Kádár Tibor
állatorvos
Kárnik
Született: 1911. szeptember 14. Székesfehérvár
Meghalt: 1992. március 4. Budapest
Temetés: 1992. március 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Winter Julianna. F: Szabó Garbai Katalin (1938–1981).
Iskola
Székesfehérvárott éretts. (1929), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán állatorvosi okl. (1934), állatorvos-doktori okl. szerzett (1939), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1939), az állatorvos- tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, külön eljárás nélkül, 1959). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1963).
Életút
Gárdony község magánállatorvosa (1935–1939), Nagykállón (1939–1942), Hódságban járási állatorvos (1942–1944), a II. vh. végén, mint katonaorvos frontszolgálatot teljesített, a Szovjetunióban hadifogoly volt (1944–1946). Hazatérése után Csákvárott, Székesfehérvárott (1946–1947), Sárbogárdon járási állatorvos (1947–1948). A Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Osztályának vezetője (1948. ápr. 1.–1953. febr. 11.), a Debreceni Sertéstenyésztő Vállalat főállatorvosa (1953–1956). Az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója (1956. jún. 1.–1964. jún. 30.), az FM, ill. a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium (MÉM) Állategészségügyi Főosztályának vezetője (1964. júl. 1.–1973. jún. 30.). Az Állatorvos-tudományi Egyetem Állategészségügyi Igazgatási Tanszék c. egy. tanára (1972-től).
Állatorvosi közigazgatással foglalkozott, jelentős szerepet játszott a II. vh. utáni nagy, járványos állatmegbetegedések, elsősorban a ragadós száj- és körömfájás, a fertőző sertésbénulás, a sertésorbánc, a juhhimlő, a különböző rühös megbetegedések elleni védekezés központi megszervezésében. Az 1948 utáni magyar egységes állatorvosi szervezet létrehozója és az egységes állategészségügyi intézményhálózat, az állategészségügyi állomások rendszerének kialakítója. Az új gazdasági irányítás gazdaságpolitikai program agrárirányítási koncepciójának kidolgozója. Takarmányozástannal is foglalkozott: Magyarországon elsőként dolgozta ki – hazai alapanyagból – a penicillin tartalmú takarmánykiegészítőket sertés és baromfi számára, majd jelentős eredményeket ért el az antibiotikumok, a B12-vitaminkészítmények és az ún. furánszármazékok takarmányértékesítési és egyéb biológiai vizsgálata terén.
Emlékezet
Állategészségügyi igazgatás. 1945–1972 c. műve kéziratban maradt, a kéziratot az Állatorvos-tudományi Egyetem Könyvtára őrzi. Budapesten (Lipótváros, V. kerület Kossuth tér 9.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Születésének 100. évfordulóján tudományos emlékülést rendezett a Magyar Országos Állatorvos Egyesület Baromfi-egészségügyi Társasága, s az emlékülés előtt emléktábláját is felavatták (az Országos Állat-egészségügyi Intézet halljában; 2011. szept. 9-én).
Elismertség
Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága (1957–1973), az MTA–TMB Állattenyésztési és Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja (1963–1967). Az Országos Állat-egészségügyi Tanács tagja (1948-tól), alelnöke (1969–1973). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állattenyésztők és Állatorvosok Társasága alelnöke (1961-1973), tb. elnöke (1973-tól). A Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségi tagja (1960–1972). A Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalban Magyarország képviselője (1964–1973). A FAO Száj- és Körömfájás Európai Albizottsága tagja (1968-tól) és a FAO magyar nemzeti bizottságának szakmegbízottja (1971–1973).
Elismerés
Munka Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (arany, 1968 és 1973), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Mongol Népi Forradalom 50. Évfordulója Emlékérem (1972), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1986). Hutÿra Ferenc-emlékérem (1963), Ujhelyi Imre-emlékérem (1973).
Szerkesztés
Az Acta Veterinaria (1950-től), a Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1958-tól).
Főbb művei
F. m.: Az állatorvos szerepe a népi demokráciában. – Az állategészségügyünk és karunk a szocializmus építésének időszakában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949)
Az új állami állatorvosi szolgálat elé… (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Állattenyésztéstan – állategészségtan. Mezőgazdasági technikumi tankönyv. Csontos Józseffel, Palyusik Mátyással. (Bp., 1950; 2. kiad. 1952; 3. jav. kiad. 1953)
A közegészségügyi-járványügyi hálózat átszervezésének és fejlesztésének elvi kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Antibiotikumok és B12-vitamin hatása a sertések fejlődésére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Kísérletes vizsgálatok a sertéspestis lapinizált vírusának védőoltásra való használhatóságáról. Többekkel. – A csirkék fehér hasmenésének kísérleti gyógykezelése terramycinnel. Hodosy Józseffel. – Antibiotikum- és B12-vitamintartalmú készítmények. Takács Lajossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Sertések gyomorbélgyulladásának gyógykezelése tetracyklinnel. Héjj Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Antibiotikum-tartalmú takarmányok baktérium-rezisztenciát kialakító hatásának jelentőségéről. J. Pataki Máriával, Nyiredy Istvánnal. – Hústartósítási kísérletek antibiotikummal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Kísérletes vizsgálatok furazolidonnal. Kovács Jenővel, Mikes Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Árucsirkék növekedésének és takarményértékesítésének fokozása furazolidonnal. Kovács Jenővel, Mikes Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
Die Verwendung von prophylaktischen Präparaten in der Tiernährung. (Internationale Zeitschrift der Landwirtschaft, 1962)
Adatok a baktériumok furazolidon-rezisztenciája és a penicillin–furazolidon antagonizmus kérdéséhez. Nyiredy Istvánnal. – Az állategészségügy általános irányításának, felügyeletének és ellenőrzésének hatásköri kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Az állategészségügyi igazgatás feladatai az új gazdaságirányítási mechanizmus keretében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1967)
Az állategészségügyi szolgálat fejlesztésének főbb irányelvei az új gazdaságirányítás rendszerében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
Az állategészségügy huszonöt éve. (A világ mezőgazdasága, 1970)
Az állatorvosi munka jelene. Az állategészségügyi szolgálat korszerűsítése hazánkban. (Acta Veterinaria, 1972)
Az állategészségügy politikai gazdaságtani vonatkozásai. Zsarnóczai Sándorral. (Bp., 1973)
A magyar állategészségügy szervezése a szocialista mezőgazdaságban. Dénes Lajossal, Várnagy Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
A nagyüzemi mezőgazdasági termelési viszonyoknak megfelelő korszerű állategészségügyi szervezet kialakítása hazánkban. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1976)
Szemelvények a magyar állategészségügy kialakulásának múltjából a „Veterinarius” alapján. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Szemelvények a Vasárnapi Újság 1858. évi 5. évfolyamából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980).
Irodalom
Irod.: Várnagy László: K. T., az állategészségügyi szolgálat vezetője nyugalomba vonul. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Dénes Lajos: K. T. 75 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. márc. 7.)
Holló Ferenc: K. T. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1992)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007)
Mészáros János: Száz éve született K. T. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2011)
Nagy Gyula: Emléktábla-leleplezés és tudományos szakülés K. T. születésének centenáriuma alkalmából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
