografikus meghatározása nagy tisztaságú cinkben, komplexon III alkalmazásával. Miklós Ildikóval, Szegedi Róberttel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
A berillium polarográfiája. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959; németül: Acta Chimica, 1960)
A kotarnin polarografikus redukciós mechanizmusa. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1960; németül: Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1959)
Összefüggés néhány izokinolin-csoportbeli bázis disszociációs állandója és polarográfiás féllépcső-potenciálja között. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962)
A pH-mérés elmélete és gyakorlata. (Technikumi szakköri füzetek. 11. Bp., 1960)
Polarográfia, különös tekintettel a klasszikus módszerekre. Proszt Jánossal, Cieleszky Vilmossal. (Bp., 1964; németül: 1967)
Szervetlen kémia a vegyipari szakközépiskolák számára. (Bp., 1965)
Kémia. Szervetlen kémia. 1. Kasszán Bélával. (Bp., 1972; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1975; 4. kiad. 1977)
Általános kémia. Kasszán Bélával. (Bp., 1972; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1974; 4–5. kiad. 1975)
Általános és szervetlen kémia. Kémiai átalakulások. (Bp., 1980; 3. kiad. 1989; 5. kiad. 1993)
Általános és szervetlen kémia. Az elemek csoportosítása. Nemfémes elemek és vegyületeik. (Bp., 1980)
Általános kémiai alapfogalmak. Az anyag szerkezete. (Bp., 1980; 2. kiad. 1981).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
