György Lajos
orvos, neurofarmakológus, ökológus
Született: 1926. április 16. Budapest
Meghalt: 2008. október 1. Budapest
Család
Sz: György Antal, Schwitzer Emma. F: 1. Weiner Anna. Fia: György Péter (1954–) esztéta, az MTA doktora, ill. György Katalin (1951–). 2. 1973-tól Vass Ottília.
Iskola
A bp.-i Eötvös József Reálgimnáziumban éretts. (1944), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1976).
Életút
A II. vh. végén Borban volt munkaszolgálatos. A BOTE Gyógyszertani Intézete gyakornoka (1951–1952), egy. tanársegéde (1956– 1958); közben az MTA–TMB-n Issekutz Béla aspiránsa (1952–1956). Az MTA Kísérletes Orvostudományi Kutatóintézete (KOKI) tud. munkatársa (1958–1968), a Gyógyszerkutatási Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1968–1976), tud. tanácsadója (1976–1986).
Gyógyszerhatástannal, elsősorban központi idegrendszeri transzmitteranyagok és azok antagonistáinak vizsgálatával foglalkozott. A kémiai szerkezet módosításával, munkatársaival igen erős és specifikus hatású ganglionbénítókhoz és ún. paraszimpatikus bénítókhoz jutottak el. Javaslatukra az egyik vegyület, mint az ulkusz kezelésében használható gyógyszer, a Gastrixon néven került forgalomba. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző szimpatikusbénítók összehasonlító farmakológiai vizsgálata és Parkinson-modellvegyületek, elsősorban az oxotremorin hatásainak feltárása terén.
Mint az ELTE Természetvédelmi Klubjának alapító vezetője és a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője a magyarországi ökológiai mozgalmak egyik elindítója, ill. később bekapcsolódott a Levegő Munkacsoport munkájába. Környezetvédőként ökofilozófiai és általános rendszerelméleti kérdésekkel foglalkozott.
Emlékezet
Nyolcvanadik születésnapján a magyar zöld mozgalom vezetői ünnepelték: Sólyom László köztársasági elnök magánlevélben üdvözölte (2006-ban). Budapesten (Víziváros, Hunyadi János út, majd Kelenföld, XI. kerület Sárbogárdi út 11.) élt és tevékenykedett. Temetése – saját kívánságára – nem volt, búcsúztatására a Humusz Házban került sor (2008. okt. 17.-én; Lágymányos, XI. kerület Saru utca 11.). Halála után fia, György Péter írta meg életét (Apám helyett, 2011).
Elismertség
Az MTA Gyógyszerkutatásokkal Foglalkozó Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Farmakológusok Társasága alapító vezetőségi tagja, a Magyar Élettani Társaság tagja (1953-tól).
Főbb művei
F. m.: A szimpatikusbénítók összehasonlító farmakológiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1955)
A barbiturátok hatásáról és terápiás felhasználásáról. (Gyógyszereink, 1957)
Kémiai anyagok hatása a veseműködésre. Hársing Lászlóval. (A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei. III. köt. Bp., 1957)
On the Adrenolytic Action of Chlorpromazine. – The Problem of Ergotoxin–Adrenaline Synergism and Antagonism. The Effect of General Anaesthesia. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958)
Új, görcsoldó hatású vegyület farmakológiai vizsgálata. Többekkel. – Az ergotoxin adrenalinszerű, adrenalinhatást fokozó és gátló tulajdonságairól. Többekkel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Pharmacology of a New Spasmolytic Drug. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959)
Pharmacological Studies on New Tertiery Tropine Esters. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (Acta Physiologica, 1960)
Adrenalin tachyphylaxia dibenamin után. Dóda Margittal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Különböző térkitöltésű kvaternercsoportok szerepe a tropeinek paraszimpatikolitikus és ganglionblokkoló hatásának alakulásában. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Adrenergic Neurone Blocking Tropine Derivatives with Long-Lasting Hypotensive Action. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (Nature, 1962)
A szimpatikus izgató és bénító szerek vizsgálatának módszerei. (A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei. VI. köt. Bp., 1962)
The Pharmacology of New Adrenergic Neurone Blocking Agents, N-p-cyclohexyl- benzyltropinium Derivatives. Többekkel. (British Journal of Pharmacology, 1963)
Some Central Nervous Properties of Diethyldithiocarbamate. Galambos Évával, Pfeifer A. Klárával. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1966)
Pulmonary Hypertensive and Other Haemodinamic Effects of Capsaicin in the Cat. Molnár J.-vel. (European Journal of Pharmacology, 1967)
Adrenergic Neurone Blocking Agents: Effects and Site of Action. Többekkel. (Acta Medica, 1968)
A talliumion néhány káliumszerű tulajdonságáról. Többekkel. (Orvostudomány, 1968)
Adrenerg neuronbénítók: hatás és támadáspont. Többekkel. (Orvostudomány, 1969)
Acute Tolerance to Some Effects of Oxotremorine and Its Modification by Compounds with a Central Effect. Többekkel. (Acta Physiologica, 1971)
A centrális cholinerg izgalom perifériás szimpatikus megnyilvánulása és befolyásolása macska pislogóhártyáján. Többekkel. (Orvostudomány, 1971)
Pharmacological Analysis of Oxotremorine Mydriasis in the Mouse and the Rat. Többekkel. (Acta Physiologica, 1972)
Synthesis of 1,4-diaminobutyne Derivatives Containing the 2-chloroethylamino Group. Deák Gyulával, Sterk Lilivel. (Acta Chimica, 1973)
A kolinerg izgatók központi idegrendszeri hatásainak farmakológiai vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1974)
Presympatic Activity of Dopaminergic Agonists of Peripheral Organs. Dóda Margittal. (Neuropharmacology’85. Bp., 1985)
Synthesis of a New 1-aryl-1,4-dihydro-3(2H)- isoqunolinones with Potential Effect on the Central Nervous System. Többekkel. (Acta Chimica, 1987)
8-amino-4-acryl-2- methyl-1,2,3,4-tetrahydroisoquinolines. Reactions of the Amino Group via the Diazonium Salts. Deák Gyulával, Zára-Kaczián Erzsébettel. – Potential CNS Active 1-aryl-2-amino-1-ethanol Derivatives. Deák Gyulával, Zára-Kaczián Erzsébettel. (Acta Chimica, 1989)
Synthesis of 1-aryl-1,4-dihydro-3(2H)-isoqunolinones with Piperazine Ring in the Side Chain Having Potential Antiserotoninergic Activity. Többekkel. (Acta Chimica, 1990)
ökológiai írásai: Korunk különleges mérge, a dioxin. (Természet Világa, 1984)
Gaia és a Százszorszép-világ. (Természet Világa, 1985)
Értékeink és életünk minőségi mutatói. (Forrás, 1987)
Humán ökológia. A felforgató, konzervatív tudomány. (Természet Világa, 1987)
A tökéletes világegyetem felé. (Liget, 1988)
A fenntartható létezés eszmerendszerei. Az „alternatív” filozófiai iskolák tanításai. (Liget, 1989)
A fejlődés eszméjének története. Wolfgang Sachs hat tanulmánya. (Esély, 1990)
Vetélkedés és szimbiózis. Önzetlen génjeink. (ÖKO, 1991)
A zöld forradalom. (Café Babel, 1991)
Az ökológiai világfelfogások kialakulása. (Info–Társadalomtudomány, 1992)
Hová lettél harmadik út? (Magyar Szemle, 1994)
Az orvosi szaknyelvről. (Magyar Tudomány, 1995)
Ökológiai filozófiai iskolák. (Magyar Szemle, 1995)
Humán ökológia – tudomány vagy erkölcstan? (Magyar Szemle, 1996)
A jót választanod kell. Gy. L. írásaiból. (A Föld Napja Alapítvány kiadványa. Bp., 1996)
A rész és az egész védelme. Természetvédelem = környezetvédelem. (Madártávlat, 1997)
A harmadik kultúra. (Magyar Tudomány, 1998)
Gondolatok a természetgyógyászatról. (Ökotáj, 1999)
Az Általános Rendszerelmélet és a békés kölcsönhatás. (Ökotáj, 2000)
Vissza a kozmikus rendhez. Önszerveződés az élővilágban és a társadalomban. Ökológiai írások. (A Föld Napja Alapítvány kiadványa. Bp., 2000)
Miszticizmus és Általános Rendszerelmélet. (Ökotáj, 2002)
Fölforgató konzervativizmus – ökológiai alapelvek. Ökológiai írások. (A Zöld Érdek Alapítvány kiadványa. Bp., 2002)
ford.: Meadows, Donella H.: Világpolgár. – Időökológia. Ford. Simonyi Gyulával. (Székesfehérvár, 2006).
Irodalom
Irod.: György Péter: Az apám, Piros emlékezete. (Élet és Irodalom, 2008. nov. 5.)
György Péter: Apám helyett. Korrajz. (Bp., 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
