Cukor György
közgazdász, gépészmérnök
Zucker
Született: 1917. július 16. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1972. január 4. Budapest
Temetés: 1972. január 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás
Család
Sz: Rónai Janka. Apja (†1968) az Első Budapesti Gőzmalom Rt. karcagi malmának vezetője volt. F: Tánczos Katalin. Leánya Cukor Eszter (1954–).
Iskola
A karcagi gimnáziumban éretts. (1935), a brünni egyetemen tanult, majd Nantes-ban gépészmérnöki okl. szerzett (1939), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1957), doktora (1970).
Életút
Franciaországban élt, műszaki rajzoló és ipari munkás volt (1939–1945), a II. vh. után visszatért Magyarországra (1945). Az újpesti Wolfner Bőrgyár üzemmérnöke (1945–1948), a Magyar Iparfejlesztő Rt. tervező mérnöke (1948–1949), a Gép- és Tömegcikkipari Igazgatóság munkatársa és az Iparügyi Minisztérium Üzemgazdasági Osztályának vezetője (1949). A Népgazdasági Tanács Titkárságának munkatársa (1949–1952), a csepeli Motorkerékpárgyár főmérnöke (1953–1954), a Gépipari Technológiai Intézet tud. munkatársa (1954), a Röntgen és Orvosi Készülékek Gyárának főmérnöke (1955). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet Ipari Osztályának vezetője (1955–1958), az Intézet igazgatóhelyettese (1958–1963), az I. Főosztály közgazdasági–matematikai modellek csoportjának vezetője (1965–1972). az ENSZ New York-i Titkárságának munkatársa (1963–1965). Az Ann Arbor-i Michigan Egyetem vendégprofesszora (1965).
Ipari vállalatok elszámolásával, gépipari vállalatok tervezésével, távlati gazdasági tervezéssel, ill. a fejlődő országok iparosításának kérdéseivel foglalkozott. Korán bekapcsolódott a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazására irányuló kutatásokba, részt vett az ágazati kapcsolatok mérlege népgazdasági szintű, gazdaságszerkezeti elemzésekre való felhasználását célzó munkában. Az általa vezetett intézeti osztályt a magyarországi matematikai–közgazdasági kutatások egyik bázisává tette.
Emlékezet
Budapesten (Kurucles, II. kerület Széher út 26/a) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Ipargazdasági és Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960). Akadémiai Jutalom (1961), Akadémiai Díj (1972).
Szerkesztés
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Évkönyvének szerkesztője (Friss Istvánnal, 1957, 1958/59; Bp., 1958, 1959). A Közgazdasági Szemle, a Statisztikai Szemle és az Acta Oeconomica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Önálló elszámolási egységek kialakítása iparvállalatoknál. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1950)
Az önálló műhelyelszámolás bevezetésének néhány kérdéséről. (Számvitel, 1951)
A szovjet iparvállalatok szervezetéről. (Számvitel, 1951)
Műveletterv tipizálásának alapelvei. (Gép, 1955)
A korszerű technológia fejlesztésének egyes kérdései a gépiparban. (A munka termelékenysége és a termelés technikai színvonala növelésének egyes kérdései az iparban. Az MDP Pártfőiskola Gazdaságpolitikai Tanszéke 1955. júl. 2-án tartott elméleti konferenciájának jegyzőkönyve. Bp., 1955)
A gépipar műszaki fejlesztésének néhány gazdasági feltételéről. (Társadalmi Szemle, 1956)
Termelékenység és műszaki fejlesztés a gépiparban. Monográfia. Parányi Györggyel. (Bp., 1956)
A munkatermelékenység tervezése és mérése az iparban. Kand. értek. (Bp., 1956)
Az ipari export gazdaságosságának számítása. (Közgazdasági Szemle, 1958)
Az ipari munkatermelékenység és a termelékenységváltás főbb tényezőinek statisztikai mérése. – A mérnökellátottság alakulása Magyarországon. Tímár Jánossal. (Statisztikai Szemle, 1958)
Az ipar szerkezete és a hazai adottságok. (Közgazdasági Szemle, 1959)
A mérnökök és technikusok létszámának alakulása és tervezésének kérdései a magyar népgazdaságban. Tímár Jánossal. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei, 1959)
A mérnökök és technikusok létszámának távlati tervezése. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. 1958–1959. Bp., 1960)
Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása az ipar ágazati szerkezetének vizsgálatára és tervezésére. Román Zoltánnal. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei, 1960)
Az energiaszükséglet tervezésének néhány közgazdasági problémája. (Ipargazdaság, 1960)
Az ipari munkatermelékenység távlati tervezéséről. (Közgazdasági Szemle, 1960)
Some Problems of the Long-Range Planning of Labour Productivity in Industry. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1960)
Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása a távlati tervezésben. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatainak tervezése. (Közgazdasági Szemle, 1961)
The Productivity of Labour in Industry and the Economics in Energy. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1961)
Az energiagazdálkodás és az ipari munka termelékenysége növekedésének összefüggései. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. 1960–1961. Bp., 1962)
Az ágazati kapcsolati mérlegek összeállításának és felhasználásának kérdései. Többekkel. (Bp., 1962)
Long-Term Planning Methods for the Production and Allocation of Energy. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1963)
Az energiahordozók termelésének és felhasználásának távlati tervezése. (Közgazdasági Szemle, 1963)
Az energiaszükséglet és távlati tervezés. Sági Mártonnal. (Közgazdasági értekezések. 5. Bp., 1964)
A fejlődő országok iparosítása. (Közgazdasági Szemle, 1965)
A távlati tervezés néhány kérdése. – Gazdasági tervezés Nyugat-Európában. (Közgazdasági Szemle, 1966)
Gazdasági tervezés a fejlődő országokban. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. (Közgazdasági Szemle, 1968)
A mezőgazdaság és az ipar szerepe a fejlődő országok gazdasági növekedésében. (Gazdaság, 1968)
The Growth of the Engineering Industries in the Developing Countries. (Acta Oeconomica, 1968)
Az iparfejlesztési stratégia néhány problémája a fejlődő országokban. (Gazdasági fejlődés és tervezés. Bp., 1969)
Népgazdasági tervezés és irányítás. Többekkel. (Bp., 1968)
Hosszú távú tervezés és technikai haladás. (Gazdaság, 1969; angolul: Acta Oeconomica, 1969)
The Role of Import Substitution and Export Development in the Industrialization of Developing Countries. (Bp., 1970)
A fejlődő országok iparosításának néhány kérdése. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1970)
Hosszú távú tervezés és iparpolitika. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1970)
A több évtizedes gazdasági növekedés néhány problémája. (Gazdaság, 1970)
Hosszú távú tervezés az iparban. (Ipargazdasági értekezések. 1. Bp., 1971)
Regionális fejlődés és iparosítás. (Közgazdasági Szemle, 1971)
Regionális fejlődés és regionális statisztika. (Statisztikai Szemle, 1971)
Some Characteristic Features of Industrialization in Developing, in Advanced Capitalist and in Socialist Countries. (Acta Oeconomica, 1971)
Quelques traits caractéristiques de l’industrialisation dans les pays en voie de dévelopement, dans les pays capitalistes dévelopés et dans les pays socialistes. (Bp., 1973)
Strategies for Industrialization in Developing Countries. (London, 1974).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1972. jan. 5.)
C. Gy. (Közgazdasági Szemle, 1972).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
