Hajnal Tibor
orvos, tüdőgyógyász
Született: 1899. január 28. Miskolc
Meghalt: 1963. augusztus 19. Budapest
Család
Sz: Hajnal Mór MÁV-tisztviselő, Neumann Riza Ráchel. F: 1934-től Stern Ibolya (1901–1967). Gyermektelen.
Iskola
Középiskoláit Szegeden, Vácott, Zágrábban, Fiumében és Budapesten végezte, a bp.-i Kőbányai Állami Gimnáziumban éretts. (1917). A Pázmány Péter Tudományegyetem általános orvosi okl. szerzett (1924), tüdőgyógyász (1929), belgyógyász (1929), gümőkóros szakorvosi vizsgát tett (1937).
Életút
A bp.-i Apponyi Poliklinika és a bp.-i Mária utcai Szemklinika gyakornoka (1924–1925), az Erzsébet Királyné Szanatórium segédorvosa (1925–1929). A budakeszi Erdei Szanatórium és Tüdőbeteggyógyító Intézet intézetvezető főorvosa és az Új Szent János Kórház Gyermek Osztályának szakorvosa (1925–1932), a budakeszi Tábor Tüdőbeteggyógyintézet intézetvezető főorvosa (1932–1950), egyúttal a bp.-i III. kerületi Tüdőbeteggondozó Intézet alapító intézetvezető főorvosa (1945–1963). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
A tbc járványtanával, a tüdőbetegek rehabilitációjával, a tüdőbetegségekben fellépő vérzések gyógyításával foglalkozott. Nevéhez fűződik az ún. Mantoux-pozitív gyermekek szűrővizsgálatának magyarországi kidolgozása, ill. a nyomkutató, valamint a fertőző gócot felderítő tbc-szűrés magyarországi bevezetése és rutineljárássá fejlesztése. Elsők között végzett Magyarországon a tüdőbetegek családtagjai körében komplex (pulmonológiai és belgyógyászati) szűrővizsgálatokat. Bartók Béla kezelőorvosa volt, visszaemlékezései fontos kordokumentumok.
Főbb művei
F. m.: Összehasonlító vizsgálatok a konyhasó, a kalcium és a gelatina véralvadást befolyásoló hatásáról. (Therapia, 1926)
A tüdősebész és a belorvos kollaborációja. (Népegészségügy, 1947)
Saválló, nem gümőbacillusok előfordulása gyermek gyomor bennékjében. (Pneumonologia Danubiana, 1948)
Vizsgálatok gyermekkori tüdőgümőkórban, különös tekintettel a Mantoux- pozitív, röntgen negatív gyermekek fertőzőképességére, tüdőbeteggondozói anyagon. Többekkel. (A tuberkulózis kérdései, 1949)
A pleurával kapcsolatos élettani és kórtani vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1949. 15.)
A tuberkulin pozitív gyermekekkel kapcsolatos góckutatás tanulsága Budapest Főváros III. kerületében. (Orvosi Hetilap, 1950. 5.)
A köpetvizsgálatok jelentősége a gümőkór járványtanában. (Orvosi Hetilap, 1952. 50.)
A kiskorú gyermek, mint diagnosztikai próba az idült tüdőmegbetegedések differenciáldiagnosztikájában. G. Nagy Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1953. 25.)
Az antituberkulotikumok – ANT – járványtani jelentősége. (A tuberkulózis kérdései, 1954)
Epidemiológiai térkép vezetésének jelentősége a gümőkór járványtanában. (Népegészségügy, 1955)
Tudományos kutatómunka a TBC-gondozókban. (Tuberkulózis, 1958)
Az időfaktor szerepe a tüdőgümőkór elleni küzdelemben. – A tuberkulózis felszámolásának elméleti alapjai és gyakorlati útja. (Tuberkulózis, 1959)
Emlékeim Bartók Béláról. (Orvosi Hetilap, 1960).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1963. aug. 24.)
Magyar László András: Küzdelem a testtel. Bartók Béla és betegségei. (Medical Tribune, 2007. júl. 5.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
