Halm Tibor
orvos, fül-orr-gégész, audiológus
Született: 1910. február 2. Zsombolya, Torontál vármegye
Meghalt: 1992. október 31. Budapest
Család
Sz: Halm Antal (1880–1937) körjegyző Táton, Petri Karola (1888–1965). Testvére: Halm Iván gyógyszerész, a nyergesújfalui gyógyszertár vezetője. F: 1945-től Döbrössy Gabriella. Fia: Halm Tibor (1946–) és Halm Tamás (1954–); leánya: Halm Gabriella (1947–).
Iskola
Az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1926), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), fogorvosi (1935), fül-orr-gégész (1940), repülőorvosi szakvizsgát tett (1970), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1974). Repülőgép-vezetői vizsgát tett (1941).
Életút
Hivatásos honvédorvosként Piliscsabán, Szegeden, Hajmáskéren szolgált (1938–1941), a bp.-i Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézet szakorvosa (1941–1944), a II. vh.-ban a Légierőknél zászlóalji egészségügyi szolgálatot teljesített; angol hadifogságban volt (1944–1946). A II. vh. után ismét a Repülőorvosi Intézet szakorvosa (1946–1951) orvos őrnagyi (1947–1951), majd alezredesi rangfokozatban (1951-től). A Repülőkórház Fül-orr-gégészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1951–1952), a Repülőegészségügyi Osztály Magassági Állomásának állomásvezető főorvosa (1952–1965). A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Légügyi Főigazgatóság Repülőegészségügyi Osztályának osztályvezető főorvosa (1965–1975). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. a BOTE-n Germán Tibor tanársegéde (1948–1950).
A Légierők első fül-orr-gégész szakorvosaként repülés- és hallásélettannal, a Nobel-díjas Békésy György munkatársaként elsősorban hallásvizsgálatokkal, fiziológiai akusztikával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző robbanáshullámok hallószervre gyakorolt hatásának vizsgálata terén, munkáival a magyarországi zajvédelmi és elektroakusztikai kutatások egyik elindítója, kezdeményezője (az ezzel kapcsolatos tudományágat ő nevezte el fiziológiai akusztikának). Galla Emillel az első magyar aerodontiás kísérlet megszervezőjeként a repüléssel kapcsolatos fogfájdalmak patogenezisét vizsgálta (1954). Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi repülőgép-vezetői kiképzés fül-orr-gégészeti és audiológiai megszervezése, az első magyar speciális hallásvizsgáló szoba létesítése. Több írásában megemlékezett Békésy Györgyről.
Emlékezet
Monoron (Vöröshadsereg útja 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el.
Elismertség
A Korányi Sándor Társaság tagja (1966-tól).
Elismerés
Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1970).
Főbb művei
F. m.: A fül jelentősége a repülésben. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 9.)
A tengeribetegség. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 24.)
Hallásvizsgálat és az audiométer. (Orvostudományi Közlemények, 1943. 21)
Bevezetés a physiologiai akusztikába. (Orvosképzés, 1943 és külön: Bp., 1943)
Hallásvizsgáló kamra. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 1.)
A légnyomás gyors változásának hatása a középfülre. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 34.)
Hallás oxigénszegény légtérben. (Orvosok Lapja, 1948. 2.)
Determination of the Difference Limen and the Latest Illustration Thereof in Audiometry. (The Journal of Laryngology and Otology, 1949)
A hangvillák maximális hangerősségének audiometriás összehasonlítása. (Orvosi Hetilap, 1949. 1.)
Rendellenes hangérzet-képződés jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1949. 14.)
Hallásjavító készülékek az audiológus szemszögéből. – Mechanikai halláscsökkentés létesítése hangártalmak megelőzésére a hallójárat elzárásával. (Honvédorvos, 1950)
A repüléssel kapcsolatos fül-orr-gégészeti problémák. – A labyrinth jelentősége a repülésben. – A labyrinth érzékenységének újabb vizsgálati lehetőségei. (Honvédorvos, 1951)
Physiologiai akusztika. Monográfia. (Bp., 1950)
Alacsonynyomású keszonvizsgálatok. (Honvédorvos, 1952)
Physiologiai akusztika. – Robbanáshullámok hatása a hallószervre, zajártalom és az egyéni védekezés. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1953)
Légnyomásváltozás hatása a fogak gyökércsatornájában uralkodó nyomásviszonyokra. Galla Emillel. (Honvédorvos, 1954)
Az oxigénfelhasználás és -fogyasztás kérdéseire vonatkozó vizsgálatok. (Honvédorvos, 1954)
Akusztikai trauma. Kand. értek. (Bp., 1955)
Repülőorvostan. Szerk. Galla Emillel. (Bp., 1956)
Élettani állandók vizsgálata alacsonynyomáson. – Az oxigénterápia technikája. (Honvédorvos, 1957)
Légzés alacsonynyomáson. (Honvédorvos, 1958)
Az aero-odontalgia patomechanizmusa. – Az explozív dekompresszió kísérletes vizsgálata. (Honvédorvos, 1959)
Amiért Békésy György Nobel-díjat kapott. (Élet és Tudomány, 1961. 49.)
A bolygóközi repülés élettani kérdései. (Élővilág, 1962)
The Effect of Changes in Air Pressure during Flight on Teeth and Jaw-Bones. (The International Dental Journal, 1963)
Hallástan. Physiologiai acustica. Monográfia. (Bp., 1963)
A repüléssel járó fül-orr-gégészeti foglalkozási ártalmak. (Fül-orr- gégegyógyászat, 1963)
Teljesítményrepülés. Többekkel. (Bp., 1964)
A hypoxia hatása az optokinetikus nystagmusra. (Honvédorvos, 1969)
Labyrinth eredetű illúziók a repülésben. (Honvédorvos, 1970)
A repülőfoglalkozással járó zajártalom. (Akusztikai tanulmányok. I. Szerk. Széchey Béla. Bp., 1970)
A circadium ritmus repülőorvostani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1971. 48.)
In memoriam Békésy György. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1972)
A labyrinth mechanophysiologiájának közlekedésélettani elemzése. Doktori értek. (Bp., 1972)
Hallószervünk ingere. – A hang analízise. (Általános és zenepszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk. Szabóné Szetey Ildikó, Veczkó József. Bp., 1978)
A tanítvány szemével. Békésy György emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1987. 40.).
Irodalom
Irod.: Biológiai lexikon. Kiegészítő füzet a 4. kötethez. (Bp., 1987)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. nov. 7.)
Dékány Zoltán: Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. (Bp., 2000)
Csizmadia Ákos: A „stockholmi levél.” Adalékok Békésy György magyarországi kapcsolataihoz. (Kaleidoscope. Művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
