Haller Károly, hilibi
jogász
Született: 1836. október 14. Nagyszeben, Szeben vármegye
Meghalt: 1911. február 7. Budapest
Család
Apja Nagyszebenben volt bányászati tisztviselő. F: Szentkirályi Gizella. Fia: Haller Károly (1876–), a kolozsvári főszámszék elnöke; leánya Jäger Imréné Haller Irma.
Iskola
Középiskoláit Nagybányán végezte, a nagyszebeni jogakadémián tanult (1853–1856), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. (1856), az ausztriai magánjog, a kereskedelmi és váltójog és a bányajog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1863).
Életút
A kincstári ügyészség előadója (1856–1863). A kolozsvári jogakadémián az Ausztriai Magánjogi Tanszék r. (1863–1873), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a Magánjogi Tanszék ny. r. tanára (1873–1905); közben a Jogi Kar dékánja (1873– 1874 és 1890–1891), az Egyetem rektora (1880–1881). A kolozsmonostori állami gazdasági tanintézet r. tanára (1871–1901). Miniszteri tanácsos (1897-től). Kolozsvár város polgármestere (1884–1886). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1904– 1911). A kolozsvári Szabadelvű Párt elnöke, a szabadelvű egyházpolitikai mozgalomban Erdély vezérszónoka.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) alapító tagja – ő hívta össze az egylet első közgyűlését, 1884. dec. 27-én – első elnöke, majd tb. elnöke (1884–1911). A Kolozsvári Kör elnöke, a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklyemúzeum igazgatóságának tagja. A Kolozsvári Közúti Vasút Rt. elnöke, a Katonai Tudományos Egyesület dísztagja.
Általános polgárjoggal, kereskedelmi, váltó- és bányajoggal foglalkozott. Kolozsvárott értékes városrendezői munkát végzett, számos intézmény, egylet, épület, műalkotás létrehozása fűződik nevéhez. Kezdeményezte a kolozsvári sétatér-, a lövész-, a tűzoltó-, a városszépítő-, a mentő- és a kertészeti egylet, ill. a Kolozsvári Athletikai Club – Magyarország második atlétikai egyesülete – megalapítását. Indítványozta továbbá a kolozsvári utcák fásítását, a kolozsvári Erzsébet- (1901) és Szent György- szobor felállítását (1902), a pénzügyi, az erdészeti palota, a városi vízvezeték építését, Kolozsmonostor Kolozsvárhoz csatolását; emléktáblával jelölte meg Mátyás király szülőházát.
Emlékezet
Az EMKE, miután tiszteleti tagjává megválasztotta, arcképét is megfestette, s azt a díszközgyűlésteremben elhelyezte. Tanári működésének 40. évfordulójára emlékkönyvet adtak ki tiszteletére (Kolozsvárott, 1906-ban). Élete utolsó éveiben Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Dohány utca 102.–Szegényház tér [Rózsák tere] sarokház) telepedett le, ott is hunyt el; Kolozsvárott nyugszik. Kolozsvárott utcát neveztek el róla.
Elismerés
A Vaskoronarend lovagja (1881). Kolozsvár díszpolgára (1905).
Főbb művei
F. m.: Az általános polgári törvénykönyv, mint az Erdélyben jelenleg érvényes minden a legújabb időig megjelent és még hatályban lévő utólagos rendeletekkel, felvilágosító és utasító jegyzetekkel ellátta. (Kolozsvár, 1865; 3. kieg. kiad. Bp., 1905)
A váltóeljárás a marosvásárhelyi kir. tábla területén jelenleg érvényes alakjában. (Kolozsvár, 1870)
Az agrarialis törvényekről. Felolvasás. (Kolozsvár, 1872)
Adalék a jogforrások elméletéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1875)
Gazdasági jogisme. A gazdasági tanintézetek növendékei és a mezei gazdák szükségletéhez alkalmazva. (Bp., 1878; 2. kiad. 1884; 3. átd. kiad. 1895)
Iparunk föllendülésének tényezőiről s akadályairól. Felolvasás. – Munka és műveltség. Felolvasás. (Kolozsvár, 1878)
A gazdasági értékekről. (Kolozsvár, 1880)
Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv tervezetének általános részére, az öröklési jog részére, s a dologi jogi részére. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1882–1884)
A középítés. (Kolozsvár, 1884)
Az osztrák általános polgári törvénykönyv szövege jelenleg még érvényes alakjában. A hatályon kívül helyezett részeket kitüntette és jegyzetekkel ellátta. (Bp., 1884; 2. kieg. kiad. 1897; 3. bőv. kiad. 1905)
Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének „Kötelmi jogi” általános részére. 1–12. (Jogtudományi Közlöny, 1884–1887)
Az önművelődésben nincs megállapodás. – Földmívelő polgártársaink a város társadalmában. Felolvasás. (Kolozsvár, 1889)
A takarékosság. (Kolozsvár, 1890)
Gróf Széchenyi István emlékezete. Felolvasás. (Kolozsvár, 1890)
A társadalom némely bajairól. (Debreceni Ellenőr, 1891)
A szokásjogról. Felolvasás. – A társadalmi tapintat. Felolvasás. (Kolozsvár, 1894)
Észrevételek a polgári törvénykönyv tervezetéhez. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 1. Bp., 1901)
A párbaj, mint a becsületsértés orvosszere. (Bp., 1905)
Az államháztartás. (Urania népszerű tudományos előadások. 42. Bp., 1906).
Irodalom
Irod.: Erzsébet királyné szobrának leleplezése Kolozsvártt. (Vasárnapi Ujság, 1901. 25.)
Emlékkönyv H. K. működéséről. Negyvenéves tanári jubileuma alkalmából kiadta az ünnep rendező bizottsága. Szerk. Szúnyog Mihály, a bizottság elnöke Dobál Antal. Hártyapapírral, rajzos könyvdíszekkel, címerdíszes, vaknyomásos egészvászonkötésben. Bibliofil kiad. is. (Kolozsvár, 1906)
Halálhír. (Ellenzék, 1911. febr. 8.; Budapesti Hírlap, 1911. febr. 9.; Magyarország, 1911. febr. 9.; Ország–Világ, 1911. febr. 9.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szakács János: A kolozsvári Szent György-szobor a régi sajtóban. (Erdélyi Napló, 2005. 13.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
