Hangyál Károly
vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus
Született: 1928. július 6. Sarkad, Bihar vármegye
Meghalt: 1988. november 22. Csárdaszállás, Békés megye
Család
Sz: Czudor Ilona. Apja (†1946) honvédtiszt, főtörzsőrmester volt. Két testvére született: bátyja villamosmérnök, nővére tanítónő volt. 1957-től nős. Fia: Hangyál István villamosmérnök és Hangyál András fogtechnikus.
Iskola
Elemi iskoláit Sarkadon végezte, Debrecenben éretts. (1947), a BME-n vegyészmérnöki okl. szerzett (1951), doktorált (1968); a kémiai tudományok kandidátusa (1968), doktora (posztumusz, 1988).
Életút
Az Ercsi Cukorgyár üzemvegyésze (1951–1952), üzemmérnöke (1952–1953), műszakvezetője (1954–1959), főműszakvezetője (1959–1964), termelési osztályvezetője (1964–1967), a Selypi Cukorgyár főmérnöke (1967–1970), a gyár igazgatója (1970–1974). A hatvani Mátravidéki Cukorgyárak főmérnöke (1974–1977), a szolnoki Cukortermelési Kutatóintézet főigazgatója (1977–1988?). A BME Vegyészmérnöki Kar Élelmiszertechnológiai és Biokémiai Tanszék előadó tanára (1973–1979), c. egy. docense (1979–1988).
Mezőgazdasági kémiai technológiai kutatásokkal, a répacukorgyártás műszaki fejlesztésével, elsősorban cukorrépa-technológiai kérdésekkel, cukorrépa-tárolással, -magkikészítéssel és -drazsírozással, cukorgyári szennyvíztisztítással, a lényerés optimalizálásával, cukoroldati műveletekkel, a gyártástechnológia és az energiagazdálkodás összefüggéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a cukorrépa biokémiai állapotának (pl. a cukorrépa érettségi fok meghatározása, a tárolás során az egyes enzimek aktivitására ható tényezők feltárása, az ún. extrakciós víz optimális összetételének beállítása stb.) vizsgálata terén. Nevéhez fűződik a cukoroldati műveletek során képződő színanyagok kinetikáját leíró egyenlet meghatározása.
Elismertség
Az MTA Biomérnöki Munkabizottsága (1981–1985), Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottság Poliszaharid-kémiai Munkabizottsága tagja (1986–1988). A Debreceni Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági (1979-től) és Kémiai Szakbizottsága tagja (1982-től). Az MTA–MÉM Növénytermesztési Szakbizottsága tagja (1980–1988). A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE, 1970-től) és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Országos Elnöksége tagja (1979-től). Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Vízügyi Albizottsága tagja (1979–1984). – A Nemzetközi Cukortechnológiai Bizottság (= Commission Internationale Technique de Sucrerie, CITS) Kémiai Albizottsága (1982–1988) és a Tudományos Választmány tagja (1987–1988). Az Egységes Cukorelemzési Módszerek Nemzetközi Bizottsága (= International Commission for Uniform Methods of Sugar Analysis, ICUMSA) VB tagja (1983–1988).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1973; arany, 1988). ‘Sigmond Elek-emlékérem (1982), Kiváló Feltaláló (arany, 1985), MTESZ Díj (1985).
Főbb művei
F. m.: Cukorgyártás. Krause Jenővel, Simon Pállal. Szerk. Wertán Pál. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., 1965)
A cukorrépa technológiai tulajdonságainak változása a tárolás folyamán. Kand. értek. (Bp., 1968)
Vizsgálatok a Maribo-eljárással előállított drazsírozott cukorrépa-vetőmaggal kapcsolatban. (Vetőmaggazdálkodás, 1974)
Víz- és szennyvíztisztítás a cukoriparban. (Élelmezési Ipar, 1978)
Cukoripari víz- és szennyvízgazdálkodás. Egy. jegyz. Tóth Jenővel. (A BME Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1979)
Cukoripar. (Ipari üzemek vízhasználatai. Bp., 1983)
Cukorrépa-termesztőknek a fehércukor-hozamról. Vukov Konstantinnal. (Bp., 1983; németül: Leipzig, 1986)
Sugar Beet Storage. Vukov Konstantinnal. (Sugar Technology Reviews. Amsterdam, 1985)
Cukoripar. (Élelmiszer-ipari technológiák. Bp., 1987)
A répacukorgyártás műszaki fejlesztése a cukorrépa biokémiai változásainak figyelembevételével. Benyújtott doktori értek. (Szolnok, 1987)
írásai a Cukoriparban: A Dumansky-féle kolloidmeghatározási módszer vizsgálata és gyorsmódszerré való átalakítása. (1953)
Automatikus mérlegelven működő mésztejadagoló berendezés. (1956)
Az Ercsi Cukorgyár történetéből. 1–2. – Az Ercsi Cukorgyár Betain Üzeme. (1959)
Modern utószűrők. – A diffúziós szennyvíz és a szeletprésvíz visszavétele a Róbert-diffúzióba. (1962)
Szennyvíztárolás a Selypi Cukorgyárban. – Cukorfinomítás normál kristályból. – Hazai cukoriparunk vízgazdálkodása. (1969)
Cukoroldali sémák gőzszükséglete. 1–3. (1970)
Dán magelőkészítő és drazsírozó üzem Selypen. (1974)
A magmás cukoroldali séma hatása a pépforgalomra és a cukor minőségére. (1975)
A gyártelepi répatárolás korszerű kialakítása. (1977)
Cukortermelési Kutató Intézet Szolnokon.– Biológiai szennyvíztisztítás a cukoriparban. (1978)
Tapasztalatok a DC-difuzőr munkájával kapcsolatban Magyarországon. (1979)
A cukorrépa tárolás alatti változásainak vizsgálata. 1–7. Többekkel. (1979–1981)
Tárolási kísérletek Magyarországon. – Öntözött és műtrágyázott cukorrépa tárolás alatti változásainak vizsgálata. Vukov Konstantinnal. – Az invertáz enzim aktivitásának alakulása. Lásztity Radomirral, Merész Péterrel. (1981)
A polifenoloxidáz és pektinbontó enzimek aktivitásának alakulása. Lásztity Radomirral, Merész Péterrel. – Az osztrák és a hazai cukorgazdaság eredményeinek összehasonlítása. Vígh Alberttel. (1982)
Újabb vizsgálatok a színanyagok mennyiségének növekedésére a finomítóban. Parádi Lászlóval. – A fenolos anyagok szerepe a cukorgyári levek színeződésében. Vukov Konstantinnal. (1984)
A cukoripari pépviszkozimetria elvi kérdései. Többekkel. – Cukorgyári hőcserélők kiválasztásának szempontjai. Zsigmond Andrással. (1985)
A hazai cukorgazdaság eredményei nemzetközi összehasonlításban. (1986)
A híglé alkalitása és az alkalitás változása a bepárlás és a kristályosítás folyamán. Gryllusnéval. – Cukoripari modellszámítások. Megyeri Lajossal, Gerse Józseffel. – Biokémiai változások a tároló cukorrépában. (1987).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
