Gaál László
agrártörténész, állattenyésztő
Született: 1905. április 23. Budapest
Meghalt: 1983. március 4. Budapest
Család
Sz: Gaál (1897-ig Kropft) Béla (1863–1937) fővárosi tisztviselő, a Tattersall és Lóversenytelep vezetője, Keczer Franciska. Két idősebb fiútestvére született. F: 1936-tól Nindl Herta, a Vegyiműveket Tervező Vállalat gyors- és gépírónője.
Iskola
A Keszthelyi (1926), a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1944), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962), doktora (1973).
Életút
Holitscher Károly csetényi szeszgyári gazdaságának gyakornoka (1926–1927), a Kohner-féle felsőszászberki gazdaság segédtisztje (1927–1929), a gyálpusztai gazdaság gazdaságkezelője (1929–1930). Az Eszterházy hercegi hitbizomány jószágigazgatóságának gazdasági segédtisztje (1930–1932), gazdatitkára (1932–1935), majd az uradalom gazdasági intézője, ill. főintézője (1935–1945). A II. vh. után a Cukorrépatermelők Országos Szövetségének termelési főfelügyelője (1945–1947), a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) Állattenyésztési Főosztály Juh-tejgazdasági és Halászati Osztályának vezetője (1947–1948), a Tenyészállatforgalmi Vállalat osztályvezetője (1948–1951). A Gyapjúbegyűjtő és Textilnyersanyag-készletező, ill. a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Juhosztályának vezetője (1951–1957). Az iregszemcsei Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója (1957-tól). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), az ATEK és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum c. docense.
A magyar állattenyésztés, a növénytermesztés, a törzskönyvezés, elsősorban a juhtenyésztés történetével foglalkozott. Tisztázta a nagybirtok és a nagyüzem szerepét a magyarországi állattenyésztés fejlődésében, vizsgálta a területi állateltartó-képességet, kutatta a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, feldolgozta a magyarországi állattenyésztés irányításának történetét. Állattenyésztőként számos újítás (pl. fényhatások alkalmazása a juhászatban, a juhok téli elhelyezésének új rendszere, juhok itatásának új módszere stb.) fűződik nevéhez. Monográfiái (A magyar állattenyésztés múltja, 1966; A magyar növénytermesztés múltja, 1978) a 20. sz.-i magyarországi gazdaságtörténet-írás kiemelkedő teljesítményei.
Elismertség
Az MTA Agrártörténeti Bizottsága tagja (1964-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állattenyésztők Társasága ügyvezető alelnöke (1961-től).
Elismerés
Munka Érdemérem (1960), Szocialista Kultúráért (1964). Akadémiai Jutalom (1955), Tessedik-emlékérem (1970), Nyisztor György-emlékérem (1979).
Főbb művei
F. m.: Kísérlet a juhok tejhozamának fokozására. (Köztelek, 1937)
Az Esterházy hitbizomány juhászata. (Köztelek, 1938)
Fejős juhászat abrak és legelő nélkül. (Köztelek, 1942)
A helyes juhfejés. (Magyar Állattenyésztés, 1943)
Juhtenyésztés. Akadémiai jegyz. (Bp., 1952)
Juhtartási és gyapjúkezelési útmutatás. Összeáll. (Bp., 1953)
Törzskönyvezési Útmutató. IV. köt. Juh. Összeáll. (Bp., 1955)
A juhtej termelése és feldolgozása. (Bp., 1957)
A juhok büdössántasága. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
A férőhely és fény, mint környezeti tényező. (Állattenyésztés, 1957)
Juhtenyésztés. (Mesterfogások a nagyüzemi mezőgazdaságban. Szerk. Gonda Béla. Bp., 1958)
A juhok bonitálása, törzskönyvezése. (Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. III. köt. Állattenyésztés, takarmányozás, állategészségügy. Bp., 1959)
A juhtenyésztés időszerű kérdései. (Bp., 1959)
Vidám, rajzos juhtenyésztés. J. Horváth Lászlóval. Ill. Füzesséry Árpád. (Bp., 1959; 2. átd. kiad. 1962; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1979)
A juhok belterjes és külterjes téli tartásának egyes hatásai termelésük mennyiségére és minőségére. Kand. értek. (Bp., 1960)
A juhok itatása. (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
A juhok téli legeltetése. (Állattenyésztés, 1964)
A gyapjú termelése és kezelése. 1 táblával. (Bp., 1964)
A magyar állattenyésztés múltja. Monográfia. 1 térképpel. (Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai. Bp., 1966)
A juhtej termelése és feldolgozása. (Bp., 1967)
A gyapjútermelés zsebkönyve. Összeáll. (Bp., 1967)
Uradalmi nádgazdálkodás a Fertőn. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
Az Eszterházy hercegi hitbizomány gazdálkodása. 1–2. (Agrártörténeti Szemle, 1970)
Az állattenyésztés-politika alapjai. (Bp., 1971)
Üzemgazdaságtan és szervezés. (Bp., 1971)
Az állattenyésztés irányítása. Az állattartás és állattenyésztés kapcsolatainak összefüggései Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1971)
Cserháti Sándor. – Cs. S. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1972)
Grábner Emil. – G. E. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1973)
Magyar mezőgazdaság- történet. (A mezőgazdasági könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1974)
Gyárfás József. – Gy. J. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1974)
Rodiczky Jenő. Kismonográfia. 1 táblával. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1974)
Szemléletek az állattenyésztésben. (Bp., 1974)
A Gaál–Kropf-család pusztamiskei gazdasága. (Agrártörténeti Szemle, 1977)
Animal Husbandary in Hungary in the 19th–20th Centuries. Monográfia. Gunst Péterrel. (Bp., 1977)
A magyar növénytermesztés múltja. Monográfia. (Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai. Bp., 1978)
A takarmányozás Magyarországon. 1920–1945. (Agrártörténeti Szemle, 1980)
kéziratban, akadémiai pályamunkák: A magyar juhtenyésztés története a mohácsi vészig. (1955)
Fényhatások vizsgálata juhokon. (1955).
Irodalom
Irod.: G. L. (Állattenyésztés, 1984)
Gunst Péter: G. L. (Agrártörténeti Szemle, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
