Haraszti Ede
biológus, botanikus
Született: 1918. május 22. Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye
Meghalt: 1990. március 24. Budapest
Temetés: 1990. április 6. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Haraszti Ede (†1956) lakatos, tűzkovács, Lázár Vilma (†1952). F: Benkő Katalin, a Corvina Kiadó szerkesztőségi munkatársa. Leánya: Haraszti Katalin (1950–).
Iskola
A sátoraljaújhelyi gimnáziumban éretts. (1936), a magyaróvári Gazdasági Akadémián (1939) és a Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán is gazda okl. (1944), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1960); az ATE-n doktorált (1948), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1967). Az MLEE-n végzett (1966).
Életút
Az alcsúti és a bánkúti főhercegi uradalom gazdasági gyakornoka (1939–1944: megszakításokkal), a Rotex Vállalat árukísérője, raktárosa (1945–1948), majd a pirtói tanyán gazdálkodott (1948–1952). Az Állatorvosi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem Növénytani Tanszékének tanársegéde (1952–1954), egy. adjunktusa (1954–1962), az Állathigiéniai Tanszék egy. adjunktusa (1962–1967), egy. docense (1967–1971), egy. tanára (1971. júl. 1.–1986. júl. 30.). A forradalom és szabadságharc alatt az Állatorvosi Főiskola forradalmi bizottságának tagja (1956). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1963–1966).
Állatorvosi toxikológiával, növénytani, takarmányozási és állategészségügyi levegőhigiéniai kérdésekkel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a gyomnövények takarmányértékének vizsgálata, mérgező és káros hatásának tisztázása terén. Nagy tömegű, tisztított hulladékok kutatásával vezető szerepet játszott a magyarországi állati tápszergyártás megteremtésében. További kutatási területei: legelők, rétek növényi összetevői; természetes gyeptársulások kevésbé ismert összetevői, elsősorban az ún. savanyúfüvek alomértéke, ciánhidrogén- és ásványianyag-tartalma; fuvarozó lovak munkateljesítménye és takarmányozása; mezőgazdasági üzemszervezési kutatások.
Emlékezet
Budapesten (Belváros, V. kerület Gerlóczy utca 1.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Újköztemetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A kisbirtok és a mezőgazdasági szeszipar kapcsolata, különös tekintettel a kisgazdaságok jövedelmezőségének az alakulására. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Lovak egynyári szélfű [Mercurialis annua] mérgezése. Bokori Józseffel, Kovács Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955; németül: Acta Veterinaria, 1955)
Lovak kísérleti etetése a kompaktban leggyakrabban előforduló gyommagvakkal. Bokori Józseffel, Kovács Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Bevezetés a mezőgazdasági tudományokba állatorvostan-hallgatók számára. Főisk. jegyz. (Bp., 1957; Szocialista mezőgazdaság felcímmel 2. kiad. 1958)
Mérgező és szennyező növények a takarmányban. A függelékben A gyakoribb takarmánymérgezések. Bokori Józseffel. 12 táblával. (Bp., 1958; 2. átd. és bőv. kiad. 1963)
A savanyúfüvek ásványianyag-tartalma. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961; németül: Acta Veterinaria, 1961)
Telepítési, elhelyezési és takarmányozási hibák okozta elhullások egy süldőállományban. Bokori Józseffel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Hazai pázsitfüvek molibdéntartalma. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962; németül: Acta Veterinaria, 1963)
Üzemszervezéstan. Egy. jegyz. (Bp., 1964; 2. kiad. 1970)
A sertésszállások építésének és üzemeltetésének állategészségügyi szempontjai. 1–2. Kovács Ferenccel, Sallai Józsefnével. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964–1965)
Savanyúfüvek. Monográfia. Ill. Réka Ferencné. (Bp., 1965)
A savanyúfüvek, mint alompótló anyagok. Rafai Pállal, Szigethy Istvánnal. – A trágyalé kezelésének állathigiéniai és üzemi vonatkozásai; termésfokozó hatása réteken és legelőkön. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Néhány növény ciánhidrogén tartalma, különös tekintettel a savanyúfüvekre. Tölgyesi Györggyel. – Komplex legelő-trágyázási kísérletek. A mikroelem-trágyák hatása a termés mennyiségére és összetételére. (Növénytermelés, 1966)
Tapasztalatok legelő mikroelem- trágyázása során. Tölgyesi Györggyel. (Növénytermelés, 1967)
Komplex gyepjavítási kísérletek a komáromi járásban. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1966)
A komáromi járás rétjeinek és legelőinek minőségi vizsgálata, azok javítási módszereinek kimunkálása az állateltartóképesség növelése érdekében. Kand. értek. (Bp., 1966)
Fű- és herefélék zsebkönyve. Boros Ádámmal, Vinczeffy Imrével. (Bp., 1970)
Iparszerűen termelő szarvasmarhatartó telepek technológiájának állathigiéniai értékelése. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Ismerjük meg a mérgező növényeket! Kalmár Zoltánnal. 30 táblával. (Bp., 1972)
Alkalmazott növénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1989; 4. kiad. 1991)
Az állat és a legelő. Monográfia. Ill. Barabás Lászlóné, Osvár József. 8 táblával. (Bp., 1973; 2. átd. és bőv. kiad. 1977)
Válogatott fejezetek az üzemszervezéstan köréből. Az állathigiéniai szakállatorvosi szak hallgatói részére. Egy. jegyz. 1–2. (Bp., 1973; 2. 1979; 3. kiad. 1981)
Tejelő tehenek vérsavó- és tej-karotinszintjének alakulása a tavaszi zöldtakarmányozásra való áttérés idején. Vetter Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
Bioklimatológiai mérések és megfigyelések legeltetett tejelő teheneken. Facsar Imrével, Nagy Attilával. (Állattenyésztés, 1974)
Takarmánynövény-termesztéstani alapismeretek. Egy. jegyz. (Bp., 1974)
Vállalatgazdasági üzemszervezési ismeretek. (Bp., 1974)
A téli takarmányozás hatása a vemhes tehenek vérsavó-karonitszintjének, valamint a borjak természetes ellenálló-képességének alakulására. Nagy Attilával, Vetter Jánossal. – A hígtrágyával fertőzött zöldtakarmánytermő területek fertőtlenítésére használatos egyes szerek fitotoxikus hatásáról. Bicsérdy Gyulával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Néhány Lotus corniculatus fajta ciánglikozid-szintjének változása a vegetációs időszak folyamán. Borsos Olgával, Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1976)
A legelőgazdálkodás lehetőségei és feltételei hazánk nagyüzemi szarvasmarhatartásában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
Adatok a zárvatermők béta-karotin- és klorofill- tartalmáról. Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1977)
A téli takarmányozás és legeltetés hatása a húshasznú szarvasmarhák és borjaik karotinszintjének alakulására. Facsar Imrével, Vetter Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Zsebkönyv a növények életéről. (Bp., 1977)
Mezőgazdasági vállalatgazdaságtan. Egy. jegyz. Papócsi Lászlóval. (Bp., 1977; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1984)
Növényi kivonatok glukóz-, fruktóz és szacharóztartalmának papírkromatográfiás meghatározására. Pintácsi Margittal, Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1978)
Különböző csillagfürt [Lupinus] fajok, fajták etethetőségét, ízletességét befolyásoló tényezők vizsgálata. Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1980)
Különböző csillagfürt [Lupinus] magvak takarmányértékéről, etethetőségéről, toxicitásáról. Vetter Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Adatok a Hereford húsmarhafajta bioklimatológiai igényeinek jellemzésére. Nagy Attilával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
Néhány takarmánynövény stroncium- és céziumtartalma. Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1981)
Útmenti gyepek ólomtartalma. Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1982)
A nitrátban gazdag gyep legeltetése és a juhok nitrát-nitrit mérgezésének lehetősége. Horváth Zoltánnal, Throng Nguyen Thonggal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983)
A legeltetéssel összefüggő állategészségügyi rend kialakításának fontosabb irányelvei és feladatai. (Gyepgazdálkodási tanácsadó. Bp., 1984)
Mérgező növények, növényi mérgezések. Monográfia. 36 táblával. (Bp., 1985)
Borsó [Pisum] fajták tripszingátló anyagának vizsgálata. Lőkös Lászlóval, Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1985)
Termesztett borsó [Pisum sativum L.] fajták tápanyag- és inhibitor-tartalma, valamint az inhibitorok izolálása. Lőkös Lászlóval, Vetter Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1985)
A gabonamagvak tripszingátló-tartalma; faji és fajtabeli különbségek. Vetter Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986)
Hazai gyepek szelén-ellátottságának vizsgálata. Vetter Jánossal. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1986)
Hemolytic Saponin Content of Herbage. Vetter Jánossal. (Acta Botanica, 1987)
Adatok a hazai Astragalus fajok fitokémiai értékeléséhez. Vetter Jánossal. (Botanikai Közlemények, 1987).
Irodalom
Irod.: Vetter János: H. E. (Állatorvosi Közlemények, 1990 és Magyar Állatorvosok Lapja, 1990)
Mészáros M. János: Az állatorvos- képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013