Andrikovics Sándor
biológus, hidrozoológus
Született: 1947. május 17. Budapest
Meghalt: 2008. január 6. Budapest
Család
Sz: Andrikovics Sándor (†1974), Török Hajnalka (†1976). F: 1970-től Tallér Márta középiskolai tanár. Leánya: Andrikovics Hajnalka (1972. máj. 30.) és Andrikovics Jolán (1975. máj. 20.).
Iskola
A bp.-i Than Károly Könnyűipari Vegyészeti Technikumban éretts. (1965), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakos tanári okl. szerzett (1970), doktorált (1972), a biológiai tudományok kandidátusa (1981), habilitált (2000). MLEE Filozófia Szakon végzett (1974).
Életút
Az ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék–MTA Talajzoológiai Kutatócsoport gyakornoka, tud. segédmunkatársa (1970– 1972) tud. munkatársa (1972–1981), tud. főmunkatársa (1981-től). Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola bp.-i Kihelyezett Tagozata Biológia Tanszékének főisk. adjunktusa (1972–1982), főisk. docense (1982–1992). Az egri Eszterházy Károly Főiskola Állattan Tanszék főisk. tanára (1992-től). A Nyugat-Magyarországi Egyetem vendégprofesszora (2001-től). A Valdosta State University vendégprofesszora (1997–1998). Az MTA–TMB-n Berczik Árpád aspiránsa (1974–1977).
Hidrozoológiával, elsősorban a vízirovarok ökológiájával, vízirovarok diverzitásával, vízinövény-társulások vizsgálatával fogl. Jelentős eredményeket ért el a Fertő-tó növényállományaiban élő gerinctelen makrofauna tanulmányozása, különös tekintettel az Ephemeroptera, Odonata és Trichoptera lárvák taxonómiai és ökológiai feltárása terén. Magyarországon és nemzetközi vonatkozásban is az elsők között végzett a vízimadarak produkcióbiológiájának a vízminőségre gyakorolt hatását elemző vizsgálatokat. További kutatási területe: szikesvizek mezo- és makrofauna-együttesei, populációméretek és táplálkozási kapcsolatok, ökofaunisztikai és potenciális táplálékvizsgálatok. Nevéhez fűződik a hidrobiológia, a tengerökológia, a szociobiológia és az etológia tantárgyaknak a biológus tanárképzésbe való beépítése.
Elismertség
A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának titkára (1972-től).
Elismerés
Pro Aqua Emlékérem (1981, Pro Palustre Díj (1995), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000–2003).
Szerkesztés
A Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Újabb adatok szikes vizeink faunaképéhez, tekintettel az ökológiai viszonyokra. Egy. doktori értek. (Bp., 1971)
Hidroökológiai és zoológiai vizsgálatok a Fertő hínárosaiban. (Állattani Közlemények, 1973)
Újabb adatok a vízirovar lárvák napszakos helyváltoztatásához. (Opuscula Zoologica, 1978)
Fertői makrofauna-társulások hidroökológiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1979)
Adatok a Fertő-tó magyar részének szitakötő faunájához. (Folia Entomologica, 1986)
A vízirigó téli táplálék- összetételéről. Horváth Róbert. (Aquila, 1991)
Tiszavirág. Monográfia. Fink, Thomas J.-vel, Cser Balázzsal. (Szolnok, 1992)
A kárókatonák szerepe a Kis-Balaton szervesanyag-forgalmában. Gere Gézával. (Aquila, 1992)
Bevezetés az állatrendszertanba. Alapfogalmak és története. Kiss O.-val, Sebő P.-vel. (Eger, 1996)
Az állatrendszertan helyéről a biológiaoktatásban. Kovács F.- fel, Kriska Gy.-vel. – Az állatrendszertan Linné korában. Kiss O.-val, Sebő P.-vel. (Acta Academica Agriensis, 1998)
Tiszavirág. (Tisza Klub Füzetek, 2001)
Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 6. A domináns szervezetek kolonizációjának menete. Többekkel. (Hidrológiai Közlöny, 2001)
Az álkérészek [Plecoptera] kishatározója. Murányi D.-vel. (Vízi természet- és környezetvédelem, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
