Gyulay Tibor, ótordai vitéz
gazdaságpolitikus
Született: 1887. április 12. Kolozsvár
Meghalt: 1960. december 25. Békéscsaba
Temetés: 1960. december 31. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyulay Árpád kir. tanácsos, Vojth Anna. Leánya: Tomcsányi Pálné Gyulay Judit.
Iskola
Elemi, középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, a Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1911).
Életút
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa (1909–1911), a Földművelésügyi Minisztérium előadója (1911–1914). Az I. vh. alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), tartalékos hadnagyként szerelt le (1918). A Külügyminisztérium Gazdasági Osztályának miniszteri titkára (1919–1921), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára (1921–1931), főtitkára (1931–1941), miniszteri biztosa; e minőségében a Felsőház tagja (1941–1944). A Lakatos-kormány iparügyi minisztere (1944. aug. 29.–1944. okt. 16.), II. vh. után a politikai rendőrség rövid időre letartóztatta (1945. ápr.), letartóztatása alatt sikertelen öngyilkosságot követett el.
Az Unitárius Egyházi Főtanács és az Unitárius Egyházi Képviselő Tanács tagja.
A második bécsi döntés (1940. aug. 30.) után, gr. Teleki Pál miniszterelnök felkérésére hatpontos munkatervet állított össze az erdélyi gazdaság, ipar és közlekedés fejlesztésére, az új energiaforrások felhasználására. Gazdaságpolitikusként később elsősorban a kisipar és a kiskereskedelem fejlesztésével foglalkozott. A kiskereskedőknek ún. önállósítási alapot és keresztény hitelakciókat indított, kezdeményezte a világháborúban megsebesült hadirokkantak gyárakban, kisebb üzemekben történő foglalkoztatását.
Emlékezet
Békéscsabán hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottságának titkára (1923-tól). Az Országos Ipartanács és a Közoktatási Tanács tagja, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatóságának tagja.
Szerkesztés
A Kamarai Közlöny munkatársa (1942–1943). Néhány gazdasági írása a fentin kívül még a Kolozsvári Egyetemi Lapokban (1907– 1909), a Pester Lloydban (1921 és 1923), a Gazdasági Világban (1937) és a Kárpátmedence c. lapban (1941) jelent meg.
Főbb művei
F. m.: A gazdasági élet alakulása és a kisipar. (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa. Bp., 1932)
A kereskedelem és az ipar problémái. (Gazdasági Világ, 1937)
Haidekker Sándor: A magyar középipar helyzete. Az előszót írta. (Bp., 1939)
Az erdélyi ipari fejlesztés kilátásai. A visszacsatolt Észak-Erdély iparfejlesztéséről, külön figyelemmel a visszanyert energiaforrásokra, nyersanyagokra. (Kárpátmedence, 1941).
Irodalom
Irod.: A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Strausz Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. PhD értek. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
