Marczali Henrik
történész
1875-ig Morgenstern
Született: 1856. április 3. Marcali, Somogy vármegye
Meghalt: 1940. július 21. Budapest
Temetés: 1940. július 23. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi, Freyer Rozália (1831–1906). Testvére: Berger Miksáné Marczali Johanna, Heinrich Fülöpné Marczali Regina és Herbacsek Bertalanné Marczali Mária. F: Schmidl Laura. Leánya: May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító és Ernsztné Marczali Poly (Póli). Unokája: May István János (1915–1996) irodalomtörténész.
Iskola
A négy alsó gimnáziumot apja felügyelete alatt otthon, középiskoláit Győrött és Pápán végezte, a Pápai Református Kollégiumban éretts. (14 évesen!, 1870). A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1873) és bölcsésztudori okl. (1878), a magyar és egyetemes történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1893. máj. 12.).
Életút
A bp.-i gyakorló gimnázium helyettes tanára (1878–1880), r. tanára (1880–1886). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1878–1895) és a történeti szeminárium vezető tanára (1886–1912), igazgatója (1912–1919); a magyar történet ny. r. tanára (1895–1924). A Tanácsköztársaság idején a Levéltári Tanács elnöke (1919), s bár az intézmény tkp. nem alakult meg, a proletárdiktatúra bukása után szabadságolták (1919), majd végkielégítéssel nyugdíjazták (1924).
A 20. sz. egyik legjelentősebb, a közgondolkodást meghatározó történészszemélyisége. Munkássága az egész magyar történetre kiterjedt, egyúttal behatóan foglalkozott egyetemes történeti kérdésekkel is. Alapvető jelentőségű magyarországi történeti szintéziseket írt (többek között II. Józsefről, Mária Teréziáról), amelyek döntően befolyásolták a 20. sz. historiográfiáját. Munkásságára leginkább Leopold von Ranke és Thomas Babington Macaulay munkái hatottak (rendszeresen beszámolt Ranke legújabb műveiről a Budapesti Szemlében, majd halála után emlékbeszédet is írt róla). Forráskiadói tevékenysége is jelentős: első jelentősebb tudományos dolgozatát az Anonymus-kérdésről írta (1879), jóllehet ő IV. Béla jegyzőjének vélte a névtelen krónikaírót, műve a mai napig a kérdés egyik alapvető feldolgozása. Az újkor története (1883–1886) c. munkája az első, magyar történész által írt egyetemes történeti összefoglaló monográfia (a korábbi próbálkozások idegen szerzők műveinek fordításai vagy egyéb kompilációk voltak). További fontos munkája a Szilágyi Sándor által szerkesztett monográfiasorozat (A magyar nemzet története) kétkötetes Árpádházi története (1895–1896), ill. az 1711-től 1815 közötti korszakról szóló szintézise (1898). ő szerkesztette (és hat kötetet maga is írt!) a századfordulón kiadott Nagy Képes Világtörténetet (1899–1905). A 12 kötetes, 8000 oldalas mű, 2000 ábrával, egységes, díszesen aranyozott gerincű kiadói egészvászonkötésben a magyar történettudomány és a magyar könyvművészet egyik legjelentősebb vállalkozása volt.
Emlékezet
Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület József körút 59.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri (Kozma utca) Izraelita Temetőben nyugszik. Sírkövének avatásakor Szekfű Gyula mondott beszédet (1943). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Elismerés
Az MTA Vitéz-díja (1880).
Szerkesztés
A Nagy Képes Világtörténet főszerkesztője (I–XII. köt. Bp., 1899–1905).
Főbb művei
F. m.: A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére. Egy. doktori értek. (Bp., 1874)
Borgia Lucretia. (Budapesti Szemle, 1875)
A franczia forradalmi háborúk eredete és keletkezése. (Budapesti Szemle, 1876)
Freeman, Edward: Világtörténelem. Angolból átd. (Bp., 1876)
Porosz–magyar viszonyok 1789–1790-ben. Kiadatlan jelentésekből és levelezésekből. (Századok, 1878)
M. H. jelentése külföldi könyv- és levéltári kutatásairól. (Akadémiai Értesítő, 1878)
Egy XIV. századbeli szitkozódás. (Magyar Nyelvőr, 1878)
Árpádkori emlékek külföldi könyvtárakban. 1–2. – Regesták a külföldi levéltárakból. 1–2. (Történelmi Tár, 1878)
Anonymus Belae regis notarius. (Századok, 1879)
A magyar hadtörténethez. (Vasárnapi Ujság, 1879)
Újabb regesták a külföldi levéltárakból. 1–3. (Történelmi Tár, 1879)
A magyar történet kútfői az Árpádok korában. (Bp., 1880)
II. József első terjeszkedési tervei. (Századok, 1880)
Regesták a külföldi levéltárakból. Brandenburgi Katalin és a Rákóczyak történetéhez. 1–2. – A török–magyar viszonyok történetéhez. 1–2. (Történelmi Tár, 1880–1881)
A székelyek eredetéről. Felelet Hunfalvy Pál Úrnak. – Magyarország adórendszere 1780-ban. – Ranke világtörténete. (Budapesti Szemle, 1881)
Magyarország története II. József korában. I–III. köt. (Bp., 1881–1888; I–II. köt. 2. kiad. 1885–1888)
Regesták a külföldi levéltárakból. A Tököli- korszak és a török kiűzésének történetéhez. 1–2. – II. Rákóczi Ferenc kora. 1–2. (Történelmi Tár, 1881–1882)
Az erdélyi szászok kérdéséhez. – Mária Terézia tanügyi reformjai. (Budapesti Szemle, 1882)
Magyar történeti források a külföldi levéltárakban. (Századok, 1882)
Vámbéry műve a magyarok eredetéről. (Budapesti Szemle, 1883)
Bezerédj Zsigmond utazási naplója. (Történelmi Tár, 1883)
Az újkor története. I–III. köt. Világtörténelem a művelt magyar közönség számára. Földabroszokkal, arcz- és művelődéstörténeti képekkel. (Bp., 1883–1886)
A Hóravilág Erdélyben. (Budapesti Szemle, 1884)
Gróf Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai Magyarország kormányzásáról. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XI. 9. Bp., 1884)
A kamarai okiratok és Horvátország. (Budapesti Szemle, 1885)
József császár és az Uj-épület. (Budapesti Hírlap, 1885)
A történelmi felső oktatás. (Századok, 1885)
II. József és az erdélyi vajdaság. (Budapesti Hírlap, 1886)
Ranke utolsó műve. – Politika és történetírás. – Ínség. 1785–1790. (Budapesti Szemle, 1887)
A censura történetéhez. (Nemzet, 1888)
Gróf Bánffy Dénes emlékiratai az 1848. évi forradalomról. 1–3. (Budapesti Szemle, 1889)
Lonovics küldetése Rómába. Adalék a vegyes házasságok történetéhez. – A német birodalom megalapítása. (Budapesti Szemle, 1890)
A középkori elmélet a királyságról. – Gróf Széchenyi István emlékirata a dohányregáléről. – Forradalom és reactio Ausztriában. (Budapesti Szemle, 1891)
Mária Terézia. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1891)
A legújabb kor története. 1825–1880. (Bp., 1892)
A magyar állam ismertetése. Történeti átnézet és a mai állapot. Segédkönyv közép- és polgári iskolák számára a magyar történettanítás kiegészítésére. (Bp., 1892)
A társadalmi eszmények történeti fejlődése. (Budapesti Szemle, 1893)
Magyarország története. Középfokú iskolák számára. Számos történeti érdekű ábrával. (Bp., 1894)
A magyar nemzet átalakulása a X. században s a fejedelemség megalapítása. (Budapesti Szemle, 1894)
Egyetemes és nemzeti történelem. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1894. jan. 15.; megjelent: Akadémiai Értesítő, 1894; újra közölte: Magyar Tudomány, 2000)
Magyarország története a királyság megalapításáig. (A magyar nemzet története. I. köt. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1895; hasonmás kiad. 1995)
Török eredetű-e a magyar nemzet? (Budapesti Szemle, 1895)
Ranke Leopold. Emlékbeszéd. (Budapesti Szemle, 1896)
Magyarok vándorlása és hazánk a honfoglalás korában. (Budapesti Hírlap, 1896)
Magyarország története az Árpádok korában. 1038–1301. (A magyar nemzet története. II. köt. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1896; hasonmás kiad. 1995)
Az osztrák örökösödési háború története. – Magyar birtokviszonyok 1711– 1740. (Budapesti Szemle, 1897)
A világtörténelemről. (Budapesti Szemle, 1898)
Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. 1711–1825. (A magyar nemzet története. VIII. köt. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1898; hasonmás kiad. 1999)
Az Árpádok és Dalmácia. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVII. 5. Bp., 1898)
Zách Felicián pöre. (Budapesti Szemle, 1899)
Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok levelei és naplója. 1848–1849. Sajtó alá rend. ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1900; angolul: London, 1911)
A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Szerk. Angyal Dáviddal, Mika Sándorral. (Bp., 1902)
Szent István király intelmei. (Századok, 1902)
A nemzetiség történetbölcseleti szempontból. (Bp., 1905)
A kiegyezés. (Budapesti Szemle, 1905)
Alkotmánytervezetek 1790-ben. – Széchenyi első műve. (Budapesti Szemle, 1906)
Az 1790–1791-diki országgyűlés története. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új Folyam. 52. Bp., 1907)
A szabadságharc és a Bach-korszak osztrák világításban. (Budapesti Szemle, 1908)
Szabadkőművesek és zsidók. (Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1910)
Hungary in the Eighteenth Century. (Cambridge, 1910)
Ungarische Verfassungsrecht. (Tübingen, 1911)
Magyarország története. (Bp., 1911; hasonmás kiad. 1998)
Társadalmunk történeti fejlődése gazdasági alapon. 1–3. (Budapesti Szemle, 1914)
A Pragmatica Sanctio és Erdélyország pecsétje. (Századok, 1914)
A hadsereg élelmezése az 1877–1890-iki háborúban. (Századok, 1915)
Italicae res. (Budapesti Szemle, 1915 és önállóan: Olcsó Könyvtár. Bp., 1915)
Románia hadüzenete. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
Románia. 1–2. – Lengyelország. – Cultur- politikánkhoz. A világháború hatása a földrajz és a történet oktatására. (Budapesti Szemle, 1916)
Világpolitika és világgazdaság. (Bp., 1918)
Az angol–magyar életközösségről a múltban. (Századok, 1919)
A béke könyve – a múlt tanulsága. (Bp., 1920)
A kormányzóság intézménye és hatásköre. (Jogtudományi Közlöny, 1920)
A papírpénz válságainak történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1921)
Cobden történeti jelentősége. (Cobden Könyvtár. 2. Bp., 1921)
Hogyan készült a nagy háború? Tanulmány. (Bp., 1923)
Emlékeim. 1–14. (Nyugat, 1929–1931)
Gróf Széchenyi Ferenc utazása Angliában. 1787. 1–2. (Budapesti Szemle, 1931)
A katonai Mária Terézia-rend körül. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. 2. Bp., 1934)
Erdély története. (Bp., 1935)
Világtörténelem, magyar történelem. Tanulmányok. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Gunst Péter. (Történetírók tára. Bp., 1982)
Mária Terézia. Hasonmás kiad. (Bp., 1987)
Ranke Leopold. (Sic itur ad astra, 1992)
Erdély története. Hasonmás kiad. (Bp., 1997)
Emlékeim. Visszaemlékezések. Sajtó alá rend., az utószót írta Gunst Péter. (Bp., 2000)
A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Hasonmás kiad. (Bp., 2011).
Irodalom
Irod.: Teleki Pál: M. H. kulturpolitikai gondolataihoz. (Századok, 1916)
Somogyi helikon. A Somogy megyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó vagy, legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. (Kaposvár, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Hajnal István: M. H. (Századok, 1940)
Szekfű Gyula–Tóth Zoltán: M. H. (Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1943)
Tóth Zoltán: M. H. l. tag emlékezete. (Bp., 1947)
Lederer Emma: M. H. helye a magyar polgári történettudományban. (Századok, 1962)
Marczali Póli: Apám pályája, barátai. Emlékek M. H.-ről. (München, 1973)
Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Gunst Péter: M. H. Kismonográfia Művei válogatott bibliográfiájával. (Bp., 1983)
Gál József: M. H. (Somogyi Honismereti Híradó, 1986)
Gunst Péter: M. H. történetírói pályakezdése. (Századok, 1987)
Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. M. H.: Magyarország története II. József korában. (Századok, 1990)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Ugrai János: M. H. történetírása, különös tekintettel a hazai felvilágosult abszolutizmus értékelésére. (Gesta, 1999)
Terplán Zoltán: M. H. „Szemezgettek műveiből.” (Élet és Tudomány, 2000. 40.)
Gunst Péter: M. H. és a „kortörténetírás”. (Századok, 2001)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
Horváth József: M. H. első iskolája. (Honismeret, 2006)
Szilágyi Ágnes Judit: M. H. és a magyarok eredete körül kialakult vita. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
Schweitzer Gábor: Reflexiók a „zsidókérdésről.” Két magyar történész memoárjai. Angyal Dávid és M. H. (Budapesti Negyed, 2008).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: júl. 23. Gyászjelentése szerint júl. 21-én hunyt, el 23-án temették!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
