Széles Gyula
mezőgazdasági mérnök
Született: 1936. június 2. Kapuvár, Sopron vármegye
Meghalt: 2012. március 25. Budapest
Temetés: 2012. április 19. Budapest
Temetési hely: Óbuda
Család
Sz: Széles Gyula, a Szombathelyi Járműjavító Vállalat lakatosa, majd MÁV-főellenőr, Kovács Ilona (†1979). Testvére: Szabó Emilné Széles Éva óvónő. F: 1964-től Prácser Ida, a Szombathelyi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola tanára. Leánya: Széles Ildikó (1965. márc. 31.) és Széles Katalin (1969–).
Iskola
Általános iskoláit Beleden (Győr-Sopron m.) végezte, a bp.-i Petőfi Sándor Gimnáziumban éretts. (1954), a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki okl. (1960), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Tanárképző Szakán mezőgazdasági tanári okl. szerzett (1966), az ATE-n doktorált (1966), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1973), doktora (1985). Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján is végzett (1982).
Életút
A beledi Cementáruipari Vállalat rakodómunkása, szállítási előadója (1954–1956). Az Uraiújfalui (Vas m.) Állami Gazdaság kerület-, majd főágazat-vezetője (1960–1963). A körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (1963–1966), ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) körmendi Mezőgazdasági Főiskolai Kar Üzemgépészeti Tanszék tanára (1969–1970); közben az MTA–TMB-n Jankó József aspiránsa (1966–1969). A Szombathelyi Állami Tangazdaság termelési igazgatója (1970–1974). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) kaposvári Állattenyésztési Kar, ill. a Kaposvári Egyetem Ökonómiai és Szervezési Intézet főisk. tanára (1974–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–2006) és az Intézet igazgatója (1981-től), emeritusz professzora (2006–2012); közben a Főiskola oktatási főigazgató-helyettese (1977–1986) és a Kar dékánja (1988–1993). A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola vezetője (1994-től).
Agrárökonómiával, az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha-ágazat fejlesztésével kapcsolatos ökonómiai kérdések vizsgálatával, gazdasági értékelésével, a háztáji és a kisegítő gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének üzemgazdasági kérdéseivel, állattenyésztési üzem- és munkaszervezéssel, tej- és hústermeléssel foglalkozott. Doktori értekezésében feldolgozta a magyarországi tenyészállatimport történetét az 1895. évi első adatgyűjtéstől az 1970-es évek végéig, továbbá vizsgálta 110 mezőgazdasági vállalat import tenyészállatainak elhelyezési körülményeit, beruházási, tartási, takarmányozási technológiai és hasznosítási eredményeit, s az ezzel összefüggő állategészségügyi, -higiéniai és egyéb kérdéseket.
Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–2000), az MTA Agrárközgazdasági Bizottsága és a Doktori Tanács Agrárökonómiai Szakbizottsága, valamint az MTA Agrártudományok Osztálya Építési és Belsőgépesítési Albizottsága (1973–1976), és az Üzemszervezési és Üzemvezetési Albizottsága tagja (1977–1980). A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja (1981-től). A Mezőgazdasági Munkaszervezők Nemzetközi Szervezetének elnöke (1996-tól).
Elismerés
Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1980), Munka Érdemrend (ezüst, 1981). Wilhelm Kirchner-emlékérem (Lipcsei Egyetem, 1986), Szent-Györgyi Albert-díj (2003).
Szerkesztés
A Vasi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A kettőstermesztés lehetőségeinek vizsgálata és üzemgazdasági értékelése a Körmendi és a Szentgotthárdi járásban. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1965)
A mezőgazdasági termelés története a Hegyháton. 1895–1960. 1–3. (Vasi Szemle, 1970)
A termelőkapacitás alakulása a Vas megyei Hegyhát termelőszövetkezeteiben. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1971)
A hegyháti termelőszövetkezetek működésének üzemgazdasági értékelése. 1960–1968. 1–2. (Vasi Szemle, 1972)
A vasi Hegyháton gazdálkodó termelőszövetkezetek fejlesztési lehetőségeinek üzemgazdasági elemzése. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1972)
A természetföldrajzi viszonyok befolyásoló szerepe a vasi Hegyhát mezőgazdaságának fejlesztésében. (Vasi Szemle, 1974)
A silókukorica-zöldliszt előállításának üzemgazdasági vizsgálata. (Vasi Szemle, 1976)
A szarvasmarha-tenyésztés és néhány mezőgazdasági ágazat viszonylagos jövedelme és a levonható főbb következtetések. Kulin Sándorral, Váradi Lászlóval. – A szarvasmarhatartás viszonylagos jövedelme két tsz-ben. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1976)
Költség- és jövedelemkalkulációk szerepe a kisárutermelésben. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
Az állattenyésztés eredményességének növelése a takarmányozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával. (Vasi Szemle, 1977)
A tenyészcélkitűzés üzemgazdasági megfontolásai. – Az őrség és a Zselicség háztáji szarvasmarhatartásának jövedelmezősége. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1978)
Iparszerű állattenyésztési rendszerek. Tankönyvkiegészítő jegyz. (Bp., 1978)
A szarvasmarhatartás gazdaságosságának elemzése a kisárutermelésben. (Kaposvár, 1978)
A nagyhozamú – rekorder – tehenekről. – A magyartarka és a holsteinfríz tehenészetek jövedelmezőségének összehasonlítása. Kulin Sándorral. (Gazdálkodás, 1978)
A háztáji és a kisegítő gazdaságok szarvasmarhatartása. (Vasi Szemle, 1979)
A szakosított szarvasmarha-hústermelés feltételrendszere, különös tekintettel a tájegységi adottságokra. (A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei, 1979)
Az egyhasznú húsmarha jövedelmezősége. Kulin Sándorral, Váradi Lászlóval. (Vágóállat és Hústermelés, 1980)
Az extenzív gyepterületek korszerű hasznosítása a húshasznú szarvasmarha- és juhtartásban. Alpár Györggyel, Bekker Józseffel. (Állattenyésztés, 1980)
Iparszerű szakosított sertéstelepek környezetvédelmi problémái. (Tanulmányok a vállalati gazdálkodás témaköréből. Pécs, 1980)
A hagyományos állattenyésztő-telepi rekonstrukcióhoz kapcsolódó munkaszervezés elkészítése hálótervvel. Paál Jenővel. (Gazdálkodás, 1981)
Mezőgazdasági üzemtan állattenyésztő üzemmérnökök részére. 1–2. Többekkel. Főisk. jegyz. (Kaposvár, 1981)
A szarvasmarha-ágazat főbb jövedelmi kérdései, elemzése és üzemgazdasági értékelése. Jegyzetkiegészítő állattenyésztő üzemmérnökök részére. Kulin Sándorral. (Kaposvár, 1981)
Előzetes adatok a szarvasmarhatenyészállat-import üzemgazdasági megítéléséhez. (Tudomány és mezőgazdaság, 1982)
A mezőgazdasági vállalatok szabályozó rendszerének elvi alapjai és gyakorlata. Jegyzetkiegészítő állattenyésztő üzemmérnökök részére. (Kaposvár, 1982)
Tömbösített gyakorlati oktatás a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. Babinszky Mihállyal. (Felsőoktatási Szemle, 1983)
Mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana. Egy. jegyz. (Kaposvár, 1986; 2. kiad. 1989)
Mezőgazdaság számokban. III. köt. Állattenyésztés. Szerk. (Bp., 1988)
A gyepre alapozott tejtermelési rendszer előnyei. Babinszky Mihállyal. (Gazdálkodás, 1989)
A minőségi vágóállat-termelés néhány gazdasági kérdése. (Acta Óváriensis, 1989)
Az agrártörténet oktatás és kutatása Kaposváron. (Honismeret, 1990)
Mezőgazdasági üzemtan. Egy. jegyz. (Kaposvár, 1990)
A gyepgazdálkodás neuralgikus pontjai a költségtakarékos állattartási irányzatoknak közgazdasági alapkérdései. Tanulmányok. Szerk. Babinszky Mihállyal. (Kaposvár, 1991)
A tenyészállatimport gazdasági értékelése és hatása szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődésére. Monográfia és doktori értek. is. (Az agrárgazdaság aktuális kérdései. Bp., 1991)
Az állattenyésztés feszültségpontjai gazdasági megközelítésben. (Gazdálkodás, 1993 és A magyar gazdaság az Európai Uniós csatlakozás küszöbén. Emlékkötet Balogh Sándor Professzor Úr 70. születésnapja alkalmából. Szeged, 2002)
Az integrált élelmiszergazdaság új lehetőségei a Dél-Dunántúlon az Alpok–Adria- együttműködés keretében. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. I–II. köt. Szerk. Szász Gábor. Debrecen, 1993)
A termelési alapok helyzete és fejlesztése állati eredetű termékek előállításában. (Gazdálkodás, 1995)
Az állattartás területi sajátságai Magyarországon. (Tér és társadalom, 1996)
A tehéntejtermelés gazdasági értékelése. (Tejgazdasági kézikönyv. Bp., 1996)
Az eredményes tejtermelés kritériumai. Borbély Csabával, Heinrich Istvánnal. (Gazdálkodás, 1998)
A húsmarhatenyésztés és marhahústermelés makroökonómiai feltételei. Márton Istvánnal, Zászlós Tiborral. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2000)
A tejgazdaság ökonómiája. (Tejgazdaságtan. Szerk. Szakály Sándor. Bp., 2001)
Mezőgazdasági üzemtan. Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. I–II. köt. Egy. tankönyv. Szerk. Pfau Ernővel. (Bp., 2002)
Az integráció üzemgazdasági összefüggései. – Kihívások az agrár- és üzemgazdaságtan területén. Dimény Imrével, Szűcs Istvánnal. (Gazdálkodás, 2003)
A szarvasmarha-ágazat szervezése és ökonómiája. – A sertéságazat szervezése és ökonómiája. (Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szerk. Magda Sándor. Bp., 2003)
Integrációs kapcsolatok az állattenyésztésben. (A kooperációtól a globalizációig. A Debreceni Agrártudományi Centrum által rendezett tudományos ülés előadásai. Debrecen, 2004)
A fogyasztói magatartástrendek elemzése a fő élelmiszer-fejlesztési irányok esetében. Többekkel. (A hús, 2007)
Fogyasztói trendek és stratégiák az öko-, a hagyományos- és a funkcionális élelmiszerek piacán. Szakály Zoltánnal, Szente Viktóriával. (Hatékonyság a mezőgazdaságban. Szerk. Farkasné Fekete M. és Szűcs István. Bp., 2008)
Professzor Szakály Sándor hagyatéka. (Tejgazdaság, 2008)
Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság? (Gazdálkodás, 2011)
kéziratban: A szarvasmarha-ágazat vizsgálata Somogy és Vas megyei speciális tájegységeken működő gazdaságok adatai alapján. (Kaposvár, 1978)
Az állati eredetű termék-előállítás helyzete Magyarországon az 1993–1995. években és a piacra jutási esélyeink. (Kaposvár, 1996).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Kaposvári ki kicsoda? (Kaposvár, 1994)
Ki kicsoda Kaposvárott? (Kaposvár, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
