Hadnagy Árpád
kertészmérnök
Született: 1928. június 21. Budapest
Meghalt: 2010. november 7. Budapest
Család
Sz: Hadnagy Árpád tanító, Nedelkó Irma. Testvére: Hadnagy Attila villamosmérnök. F: 1955-től Ludvig Éva, a Vetőmag Vállalat minőségellenőre. Két fia született.
Iskola
Elemi iskoláit Budapesten, középiskoláit Szegeden és a Pécsi Katonai Középiskolában végezte, a II. vh. végén hadifogságban volt. Hazatérése után a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1949), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1953), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1966), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1980).
Életút
A Szentendrei Gépállomás agronómusa (1954–1955), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Soroksári Kísérleti Telepének telepvezetője (1955–1958). Az Országos Vetőmagfelügyelőség Vetőmagvizsgálati Főosztályának vezetője (1958–1972), a Vetőmag Vállalat termelési igazgatóhelyettese (1972–1982), kutatási-fejlesztési igazgatója (1982–1991); egyúttal kiállításainak állandó kertészeti szakértője és kiadványainak kertészeti szerkesztője, ill. lektora (1972–1991). A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem c. egy. docense (1989-től). A Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság agrárszakértője (1994–2001). Az MTA–TMB önálló aspiránsa.
Zöldségnövények nemesítésével, fajtafenntartásával, a vetőmag értékmérő tulajdonságainak vizsgálatával, kelési értékének javításával foglalkozott. Kidolgozta a vetőmagvak csírázóképességének megőrzésére alkalmas magyarországi tárolási és csomagolási módszereket. Gabona- és vetőmagvizsgáló laboratóriumi műszercsalád fejlesztő-szakértője, bel- és külföldi kiállításokon bemutatója. További kutatási területei: magyarországi rizstermesztés körülményei, hazai környezetben is csírázóképes rizs-vetőmagvak vizsgálata.
Elismertség
A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Zöldségtermesztési Szakosztályának tagja (1960–1970), titkára (1970–1985), elnöke (1985–1991).
Elismerés
Mohácsy Mátyás-emlékérem.
Szerkesztés
Az Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyvének szerkesztője (1960–1972).
Főbb művei
F. m.: Die Beziehung zwischen der Labor-Keinföhigkeit und den Feldaufgang bei Gemüseerbsen. (Handwirtschafliches Versuchs- und Untersuchungswesen. Berlin, 1964)
A cékla [Beta vulgaris var. conditiva] gomoly csírázásgátló anyagainak vizsgálata. (Herba Hungarica, 1964)
Rizsfajták csírázásának vizsgálata különböző hőmérsékleten. (Növénytermelés, 1965)
Laboratóriumi csírázóképesség és termesztési érték közti összefüggés a borsó vetőmagnál. Egy. doktori értek. (Bp., 1966; megjelent, kivonatosan: Növénytermelés, 1964)
A borsó és a hagyma vetőmag szabadföldi kelésének előrejelzése. (Kertészet és Szőlészet, 1966)
Hagyma- és káposzta-vetőmag tárolása. Boros Rezsőnével. (Zöldségtermesztés, 1968)
A vetőmag minőségét kialakító főbb tényezők és hatásuk a termőképességre. (Agrártudományi Közlemények, 1969)
A salátamag csíranyugalma. (Zöldségtermesztés, 1970)
Műanyag vetőszalag a szemenkénti vetés egyik módszere. (Kertgazdaság, 1973)
A vetőmagvak különleges kezelése. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1973)
A zöldségvetőmag-termelés helyzete, feladatai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1977)
Másodrendű borsóhajtások termesztési értéke. (Kertgazdaság, 1977)
A zöldségvetőmag-termelés technológiájának fejlesztése. Kand. értek. (Bp., 1979)
Télálló zöldborsófajták kísérleti eredményei. Többekkel. (Kertgazdaság, 1980)
Vetőmag- kereskedelem. (A vetőmagtermesztés fejlődése és magyarországi története. Szerk. Burián Béla. Bp., 1983)
Téli zöldségek. Tuza Sándorral. (Kertünk, házunk, otthonunk. Bp., 1984; Gazdakönyvtár. 2. átd. kiad. 2001).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. I. köt. A–H. (Szekszárd, 1997)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2010. 316.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
