Györgyi Kálmán
művészettörténész, rajzpedagógus
1884-ig Giergl
Született: 1860. március 7. Budapest
Meghalt: 1930. január 19. Budapest
Temetés: 1930. január 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Györgyi Alajos (1821–1863) festőművész, Haliczky Amália (1836–1914). Testvére: Györgyi Géza (1851–1934) építész, ill. Györgyi Sándorné és Földessyné Györgyi Emma. Háromszor nősült. F: 1. Kriszt Laura. 2. Aschner Adél. 3. Gross Melanie (1863–1951). Fia: Györgyi Dénes (1886–1961) építész, Györgyi Géza, id. (1900–1975) orvos, Györgyi Kálmán (1894–1978) tisztviselő, leánya: Lindnerné Györgyi Margit (1887–1961) és Györgyi Laura (1888–1945). Unokái: Györgyi Géza, ifj. (1930–1973) fizikus, Györgyi Kálmán (1939–) jogász, Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök, ill. Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–) matematikus, Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus és Györgyi Teodóra (1947-) egészségpedagógus.
Iskola
Iparrajziskolai tanári okl. szerzett (1883).
Életút
A budapesti székesfővárosi iparrajziskola helyettes tanára (1882–1884), r. tanára, c. ig.-ja (1884–1903), az elemi iskolai rajzoktatás bp.-i szakfelügyelője (1903–1918). Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára (1904–1908), igazgatója (1908–1930). Magyar kir. kormányfőtanácsos (1924-től).
Művészettörténészként elsősorban az egyetemes és a kortárs magyar iparművészet történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi iskolai rajzoktatás megreformálása, jelentős szerepet játszott valamennyi rajztanítási terv előkészítésében és kidolgozásában (1906-tól). Javaslatára elsőként vehettek részt magyar elemi iskolások nemzetközi gyermekrajz-kiállításon (1903, Haarlem, Hollandia), ill. ezeket a rajzokat még ugyanebben az évben a bp.-i, városligeti Iparcsarnokban is bemutatták. Mint az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára, majd főtitkára jelentős szerepet vállalt a millenniumi kiállítás iparművészeti részének megszervezésében, majd kezdeményezte a magyar iparművészet részvételét a párizsi (1900), a St. Louis-i (1904), a milánói (1906) és a torinói világkiállításokon (1911). Az általa tkp. több mint harminc éven át szerkesztett Magyar Iparművészet c. folyóirat, a korszak egyik legszínvonalasabb szakfolyóirata volt. Halála előtt jelentette meg Czakó Elemérrel közösen szerkesztett Magyaros ízlés (1929 karácsonya, 1930-as évmegjelöléssel!) c. bibliofil kiadványa szellemi hagyatékának tekinthető.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A síremlék Györgyi Dénes alkotása. A család történetéről Művészgenerációk a Györgyi-Giergl család három évszázada címmel a Budapesti Történeti Múzeumban rendeztek emlékkiállítást (2006. okt. 4.–2007. márc. 5.). A kiállítással egyidőben vált elérhetővé a család honlapja is: www.giergl.hu
Szerkesztés
A Mintalapok szerkesztője (1895-től), a Magyar Iparművészet főmunkatársa (1897–1911), szerkesztője (1911–1930). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Hírlapban (1892–1893), a Hazánkban (1893–1895), az Építő–Iparban (1895, 1910, 1912), a Magyar Iparban (1898, 1900–1901, 1907), a Vasárnapi Ujságban (1899), a Népművelésben (1908), a Rajzoktatásban (1909, 1917) és a Néptanítók Lapjában jelentek meg (1922).
Főbb művei
F. kiállítása: emlékkiállítása: Iparművészeti Múzeum (Budapest, 1934). F. m.: Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv. Szerk. Ráth Györggyel. (Bp., 1897)
Az iparművészet a párisi kiállításon. 1–3. (Magyar Iparművészet, 1900)
A világ iparművészete Párisban. 1900. Szerk. Fittler Kamillal. (Bp., 1900)
Iparművészeti dilettantizmus. (Magyar Iparművészet, 1904)
Az iparművészet a milánói kiállításon. (Magyar Iparművészet, 1906)
Jegyzetek a londoni rajzoktatási kongresszusról. (Rajzoktatás, 1908 és Népművelés. 1908)
Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról. (Magyar Iparművészet, 1909)
A svéd kiállítás tanulságai. (Magyar Iparművészet, 1910)
Példatár az alsófokú leányiskolák kézimunkatanításához. Szerk. (Bp., 1911)
Művészi kézimunkatanítás. (Magyar Iparművészet, 1918)
Az Osztrák– Magyar Iparművészeti Társulat, a Baross Szövetség és a Baross Gábor Kör országos iparművészeti és háziipari kiállításának emlékalbuma. Összeáll. (Bp., 1919)
A keleti vásár iparművészete. (Magyar Iparművészet, 1921)
A német iparművészet példaadása. Jegyzetek a müncheni Deutsche Gewerbeschauról. (Magyar Iparművészet, 1923)
Külföldi iparművészeti kiállítások. (Magyar Iparművészet, 1925)
Iparművészeti oktatásunk seregszemléje. – A népművészeti és az iparművészet kölcsönös hatásáról. (Magyar Iparművészet, 1928)
A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből. Összegyűjtötte Czakó Elemérrel. 132 fekete-fehér és 37 színes táblával. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványa. Bp., 1929).
Irodalom
Irod.: Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Czakó Elemér: Gy. K. emlékezete. (Magyar Iparművészet, 1930)
Lehel Ferenc: Gy. K. emlékére. (Nemzeti Művészet, 1934)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Basics Beatrix és Györgyi Erzsébet. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013