Hanzó Lajos
pedagógus, történész
Született: 1915. szeptember 7. Nagybánhegyes, Csanád vármegye
Meghalt: 1964. november 21. Szarvas
Temetés: 1964. november 23. Szarvas
Család
Sz: Hanzó Mihály tanító, Melis Katalin. F: 1943-tól Vámos Klára általános iskolai tanár Szarvason. Fia: Hanzó Lajos (1952–) villamosmérnök, kandidátus; leánya: Hanzó Klára orvos.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Szarvason éretts. A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen magyar–történelem szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1941) és pedagógia–filozófia szakos tanítóképző-intézeti tanári okl. szerzett (1942).
Életút
A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Közép- és Újkori Történeti Intézetének gyakornoka (1941), a szarvasi Tanítónőképző Intézet pedagógia szakos tanára (1941–1942), a szarvasi Vajda Péter Gimnázium (= Szarvasi Általános Gimnázium) r. tanára (1942– 1952), tanára (1952–1961). A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet Neveléstörténet Tanszékének tanszékvezető intézeti tanára (1961–1964). Békés megye történelemtanításának középiskolai szakfelügyelője. Az MTA Történettudományi Intézetének külső munkatársa (1950–1953). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1964).
Békés megye és a Délalföld neveléstörténetével, helytörténeti, agrártörténeti kutatásokkal, a magyarországi parasztság 18–19. sz.-i történetével foglalkozott, a helytörténetírás módszertani megújítója. Jelentős eredményeket ért el híres magyar pedagógusok (pl. Tessedik Sámuel, Vajda Péter, Peres Sándor stb.) munkásságának feltárása terén.
Emlékezet
Szarvason (Bem utca 20.) élt és tevékenykedett, a helyi Evangélikus Ótemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).
Elismertség
Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja. A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Történeti és Módszertani Bizottságának tagja, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja. A TIT Országos Történelmi Választmányának alelnöke.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1952). Kossuth-díj (a Szarvasi Általános Gimnáziumban végzett nevelői munkájáért, 1955).
Szerkesztés
A Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei (1963–1964) és a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet Évkönyve szerkesztője (1961–1962).
Főbb művei
F. m.: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Egy. doktori értek. (Értekezések a m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből. 1. Szeged, 1941)
Tessedik Sámuel pedagógiai rendszere. (Nevelésügyi Szemle, 1943)
A szlovák levéltárak problémáiról. (Levéltári Híradó, 1953)
Az iparfejlődés néhány kérdése Békés megyében, a 19. században. (Körös Népe. Történelmi és néprajzi szemle. II. Békéscsaba, 1957)
Vajda Péter. Monográfia. 6 táblával. Írta és a szemelvényeket vál. (Békéscsaba, 1958)
Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 5. Gyula, 1959)
A délalföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán. (Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, 1960)
Tessedik Sámuel kisebb írásai. Tessedik Sámuel halálának 140. évfordulója alkalmából közzéteszi H. L. (Szarvasi füzetek. 2–3. Szarvas, 1960)
Tessedik tankönyvtervezete. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Tessedik és az európai gazdaságtudomány. – Tessedik néhány kiadatlan gazdasági írása. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
Újabb szempontok Tessedik pedagógiai rendszerének vizsgálatához. (Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet Évkönyve, 1961)
Tessedik és a filantrópizmus. (Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet Évkönyve, 1962)
Tessedik gazdaságtudományi nézeteinek forrásaihoz. (Századok, 1962)
A Körösvidék agrárfejlődése a XVIII. században. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Szarvas, 1962)
A helytörténeti kutatások időszerű kérdései. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1962. Bp., 1963)
Peres Sándor pedagógiai törekvései. (A Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei, 1963)
A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 51–52. Gyula, 1964)
A történelem tanításának módszertana. Többekkel. (Bp., 1965)
A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend. (Századok, 1989).
Irodalom
Irod.: Tóth Lajos: H. L. (Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei, 1964)
Simon Gyula: H. L. (Magyar Pedagógia, 1965)
Tilkovszky Lóránt: H. L. (Századok, 1965)
Lovász György: Emlékezés a megye helytörténészeire. H. L. (Körösmenti Honismereti Közlemények, 1968)
Dankó Imre: H. L. emlékezete halálának tízedik évfordulóján. (Múzeumi Kurír, 1974)
Benda Kálmán–Wellmann Imre: Emlékezés Szarvason H. L.-ra, halála 10. évfordulóján. (Békési Élet, 1975)
Bóra Ferenc: Egy tudós tanár: H. L. (Történelemtanítás, 1986)
Bóra Ferenc: A tudós, a helytörténész, a történelemtanár H. L. (Békési Élet, 1990)
Kereskényiné Cseh Edit: H. L. 75 éve született a szarvasi történész-pedagógus. (Körösök Vidéke, 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
