Főbb művei

F. m.: Fontenelle esztétikája. Egy. doktori értek. (Bp., 1925)
Berzsenyi lelkivilága. (Sympozion, 1926)
Vallásosság és élménykeresés. – Politika – társadalomtudomány – pedagógia. (Napkelet, 1926)
Szomory. (Napkelet, 1927)
Az Ancien Régime új felfogása. (Magyar Szemle, 1927)
Romok és alkotások. – Áruló írástudók. (Napkelet, 1928)
A magyar regény problémája. (Magyar Szemle, 1929)
Költészet és valóság. – A líra halála. (Napkelet, 1929)
Antonio Bonfini. (Magyar Könyvszemle, 1929)
Regényeink társadalomszemlélete. – Babits Mihály műfordításai. (Magyar Szemle, 1931)
Kazinczy emlékezete. (Napkelet, 1931)
Álbarbárok. (Napkelet, 1932)
A három Babits-arc. (Erdélyi Helikon, 1933)
Gyulai Pál gyermekkori verse. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
Kosztolányi. (Tükör, 1936)
John Donne, vagy az érzelmek iskolája. (Argonauták, 1937)
Kéziratmeghatározás. Újkor. H. G. előadásának vázlata. (Könyvtári előadások. 9. Bp., 1937)
Két reformer. II. József és II. Lipót. – Magyar kalandorok a XVIII. században. (Tükör, 1937)
Vörösmarty Mihály ismeretlen drámái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937)
Külföldjáró magyarok. (Apollo, 1938)
Magyar középkor. 1. (Magyarságtudomány, 1938)
Kölcsey iróniája. (Protestáns Szemle, 1938)
Világfürdők és világirodalom. – Az első magyar kapitalisták. (Tükör, 1938)
Ismeretlen Csokonai-mű. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok. A 2. kiad. Keresztury Dezső előszavával. (Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség könyvei. Bp., 1938; Kultúra és tudomány. 2. kiad. 1939)
Justh Zsigmond ismeretlen naplói és más kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1939)
Kinder der Jahrhunderts. (Pester Lloyd, 1939. 173.)
Justh Zsigmond naplója. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1940)
A regényíró. (Babits Emlékkönyv. Bp., 1941)
A naplóíró Széchenyi. (Századok, 1941)
François Kazinczy un organisateur littéraire. (Nouvelle Revue de Hongrie. 65. Bp., 1941)
Magyar középkor. 2. (Magyarságtudomány, 1942)
Széchenyi’s Diary. (Hungarian Quaterly, 1942)
Az angol irodalom kincsesháza. Szerk. (Az európai irodalom kincsesháza. Bp., 1942)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. Ford. Karinthy Frigyes. A bevezető tanulmányt írta. (A regényírás mesterei. Bp., 1942)
Madách Imre összes művei. I–II. köt. I. köt. Színművek. II. köt. Költemények, elbeszélések. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. (Bp., 1942)
Magyar középkor. 3. (Magyarságtudomány, 1943)
Magyar századvég. 80 táblával, részben beragasztott képekkel. Illusztrált kiadói kartonkötésben. Bibliofil kiad. is. (Officina Képeskönyvek. 60–61. Bp., 1944)
H. G. válogatott írásai. Esszék, kritikák, tanulmányok. Függelék: H. G. irodalmi munkássága. Szerk., az utószót írta Véber Károly, a bibliográfiát összeáll. Kozocsa Sándor. (Bp., 1957; Madách Imre: Az ember tragédiája. – Mózes. Sajtó alá rend. Szabó Józseffel. (Kiskönyvtár. Bp., 1974)
H. G. válogatott írásai. Esszék, kritikák, tanulmányok. (Véber Károly 1959-es kiadását figyelembe vevő 2. bőv. kiad. 1977)
Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve. Töredék és vázlat. Közreadja és az előszót írta Gál István. A függelékben H. G. levelei. (Bp., 1978)
Tiltakozó nemzedék. Összegyűjtött írások. Szerk., sajtó alá rend. Véber Károly. (Bp., 1981)
Móricz Zsigmond: Árvácska. Regény. Változatok egy népdalra címmel az utószót H. G. írta. [Az eredeti írás a Magyar Csillagban jelent meg, 1942-ben]. (Bp., 1994; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2000; Ifjúsági Könyvek. 4. kiad. 2005)

írásai a Nyugatban: Jegyzetek Goethe-sorokhoz. – Új irányok a világirodalomban. (1931)
Magyar humanisták. – Gelléri Andor Endréről. – A fiatal Széchenyi. – A regény feltámadása. (1934)
Bacsányi. – Az ötvenéves költő. Kosztolányi Dezső. – Egy ízlésforma önarcképe. Jegyzetek Babits Mihály irodalomtörténetéhez. – Kassák, a költő. – József Attila: Medvetánc. (1935)
Nép és közösség. – A bihari remete. – „Könnyed prózánkról.” (1936)
Ismeretlen Vörösmarty művek. – A líra ellenforradalma. – A Proust-élmény nyomában. – Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! – Szerb Antal: Utas és holdvilág. – Magyar századvég. Középszerű irodalom: a kísérletezők. (1937)
Az új Illyés. – Babits, az esszéíró. – József Attila. (1938)
Az újabb angol líráról. – Szalay László. – Csengery Antal. – Trefort Ágoston. – A század gyermekei. – Vázlat a szecesszióról. – Magyar álmodók. (1939)
Mátyás királyról. – Thomas Mann: Lotte Weimarban. (1940)
Két évforduló. Tolsztoj és Hardy. – A végzet költője. Grillparzer születésének századik évfordulójára. – A stilizálás alkonya. (1941)

írásai a Magyar Csillagban: Magyar viktoriánusok. – Balzac példája. A szenvedélyes olvasó. Szerb Antal világtörténete. – Az angyali költő. Shelley születésének 150 éves fordulójára. – Évfordulóra. Babits Mihály. – Változatok egy népdalra. Móricz Zsigmond. – Babits, az olvasó. – Hemingway: For Whom The Bell Folls. (1942)
Turgenyev. – Kosztolányi humora. – A forradalmak szerelmese. Teleki Sándor. – Két kiábrándult. 1. A keserű. 2. A mosolygó. Bevezetés egy Gulliver-kiadáshoz. – Írók az országban. – Shakespeare – sorról-sorra. – Huizinga. – A halhatatlan ponyva. (1943)
Ortega y Gasset. – Jean Giraudoux. – Ferencjózsefi idők. – A tiltakozó nemzedék. (1944).

Irodalom

Irod.: H. G. meghalt. (Magyar Nemzet, 1945. 1.)
Boldizsár Iván: Búcsú H. G.-tól. (Szabad Szó, 1945. 31.)
Kósa János: H. G. (Magyar Nemzet, 1945. 51.)
L[engyel]. B[alázs].: Két, romok alatt megmaradt könyv és egy előadóest idézi H. G. és Szerb Antal emlékét. (Képes Világ, 1945. 4.)
Sőtér István: H. G. (Magyarok, 1945)
Szánthó Dénes: Magyar író élete és halála a munkatáborban. (Demokrácia, 1945. 5.)
Tolnai Gábor: Az óbudai remete. Emlékezés H. G.-ra. (Demokrácia, 1945. 9.)
Cs. Szabó László: A meredek ember. (Új Magyarország, 1946. 46.)
Tolnai Gábor: H. G. (Magyar Könyvszemle, 1946)
Vajda István: H. G. (Szivárvány, 1946)
Cs. Szabó László: H. G. (Magyar mártír írók antológiája. Bp., 1947)
Lengyel Balázs: H. G. útja a realizmusig. (Csillag, 1948)
Illés Endre: H. G. (Csillag, 1955 és A kristályszoba lakója. I. E.: Krétarajzok. Tanulmányok. Bp., 1957)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Deme Zoltán: H. G. élete és munkássága. (Szolnok, 1966)
Németh László: H. G. (Két nemzedék. Tanulmányok. Bp., 1970)
Mikó Krisztina: H. G. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Bodnár György: A klasszicizmustól az újrealizmusig. H. G. (B. Gy.: Törvénykeresők. Bp., 1976)
Sőtér István: H. G. (S. I.: Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról. Bp., 1980)
Tolnai Gábor: Levél H. G.-hoz. (T. G.: Nőnek az árnyak. Tanulmányok, esszék, elmélkedések. Bp., 1981)
Véber Károly: A kritika felelőssége. (Kritika, 1981)
Poszler György: Illúzió és értelem. Vázlat az „esszéista nemzedék portréjához.” (Világosság, 1982)
Cs. Szabó László: Az értelem keresője. H. G. (Cs. Sz. L.: őrzők. Esszék. Bp., 1985)
Szentkuthy Miklós: Az értelem primátusa. H. G. nyolcvanadik születésnapjára. (Sz. M.: Múzsák testamentuma. Összegyűjtött tanulmányok, cikkek, bírálatok. Bp., 1985)
Jékely Zoltán: H. G.-ról. (J. Z.: Sorsvállalás. Tanulmányok. Bp., 1986)
Lengyel Balázs: A személyiség rádioaktivitása. H. G. nyolcvanadik születésnapjára. (L. B.: Egy magatartás története. Esszék. Bp., 1986)
Vajda Gábor: Az esztétizmus tűnő varázsa. (Literatura, 1986)
Mikó Krisztina: H. G. Monográfia. (Bp., 1995)
Lengyel Balázs: Egy titkos nagy író. H. G.-ról. (Népszava, 1995. 143.)
Várkonyi Benedek: Egy régi konzervatív. H. G.-ról. (Magyar Hírlap, 1995. 60.)
Németh G. Béla: Három jövőkép a Magyar Csillagban. Konzervatív liberalizmus, népi „államszocializmus”, „eurázsiai” transzcendentalizmus. (Kortárs, 1995)
Lengyel Balázs: Élet és halál. Dokumentumok Szerb Antal, H. G. és Sárközi György történetéről. (Élet és Irodalom, 1995. 12.)
Kappanyos András: Két konzervatív kritikus. 1–2. Thomas Stearns Eliotról és H. G.-ról. (Literatura, 1998)
Vekerdi László: „Magyar viktoriánusok” és a „Nyugat elődei.” (Új Forrás, 1999)
Margittai Gábor: Egy ízlésforma két önarcképe. Irodalomtörténeti hagyománytudat és esszéváltozatok a 30-as években. (Kortárs, 1999)
Lőrincz Anita, R.: Félreértett hagyomány. A Kemény Zsigmond-i örökség továbbélése H. G., Szekfű Gyula és Szerb Antal munkásságában. (Dunakeszi, 1999)
Bächer Iván: A könyvek embere. Száz éve született H. G. (Népszabadság, 2001. 154.)
Csűrös Miklós: Népiesség, népi írók – és H. G. (Irodalomismeret, 2002).