Győry Loránd
gazdaságpolitikus, jogász, műfordító
Született: 1871. április 11. Orosháza, Békés vármegye
Meghalt: 1926. július 30. Budapest
Temetés: 1926. augusztus 2. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Győry Vilmos (1838–1885) író, műfordító, evangélikus lelkész, Székács Etelka, Székács József (1809–1876), evangélikus püspök leánya.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894).
Életút
A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett (1894), miniszteri osztálytanácsos (1907–1914), miniszteri tanácsos (1914– 1918). A Károlyi-kormány alatt a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1918–1919), a Tanácsköztársaság idején öt hétig fogságban volt (1919). A Friedrich-kormányban, mint helyettes államtitkár, József főherceg kormányzó által a Földművelésügyi Minisztérium mb. vezetője (1919. aug. 7.–1919. aug. 15.). A Magyar Gazdaszövetség ügyvezető alelnöke (1925– 1926).
Gazdaságpolitikusként, az 1910-es években jelentős szerepet játszott az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések előkészítő munkálataiban és a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megszervezésében. Az I. vh. alatt nevéhez fűződött az Élelmezési Központ megalakítása. – Szépirodalommal is foglalkozott. Műfordítóként elsősorban klasszikus és kortárs angol és amerikai ifjúsági műveket, valamint klasszikus művek ifjúságnak átdolgozott változatait tolmácsolta. Az anyaföld c. tudományos darabját a bp.-i Uránia Színház mutatta be (1913. febr.).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik.
Szerkesztés
A bp.-i Egyetemi Lapok (1893–1894) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményeinek szerkesztője (1913–1918). Az Üstökös és a Borsszem Jankó c. lapok rendszeres külső munkatársa (1890-es évek). Költeményei, beszélyei a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Figaróban (1891–1892), a Szarvasi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1893), a Néplapban (1894); közgazdasági, egyéb írásai a Földmívelési Értesítőben (1891–1893), a Köztelekben (1893-tól), a Nemzetben (1893-tól), a Budapesti Hírlapban (1894–1896, 1910), a Magyar Hírlapban (1901, 1909, 1914), Az Ujságban (1910–1918) és a Gazdasági Lapokban (1914-től) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Oroszország közgazdasági helyzete 1891-ben. – Békésvármegye közgazdasági helyzete 1891-ben. (Földmívelési Értesítő, 1892)
Oroszország gabonakereskedése. (Köztelek, 1893)
A lombtakarmányról. – Az állandó gazdasági tudósítói intézmény hazánkban. (Földmívelési Értesítő, 1893)
Előre! A háború könnye, mosolya és szivárványa. Viccek, történetek, sziporkák, tőrdöfések, dum-dum golyók. Írta az élet, összegyűjtötte a magyar közönség, elrendezte Gy. L. 1–2. füz. (1–10. kiad. [!] Bp., 1914)
ford.: A jól nevelt gyermek otthon és az iskolában. Album Klimsch Jenő rajzaival. Szövegét Trojan, I. után írta. (Bp., 1887)
Hauff, Wilhelm: Regék. Négy színnyomatú képpel. Ford. és átd. (1–2. kiad. Bp., 1895)
Pajeken, Friedrich: Brown Andrew, a vörös kém. Elbeszélés Északamerika nyugati vadonjaiból. Ford. Ill. Bergen Frigyes. 4 táblával. (Bp., 1895; Ill. Nasser Magda. 2. kiad. 1928; 3. kiad. Indián kalandok címmel. Ill. Nasser Magda. 1939)
Beecher-Stowe, Harriet: Tamás bátya kunyhója. Regény. Az ifjúság számára átd. Christian, M. Ford. (Bp., 1896).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
Megjegyzések
Lexikonok adatával szemben nemesi előneve nem nádudvari volt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
