Gaál Ernő
történész, egyiptológus
Született: 1941. július 19. Szombathely
Meghalt: 2005. augusztus 20. Casablanca, Marokkó
Temetés: 2005. szeptember 8. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Gaál Ernő (†1971) a Győri Graboplast statisztikusa, Gál Piroska. Testvére: Gaál Katalin gyógyszerésztechnikus és Gaál Tibor gépészmérnök. F: 1. 1966-tól Csonka Éva (†1975), az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Mélyépítési Tervező Intézetének tervezőmérnöke. 2. Csoba Alice, az ELTE BTK tanszéki előadója.
Iskola
Általános és középiskoláit Győrött végezte, a Révai Miklós Gimnáziumban éretts. (1959), az ELTE BTK-n történelem–angol szakon tanult (1962–1964), történelem szakon végzett (1968), doktorált (1971), a történelemtudományok kandidátusa (1980).
Életút
A Győri Hajtóműgyár, ill. a Győri Szerszámgépgyár gyártás-előkészítője (1959–1962). A TIT Budapesti Szervezetének előadója, politikai munkatársa (1968–1970). Az ELTE BTK Ókori Keleti Történeti Tanszék tud. továbbképzési ösztöndíjasa (1970–1972), tanársegéde (1972–1974), egy. adjunktusa (1974–1981), egy. docense (1981–1997), egy. tanára (1997. júl. 1.–2005. aug. 20.). Az Egyesült Arab Köztársaságban (= Egyiptom) vendégkutató (1967), a thébai magyar régészeti expedíció tagja (1983-tól többször). Leningrádban, Jerevánban és Tbilisziben urartui régészeti emlékeket tanulmányozott.
Az ókori Kelet, elsősorban az egyiptomi Újbirodalom, Szíria és Mezopotámia peremterületeinek, Alalahnak (= ókori Szíria; ma: Tell Açana, Törökország, Hatay tartomány) társadalom- és gazdaságtörténetével foglalkozott. Számos alkalommal kutatott Egyiptomban, ő tárta fel Bakenamun – a karnaki Mut-templom papja – sziklasírját (1996–1999 között, a thébai El Khokha-dombon).
Elismerés
Marót Károly-díj (1982), Trefort Kálmán-emlékérem (1989), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002).
Főbb művei
F. m.: Az asszír birodalom gazdaságtörténetéhez. (Acta Iuvenum, 1967)
Középkori zsinagógák a várban. (Múzeumi Magazin, 1969)
Alalah VII. társadalma és gazdasága. Egy. doktori értek. (Bp., 1970)
Alalah társadalma és gazdasági élete az i. e. 18–17. században, a VII. réteg okmányai alapján. Az egy. doktori értek. átd. változata. (Az ELTE Ókori Történeti Tanszékének kiadványai. 1. Bp., 1972)
Az egri Dobó István Vármúzeum egyiptomi tárgyai. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1972)
Az eperum Alalahban. (Ókori történeti tanulmányok. Ókori Kelet – klasszikus antikvitás. Emlékkönyv H. I. 60. születésnapja alkalmából. Bp., 1973)
Aladdin and the Wonderful Lamp. (Acta Orientalia, 1973)
Dobrovits Aladár: Egyiptom és az ókori Kelet világa. Összegyűjtött tanulmányok. I–II. köt. Sajtó alá rend. Komoróczy Gézával. (Az ELTE Ókori Történeti Tanszékének kiadványai. 11–12. Bp., 1975)
Pürum-földek és házak Alalahban. (Antik Tanulmányok, 1976)
Királyság Izráelben. Saul, Dávid, Salamon. – Izráel és Júda. (Világosság, 1978)
Alalahian Miscellanies. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Classica, 1978–1979)
Deportálások az ókori Keleten. (História, 1987)
Az egyiptomi vallás. (Keleti vallások. 1. Bp., 1988)
Alalah társadalmi és gazdasági élete az i. e. 18–17. században Egyiptomban és Mezopotámiában. Részben kand. értek. is. (Bp., 1988)
A sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában. (Gondolat zsebkönyvek. Bp., 1988)
The Sarcophagus Lid of P3-sndm-jb-nht in Cairo. (The Intellectual Heritage of Egypt, 1992)
Stamped Bricks from TT 32. (Studia Aegyptiaca. Bp., 1993)
Az ókori Közel- és Közép-Kelet története. (ős- és ókortörténet. Európa, Közel- és Közép-Kelet. Tankönyv. Bp., 1994)
Vasércbányászat és vaskohászat Uraruban. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 1995)
Davies–MacAdam 93. Feliratos régészeti síremléklelet, Egyiptom, i. e. 15. sz. (Acta Antiqua, 1998)
Egy korrupt polgármester Nuziban. (História, 1999)
Államhatalmi jelképek Egyiptomban. (História, 2003)
Az őskor és az ókor története. Főisk. tankönyv. Kertész Istvánnal. (Eger, 2003)
Bakenamun és Amenhotep sírja a Khokha-dombon. (Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 2004)
Az óegyiptomi borról. (Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 2005)
ford.: Masszon, Vagyim: Egy kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun. A termelő gazdálkodás kezdetei. Ford. Az előszót Komoróczy Géza írta. (Bp., 1978).
Irodalom
Irod.: Török László: G. E. (Specimina nova, 2005).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási hely: Budapest!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
