Hadnagy Albert, dálnoki
történész, levéltáros
Született: 1901. január 21. Dálnok, Háromszék vármegye
Meghalt: 1967. május 26. Szekszárd
Temetés: 1967. május 31. Szekszárd
Család
Testvére: Hadnagy Pál és Hadnagy Zoltán. F: Dömötör Ilona. Fia: Hadnagy Zsolt; leánya: Gutai Miklósné Hadnagy Ilona.
Iskola
A Székely Mikó Kollégiumban éretts. (1919), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem szakos tanári okl. (1923) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1924).
Életút
A bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1925–1927), Tolna vármegye főlevéltárosa (1926–1945), a Szekszárdi Állami Levéltár igazgatója (1945–1967). A II. vh. alatt a nemzeti ellenállás, a Volksbund és a pángermán mozgalom elleni küzdelem résztvevője.
Déldunántúl, Tolna megye és Szekszárd helytörténetével, elsősorban a Dunántúl délszláv és német betelepítésével, a dunántúli jobbágyság történetével foglalkozott. Sikerült Liszt Ferenc Tolna vármegyei tartózkodását és dunántúli kapcsolatait felderíteni, Háry János személyét megállapítania. Közreműködött a Batthyány-minisztérium okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban. Forrásközlő és -kiadó tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Szekszárdon élt és tevékenykedett, a helyi Alsóvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).
Elismertség
A Közalkalmazottak Szakszervezete Levéltári Szakosztályának tagja.
Főbb művei
F. m.: A Szekszárdi Kaszinó Simontsits Béla Közgazdasági és Társadalomtudományi Könyvtárának katalógusa. Összeáll. (Szekszárd, 1937)
A Szekszárdi Kaszinó szépirodalmi könyvtárának könyvjegyzéke. Összeáll. (Szekszárd, 1940)
Néphit az ikertestvérek házasságkötésének lehetőségéről Tolna megyében. (Ethnographia, 1954)
A korszerű irattári tervek kérdése a nyugatnémet levéltártudományban. (Levéltári Híradó, 1956)
Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéről. (Sárköz, 1956)
Tolna megye szabadságharcos népköltészeti hagyományai. (Sárköz, 1956)
Az adózási iratok selejtezése. (Levéltári Híradó, 1957)
A statisztikai alapanyag megőrzése egyes országok levéltáraiban. – Iratok és irattárak sorsa Tolna megyében. Taba Györggyel. (Levéltári Híradó, 1960)
Ozora újjátelepülésének rövid története. 1696–1730. (Szekszárdi Múzeumi Évkönyv, 1960)
Eredeti Madách levél a Szekszárdi Állami Levéltárban. – Tolna vármegye levéltárának pusztulása a II. világháború során. Gyűjtőúton Tolna vármegyében, 1942–1950. (Levéltári Szemle, 1963)
Iratok a Tanácsköztársaság történetéhez a Tolna Megyei Levéltárban. (Levéltári Szemle, 1969)
Liszt szekszárdi kapcsolatairól. Sajtó alá rend. Prahács Margit. (Tanulmányok Tolna megye történetéből II. köt. Szekszárd, 1969)
Ki volt Háry János? – A szekszárdi mise. Prahács Margittal. (Történelmi séták Szekszárdon. Szerk. Lovas Henrik. Szekszárd, 1986)
Ki volt Háry János? Bibliofil kiadás. Minikönyv. A bevezető tanulmányt K. Balog János írta. A könyv tartalmazza még Garay János Az obsitos c. művét és Háry János a színpadon c. fotókat. (Szekszárd, 1988).
Irodalom
Irod.: Benda Kálmán: Látogatás a Szekszárdi Állami Levéltárban. H. A. igazgatóval beszélget B. K. (Levéltári Szemle, 1964)
Balázs Péter: H. A. (Levéltári Közlemények, 1967)
Szedő Antal: H. A. (Levéltári Szemle, 1967)
A főlevéltárnok. H. A. élete és munkássága. Tanulmányok és válogatás H. A. írásaiból születésének 90. évfordulójára. Szerk. Dobos Gyula. 11 táblával. (Tolna Megyei Levéltári Füzetek. Szekszárd, 1991)
Kónya Ádám: A Mikóból indultak… (Sepsiszentgyörgy, 2000)
Moser Zoltán: Mesében és fényben. Kodály Háry Jánosáról. (Forrás, 2007).
Megjegyzések
MÉL III. téves születési hely: Székelyudvarhely!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
