Clemens Marcell
orvos, sebész
Született: 1920. április 1. Segesvár, Nagy-Küküllő vármegye
Meghalt: 1989. június 27. Budapest
Temetés: 1989. július 10. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: apja gyógyszerész volt. Fia: Clemens Béla (1950–) orvos, neurológus; leánya: Clemens Dóra (1955–) orvos, szemész és Clemens Zsófia (1976–) neurobiológus, agykutató.
Iskola
Elemi iskoláit Rettegen és Besztercén végezte, a budapesti II. kerületi Reálgimnáziumban éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), általános sebész (1950), urológus szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1965).
Életút
A Szombathelyi Közkórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa (1944–1945), a II. világháború végén Ausztriába menekült (1945). Hazatérése után (1946. ápr.) a Ceglédi Közkórház Sebészeti Osztályának alorvosa (1946–1947), a Postás Kórház Urológiai Osztályának segédorvosa (1947–1948), a Postás Kórház III. sz., majd II. sz. Sebészeti Osztályának sebész orvosa (1948–1950). A budapesti Központi Katonai Kórház sebész orvosa (1950–1952), a pécsi Honvéd Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető orvosa (1952–1955), a budapesti Központi Katonai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1955–1956), leszerelése után uo. klinikai adjunktus (1956–1959). A Karcagi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1960–1986). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Hasi, gyomor- és epeút-sebészettel foglalkozott. Különösen jelentős eredményeket ért el a gyomorresectiók után kialakuló ún. Dumping-szindróma diagnosztizálásában és gyógyításában. Magyarországon az elsők között vizsgálta a hibernáció orvosi következményeit.
Emlékezet
Karcagon és Budapesten (II. kerület Fillér utca 88.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismerés
Vermes Miklós-díj, Durst János-díj (1986), Kátai Gábor-emlékérem (posztumusz, 1991).
Pro Urbe Karcag (posztumusz, 1997).
Főbb művei
F. m.: Mesterséges hypotensio alkalmazása a sebészetben. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Kettős gyomorrák operált esete. – Tüdősérv és prolapsus esete. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
A hibernatio. 1–3. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Intravénás Novocain alkalmazása a sebészetben. (Orvosi Hetilap, 1956. 39.)
Lépruptura után léptransplantatio. Skoda Ervinnel. – Ritka elhelyezkedésű osteoclastoma operált esete. Skoda Ervinnel. (Magyar Sebészet, 1956)
A ductus hepaticus communis spontán fedett perforatiója. (Orvosi Hetilap, 1958. 47.)
Intrahepaticus bilio-digestiv anastomosisok. (Orvosi Hetilap, 1959. 48.)
Modifizierung der Billroth I. Resektion zur Verhütung des Dumping Syndroms. – Nachoperation wegen Dumping Syndroms. Modifikation der Sacharow–Henleyschen Operation. (Zentralblatt für Chirurgie, 1959)
Nyirokpangás okozta elzáródásos sárgaság. (Orvosi Hetilap, 1960. 6.)
Kísérleti adatok a Dumping-szindróma pathomechanizmusának tisztázásához. (Honvédorvos, 1961)
A Dumping syndroma. 1–2. Nagy Sándorral, Tallos Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1961. 50–51.)
A Dumping syndroma pathogenesisének kísérletes és klinikai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
A Dumping syndroma reserpin kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1965. 46.)
Colon stenosis, mint a pancreatitis szövődménye. Kranczler Évával. (Orvosi Hetilap, 1981. 21.)
A vékonybél transmesentarialis dekompressziója mechanikus ileus műtéte kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1984. 6.)
Az anus praeter sigmoideus újabb módozata. (Orvosi Hetilap, 1985. 4.)
Az appendectomiák szeptikus szövődményeinek metronidazol – Klion – profilaxisa és terápiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 52.)
A sphincter Oddi stenosis reversibilis és irreversibilis formáinak elkülönítése. (Orvosi Hetilap, 1986. 51.).
Irodalom
Irod.: D. Szabó Miklós: A Tanár Úr. (Szolnok megyei néplap, 1979. okt. 26.)
D. Szabó Miklós: Pihenni megy a Tanár Úr. (Szolnok megyei néplap, 1986. aug. 23.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. júl. 6.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
