Gyurkó Pál
biológus, erdőmérnök, mikológus
Született: 1924. február 17. Jászapáti, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 2008. augusztus 25. Budapest
Temetés: 2008. augusztus 27. Sopron
Család
Sz: Gyurkó János (†1943), Jászapátin természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanár, Beöthy Gizella (†1984). Testvére, bátyja, a Kőbányai Gyógyszerárugyár vegyészmérnöke; öccse Jászjákóhalmán állatorvos. F: 1954-től Tóth Katalin. Fia: Gyurkó Pál (1955–); leánya: Gyurkó Katalin (1958–) és Gyurkó Zsuzsanna (1960–).
Iskola
Jászapátin éretts. (1942), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1950).
Életút
A JNMGE soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék Növénytani Tanszékének gyakornoka (1947–1950), tanársegéde (1950–1952). Az MTA soproni Talajbiológiai Kutatólaboratóriuma tud. munkatársa (1952–1960), az átszervezés után a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Termőhelyismereti Tanszék–MTA Erdészeti Mikrobiológiai Kutatócsoport tud. munkatársa (1960-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Talaj-mikrobiológiai kutatásokkal, a vadon termő gombák mesterséges termesztésével, elsősorban a gombatermesztés mikrobiológiai feltételeinek vizsgálatával, gombatenyésztörzsek kiválasztásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi laskagomba-tenyésztés és -nemesítés terén; különböző keresztezésekkel közel kétszáz új fajtát (és hibridet) hozott létre. Eredményeit a soroksári Duna Tsz nagyüzemileg is hasznosította. További kutatási területei: gyökérkapcsolt gombák (= mykorrhiza) élettani sajátosságai, a mykorrhizagombák és a gazdanövény kapcsolata, a növényi rost bontására alkalmas korhadéklakó gombák és a komposztban velük együtt élő mikroorganizmusok vizsgálata, faanyagon élő, farontó gombák élettani tulajdonságai, rendszertani problémái.
A laskagomba (Pleurotus) szalmatáptalajon történő mesterséges termesztésének nagyüzemi módszerét Magyarországon Heltai Imre és Tóth László dolgozta ki (az 1960-as években). Gyurkó Pál volt az első, magyar minősített laskagombafajta nemesítője (A P5 jelű fajtáé, 1979-ben). Később, szintén Gyurkó Pál nemesítette a HK35-ös jelű laskagombafajtát, ezt a fajtát, ill. ennek továbbfejlesztett hibridjeit termesztik ma is a legszélesebb körben a világon.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a soproni Szent Mihály-temetőben nyugszik.
Elismerés
Akadémiai Díj (1965).
Főbb művei
F. m.: Az elemek által kibocsátott áthatoló sugárzás biológiai hatásáról. (A Soproni Műszaki Egyetem Növénytani Intézetének Közleményei, 1950)
Vizsgálatok a dunántúli kőolajok baktériumflórájáról és mikroszkopikus szerves maradványairól. Többekkel. (Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1955 és Bányászati Lapok, 1955)
A homoktalaj aljtrágyázásának hatása a talaj mikroorganizmusaira. Varga Lajossal. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Néhány adat az akác rhizoszférájáról. (Az Erdő, 1955)
A műtrágyázás hatása a talaj mikroorganizmusaira. Varga Lajossal. (Agrártudomány, 1958)
Die antagonistische Wirkung der Rhizosphären-Bakterien der Zuckerrübe auf die Bodenbakterien. (Acta Agronomica, 1959)
Further Data Concerning the Resistance of Rhizosphera Bacteria of Sugarbeet to Antibiotica. Kecskés Mihállyal, Manninger Ernővel. (Folia Microbiologica, 1961)
A mykorrhiza-kutatásokról. A Weimarban, 1960-ban megtartott első nemzetközi mykorrhiza-szimpózium alapján. (Erdészettudományi Közlemények, 1962)
Die Wirkung der in der Praxis angewandten Herbicide auf einige Arten der Mikroflora und Mikrofauna des Bodens, auf einige Mykorrhizapilze und die biologische Inaktivierung der Herbicide. Többekkel. (Acta Agronomica, 1964)
A mykorrhiza-gombák melléktermés-formáiról. (Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1964)
Az akác rhizoszférája. (Keresztesi Béla: Akáctermesztés Magyarországon. Bp., 1965)
Mykorrhiza-gombák tenyésztése erdei avaron. (Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1966)
Késői laskagomba-termesztési kísérletek hazánkban. Benedek Attilával. (Búvár, 1966)
Studies on the Formation of Microflora in the Rhizosphere of Sugarbeet Seedlings. (Acta Agronomica, 1968)
A késői laskagomba termesztése. (Balázs Sándor: Gombatermesztés. Bp., 1973; 2. átd. és bőv. kiad. 1979)
A laskagomba. (Kertészet és Szőlészet, 1975)
Mykorrhiza gombák élettani vizsgálata laboratóriumi körülmények között. (Mikológiai Közlemények, 1978)
Talaj-mikrobiológiai vizsgálati módszerek. Szegi Józseffel, Tímár M. Évával. (Bp., 1979)
Pleurotus Cultivars in Hungary. – Termesztett laskagombafajtáink. (Proceedings of the International Symposium on Substrates for Mushroom Growing and Cultivation of Pleurotus Species. Bp., 1984)
Visszaemlékezés a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Növénytani Intézetére. (Erdészettörténeti Közlemények, 2008)
szabadalma: Eljárás Lentinus edodes étkezési gomba faanyagon történő termesztésére. Benedek Attilával. (1967)
Eljárás késői laskagomba [Pleurotus ostreatus] kukoricacsutka anyagán történő termesztésére. Benedek Attilával. (1968).
Irodalom
Irod.: Hajdú Csaba: A termesztett Pleurotus ostreatus hibridek tulajdonságainak javítása és új hibridek előállítása. PhD értek. (Bp., 2007)
Szodfridt István: Gy. P. (Erdészeti Lapok, 2008)
Győrfi Júlia: Gy. P. (Zöldségtermesztés, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
