Cornides István
fizikus
Született: 1920. december 7. Komját, Nyitra vármegye
Meghalt: 1999. november 1. Budapest
Család
Sz: Cornides Mihály (1886–1936), Borcsányi Mária (1901–1972). Testvére: Cornides György (1922–1999. nov. 28. Bp.) erdőmérnök. F: 1951-től Lendvai Magdolna. Két leányuk született (1952 és 1958).
Iskola
A komáromi bencés gimnáziumban éretts. (1938), matematikatanára Gidró Bonifác, fizika tanára Zavatzky Antal, magyar–latin–görög tanára Kocsis Károly volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1943), a kémiai tudományok kandidátusa (1968).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Gyakorlati Fizika Intézetében Békésy György tanársegéde (1942–1944), a II. világháború végén frontszolgálatot teljesített, angol hadifogságban volt (1944–1945); hazatérése után uo. egy. adjunktus (1946–1954), egy. docens (1954–1957). Az ELTE Matematikai–fizikai-kémiai Kar Forradalmi Tanácsának elnöke (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.), a forradalom leverése után vizsgálati fogságban volt (1957. febr.–márc.), egyetemi tisztségétől meg kellett válnia. A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) vegyipari szakmunkása (1957–1958), laboratóriumvezető kutatóvegyésze (1958–1964). A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Fizikai Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1964–1966), a Bányászati Kutató Intézet (BKI) Központi Bányászati Fejlesztési Intézete tud. főmunkatársa, a Geofizikai és Atomtechnikai Osztály Tömegspektrométer Laboratóriumának vezetője (1966-tól); egyúttal az MTA KFKI Atomfizikai Osztályának tud. munkatársa (1955–1958). A kazincbarcikai Vegyipari Technikum tanára (1959–1961), a Felsőfokú Vegyipari és Gépipari Technikum tanszékvezető tanára (1961–1964).
Az UNESCO tokiói posztgraduális egyetemi tagozata (1976 és 1980), ill. az angol–japán International Christian University Természettudományi Kara (1976-tól), valamint a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (1968–1990), ill. a nyitrai Konstantin Egyetem vendégprofesszora (1990-től). A rendszerváltás után az ELTE rehabilitálta (c. egy. tanár 1990-től).
A BEAC elnöke (1956–1957).
Tudományos pályafutásának kezdetén Békésy György (1899–1972), a későbbi Nobel-díjas hallásfiziológus hatására és útmutatásaira. a professzor által bemutatott kísérletekhez egyszerű segédeszközöket készített, majd Békésy hatására érdeklődése a rezgéstan felé fordult: kísérleti berendezést szerkesztett különböző gerjesztett, csatolt és egyéb rezgések demonstrálására. Tömegspektroszkópiával, ezen belül gázanalitikai módszerek kidolgozásával, izotóp-geokémiával, szilárd anyagok tömeg-spektrométeres analitikájával, klaszterek kémiai fizikájával foglalkozott. Megtervezte, s megépítette az első magyarországi tömegspektrométert, amellyel jelentős eredményeket ért el a szilárd diffúzió és az ionemisszió-vizsgálat terén.
Emlékezet
Budapesten (Nagyzugló, XIV. kerület Columbus utca, majd Bolgár kerék utca [= Vámos Ilona utca] 1. élt és tevékenykedett), a fővárosban hunyt el, a Kelenföldi Evangélikus Templom altemplomában nyugszik.
Emlékét őrzi a komáromi Cornides István Társaság (2006-tól), ill. róla nevezték el a Cornides István-emlékversenyt.
Elismertség
Az MTA Spektrokémiai Munkabizottság Izotópgeokémiai Munkabizottsága tagja (1980-ig). A Magyar Kémikusok Egyesülete Tömegspektrométeres Szakcsoportjának elnöke (1962–1994), az Analitikai Szakosztály és az Alkalmazott Fizikai-kémiai Szakosztályának vezetőségi tagja (1962-től). A Magyar Tömegspektroszkópia Társaság örökös tb. elnöke (1994-től).
A Japán Tömegspektroszkópiai Társaság tagja (1976–1980), az International Scientific Committee of Mass Spectrometry tagja (1980-tól), elnöke (1992–1994).
Elismerés
A Magyar Köztársaság középkeresztje (1992).
A Johannes Marcus Marci-emlékplakett (Csehszlovák Tudományos Akadémia, 1982), Than Károly-emlékérem (1994), Náray-Szabó István-díj (1997), a Konstantin Egyetem Ezüstérme (1999).
Főbb művei
F. m.: Izotópeffektusok az atomi spektroszkópiában. Tanári szakdolgozat. (Bp., 1943)
Topológiai komplexek invarianciája. Tanári szakdolgozat. (Bp., 1943)
Fejezetek az alkalmazott fizikából. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Kristálymag-képződés elektromos térben. – Energia-homogén ionforrás tömegspektroszkópiai célra. (Fizikai Szemle, 1952)
Kísérleti fizika. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Rezgéstan. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Modern tömegspektroszkópia. (Fizikai Szemle, 1953)
The Radiofrequency Mass Spectrometer as an Analogue to the Optical Grating. (Acta Physica, 1956)
Megjegyzések a rádiófrekvenciás tömegspektrométer kémiai alkalmazásának kérdéséhez. Tóth Lajossal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1956)
Általános fizika. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
Two Lithium Ion Sources for Accelerators. Roósz Józseffel és Siegler Jánosnéval. (Nuclear Instruments. 1957)
A Borsodi Vegyi Kombinát tömegspektrométer laboratóriuma. (Borsodi Műszaki Élet, 1959)
Néhány eredmény tömegspektrométerek vegyipari alkalmazásának területéről. Csekő Gyulával és Csekőné Csáky Katalinnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959)
Determination of the Solubility of Argon in Liquid Ammonia by the Use of a Mass Spectrometer. Csekő Gyulával. (Journal of Inorganic Nuclear Chemistry, 1960)
Hazai eredmények és lehetőségek a tömegspektroszkópia területén. – Megjegyzések dinitrogénoxid feltételezett trinitrogén-tartalmával kapcsolatban, s a trinitrogénről általában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1960)
Szénmonoxid és nitrogén egymás mellett való meghatározása tömegspektrométerrel. Balla Saroltával és Hajagos Bélával. – Argoneloszlás vizsgálata egy Linde–Fränkel-típusú levegő-szétválasztó készülékben. Ollári Istvánnéval és Sztaskó Ilonával. (A Kazincbarcikai Vegyipari Technikum Évkönyve. Kazincbarcika, 1960)
Application of the „Ionization Peaks Method” for Mass Spectrometric Gas Analysis. – Application of the Mass Spectrometric Analytical Method for Gas Solubility Measurements. Csekő Gyulával. (Acta Chimica, 1961)
Néhány eredmény egy algebrai egyenleteket megoldó elektronikus analóg számítógép vegyipari alkalmazásának területéről. Balla Saroltával. – Maradékgáz-vizsgálatok tömegspektrométerrel. Kakuszi Máriával és Lendvayné Pásztóhy Évával. (A Kazincbarcikai Vegyipari Technikum Évkönyve. Kazincbarcika, 1961)
Investigation of the Changes in the Oxydation Number by the Use of the O18 Isotope Tracer Techniques. Pais Istvánnal és Schulek Elemérrel. (Journal of Inorganic Nuclear Chemistry, 1961)
Vegyipari üzemi számítások és vizsgálatok elektronikus számítógéppel. Balla Saroltával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Földgázbontással kapcsolatos technológiai számítások elektronikus analóg számítógéppel. Balla Saroltával. (Borsodi Műszaki Élet, 1962)
Általános fizika. 4. Fénytan. Felsőfokú vegyipari gépészeti technikumi tankönyv. (Kazincbarcika, 1963)
Bevezetés az elektrotechnikába. Felsőfokú vegyipari gépészeti technikumi tankönyv. (Kazincbarcika, 1964)
A kémiai méréstechnika elektronikája. 1. Elektrotechnikai bevezetés. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1964; 2. kiad. 1967)
Újabb eredmények a tömegspektrométeres analitika területén, külföldön és hazánkban. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Gázionforrásokban lejátszódó egyes fizikai és kémiai folyamatok vizsgálata a tömegspektrométeres analitika szempontjából. Kand. értek. (Bp., 1966)
Redoxireakciók vizsgálata 18 O-val jelzett vegyületek segítségével. Pais Istvánnal és Schulek Elemérrel. – A középső mátrai érctelér képződési hőmérséklete az O18 izotóp relatív gyakorisága alapján. Kiss Jánossal és Szeredai Lászlóval. (Földtani Közlemények, 1966)
A tömegspektroszkópia alkalmazási lehetőségei a földtani–bányászati kutatásban. (Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1969)
A Tiribes-aknai CO2-gázelőfordulás kutatásának újabb megállapításai. Sült Tiborral. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1970)
Néhány megjegyzés ásványvizeink széndioxid-tartalma eredetének kérdéséhez 13C izotópelemzések alapján. (Hidrológiai Közlöny, 1970)
Stabil izotópok alkalmazása a biológiai–orvosi kutatásban. Bernát Ivánnal. (Honvédorvos, 1970)
Szén és oxigén izotóparány-változások magmás viszonyok között. Kiss Jánossal. (Geonómia és Bányászat, 1971)
A Kárpát-medence széndioxid-előfordulási eredetének vizsgálata. (Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1971)
Gyakorlati tömegspektroszkópia. Egy. tankönyv. (Bp., 1975)
A titán(IV) meghatározása növényi mintákban. Fehér Dezsőnével és Pais Istvánnal. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1975)
A bányászati földtani kutatás területén végzett stabil izotópos vizsgálataink néhány eredménye. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1975)
Az elemzési pontosság vizsgálata szilárd anyagok tömegspektrográfiás elemzésében. Gál Tiborral. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1976)
Correlation of the Oxygen and Carbon Isotope Ratios of Calcite Samples for a Hydrothermal Ore Vein. Kiss Jánossal. (Geochemical Journal, 1976)
Az egri gyógyvizek szervetlen száraz maradékának tömegspektrográfiás vizsgálata. Agyagási Dezsővel. (Gyógyfürdőügy, 1978)
Spark Source Mass Spectrometry. Többekkel. (Analysis of Airborn Particles by Physical Methods, 1978)
Tömegspektroszkópia ma és holnap. Többekkel. (A kémia újabb eredményei. 45. Bp., 1979)
Oxigén-izotópos hőmérséklet-mérések a Dunántúl mezozoós képződményeiből. Többekkel. (Földtani Közlemények, 1979)
Tömegspektrométeres adatok geológiai értelmezésének problémái széndioxid-genetikai vizsgálatok példáján. Kecskés Árpáddal. (Kémiai Közlemények, 1981)
Széndioxid-előfordulások szénizotóp-arányának időbeli változása egy heves gázkitörés körzetében. Kecskés Árpáddal és Petik P. Attilával. (Földtani Közlöny, 1982)
Mass Spectrometric Analysis of Inorganic Solids. Többekkel. (Inorganic Mass Spectrometry, 1988)
Isotopic Evidence of the Diatomic Sulphur Molecule with Three Positive Charges. (Rapid Communications of Mass Spectrometry, 1992)
Miért és hogyan tanuljunk fizikai kémiát? (Természet Világa, 1994)
Correlation between the Chemical Properties of the Group III. Elements and Their Propesity to Form Various Oxide Species. (Rapid Communications Mass Spectrometry, 1996)
Békésy György, a budapesti egyetem fizikaprofesszora. (Természet Világa, 1999)
Kalcit – mészkő – Zn, Cd, Mg, Fe és Mn metaszomatózisa és az O–C izotóp összetételének változása hidrotermális körülmények között. Kiss Jánossal. (Földtani Közlöny, 2002)
ford.: Dobrecov, Nyikolaj Leontyijevics: Elektron- és ionemisszió. Ford. (Bp., 1956).
Irodalom
Irod.: Barna B. Péter: C. I. (Fizikai Szemle, 2000)
Staar Gyula: Tudóssors Közép-Európában. Beszélgetés C. I. fizikussal. 1–2. (Valóság, 2007)
Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban. 1895–1950. (Bp., 2014).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
