Hargitai László
talajkémikus
Hesz
Született: 1930. július 3. Bonyhád, Tolna vármegye
Meghalt: 1996. július 12. Budapest
Család
Családja 1935-ben költözött Budapestre. Sz: Hesz János (†1941) szabó, Helfenbein Éva (†1948). F: 1961-től Mándli Katalin, az Elektroakusztikai Gyár Fejlesztési Osztályának technikus-szerkesztője.
Iskola
A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE Matematika–Fizika–Kémiai Karán vegyész okl. szerzett (1952), az ELTE TTK-n doktorált (1961); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1960), doktora (1984). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1963).
Életút
Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Szerves Kémiai Tanszék gyakornoka (1951–1952), a Talajtani Tanszék tanársegéde (1952–1955 és 1958); közben az MTA–TMB-n Páter Károly aspiránsa (1955–1958). A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia egy. adjunktusa és a Talajtani Csoport vezetője (1958–1960). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Kémia Tanszék egy. adjunktusa (1961–1963), a Talajtani Tanszék egy. docense (1963–1976), tanszékvezető egy. tanára (1977. júl. 1.– 1996); közben a Termesztési Kar oktatási (1978–1981), majd tud. dékánhelyettese (1981–1984). Emeritusz professzor (1996). Az MLEE előadó tanára (1963–1976).
Talajbiokémiával foglalkozott, elsősorban a humuszanyagok szerepét vizsgálta a talaj termékenységében a környezetvédelemben és a szervesanyag-gazdálkodásban. Magyarországon az elsők között foglalkozott a biomassza hasznosításával és a tőzeg, ill. a mesterséges talajok felhasználásával. További kutatási területei: a talaj szervesanyag-dinamikája, a növényi tápanyag-ellátás talajbiokémiai alapjai, a kertészeti növények nitrogénellátottsága. Kidolgozott egy új, a növények igényeinek megfelelő mesterséges talaj-előállítási eljárást az üveg alatti növénytermesztés számára. Az első Nemzetközi Agrokémiai Konferencia szervezője (1960).
Elismertség
Az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottsága tagja (1990-től). A Magyar Talajtani Társaság tagja (1952-től), vezetőségi tagja (1964-től) a Talajkémiai Szakosztály elnöke (1968-tól) és a Társaság alelnöke (1990–1996). A Magyar Tőzeg Társaság alelnöke (1978-tól) és a Környezetvédelmi Egyesület alapító tagja (1988-tól). A Nemzetközi Talajtani Társaság tagja (1963-tól), a Kolloid Munkabizottság vezetője (1974–1990).
Elismerés
Akadémiai Díj (1981), a Mezőgazdaság Fejlesztéséért Emlékérem (1986), Környezetünk Védelméért Díj (Hazafias Népfront, 1988), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1994).
Szerkesztés
A Kertészmérnök c. lap főszerkesztője (1968–1970), a Kertészeti Egyetem Közleményei (1977–1986) és az Agrokémia és Talajtan c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1982–1996).
Főbb művei
F. m.: Huminsavkivonatok fényabszorpciós görbéinek vizsgálata néhány magyarországi talajon. Székely Ákossal. (Az ATE Agronómiai Kar kiadványai. Bp., 1954)
Összehasonlító szervesanyag-vizsgálatok különböző talajtípusokon optikai módszerekkel. (Az ATE Agronómiai Kar kiadványai. Gödöllő–Bp., 1955)
Földezett istállótrágya-kezelések – istállótrágya- komposzt – szabadföldi és laboratóriumi vizsgálata. Fekete Bélával, Majerné Kiss Terézzel. (Az ATE Agronómiai Kar kiadványai. Bp., 1956)
Néhány tényező hatása a talajok szerves anyagaira. (Az ATE Agronómiai Kar kiadványai. Bp., 1957)
A magyar talajtan története az 1945–1956-os évek talajtani irodalmában. (Agrártörténeti Szemle, 1957)
Adatok különböző kezelésű szerves trágyák értékeléséhez. Fekete Bélával, Majerné Kiss Terézzel. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
Néhány újabb kísérleti adat humuszsavak kémiai és fizikai kémiai tulajdonságairól. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
Újabb eredmények a humuszanyagok kémiájában. (Bp., 1959)
Főbb hazai talajtípusaink humuszanyagainak vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1959)
A humuszban lévő nitrogén szerepe a talajok nitrogén-gazdálkodásában. (A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. Bp., 1960)
Humuszanyagok optikai tulajdonságai és nitrogéntartalmuk közötti összefüggés. (A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. Bp., 1961)
Humuszanyagok minőségének vizsgálata ultraibolya spektrumaik alapján. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1963)
‘Sigmond Elek. Kismonográfia. A bibliográfiát összeállította Mados Lászlóné. (Az ATE Központi Könyvtárának kiadványai. Bp., 1963)
Talajtan. Fekete Zoltánnal, Zsoldos Lászlóval. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jegyzetei. Bp., 1963)
Agrokémia és talajtechnológia. Fekete Zoltánnal, Zsoldos Lászlóval. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jegyzetei. Bp., 1964)
Általános és szervetlen kémia. Gombkötő Gézával. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jegyzetei. Bp., 1964)
Talajtan és agrokémia. Monográfia és egy. tankönyv is. Fekete Zoltánnal, Zsoldos Lászlóval. 1 térképmelléklettel. (Bp., 1964; 2. átd. kiad. 1967)
A humusz. (Búvár, 1964)
Humuszminőség-vizsgálat kémcsőben. (Búvár, 1965)
Közép-európai talajok összehasonlító humuszminőség-vizsgálata. (Kertészeti Főiskola Közleményei, 1965)
Nitrogéndinamikai vizsgálatok a kedvező talajbiokémiai küszöbérték jellemzésére talajjavítással. (Kertészeti Főiskola Közleményei, 1966)
Az osli tőzeg részletes jellemzése a kertészeti felhasználás szempontjából. (Kertészeti Főiskola Közleményei, 1967)
Alapelvek és vizsgálatok „Florasca” típusú egységes földkeverékek előállítására. Nagy Bélával. (Kertészeti Főiskola Közleményei, 1968)
Különböző földnemek és földkeverékek nitrogénszolgáltató képességének vizsgálata. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1970)
Az avar humifikációjának vizsgálata egy cseres-tölgyes erdőben. Gere Gézával. (Erdészeti Kutatások, 1971)
Új eljárás talajok, földnemek és földkeverékek tápanyagállapotának megítélésére. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1971)
Dísznövények talajai és közegei. Nagy Bélával. (Bp., 1971)
Kertészeti föld- és tápanyagkeverékek előállításának új, egységes rendszere. – R-érték-meghatározások a humuszminőség gyakorlati értékelésére. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1972)
A talaj termőképességének fokozása fosszilis humuszhordozókkal. (Ásványi humuszhordozók, humuszvegyületek kutatása és hasznosítása. Bp., 1972)
A felvehető nitrogén változása és a talajbiokémiai küszöbérték jelentősége talajjavításnál. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1972)
Új módszer a talajok oldható nitrogéntartalma és a növények nitrogénellátottsága közötti összefüggés vizsgálatára. Vass E.-vel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1974)
A nitrogénvegyületek mozgékonysága paradicsomban. Vass E.-vel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1975)
Eljárás speciális és konténeres kertészeti földkeverékek előállítására. – A nitrogén növénybeli forgalmának és a nitrogénellátottság néhány alapvető kérdésének vizsgálata kertészeti növényeken. Vass E.-vel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1976)
A talaj humuszállapotának szerepe a környezetvédelemben. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1976)
Tőzegek nitrogénszolgáltató képességének néhány kérdése. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1977)
A fokozott műtrágyázás és a talaj szervesanyag-gazdálkodásának néhány összefüggése. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1978)
A zöldséghajtatás földkeverékeinek előállítása és továbbfejlesztési lehetőségei. (Hajtatás, korai termesztés, 1979)
Kertészeti termesztés 1. Alkalmazott tartósipari talajtan és agrokémia. Egy. jegyz. (Bp., 1979)
Természetes állapotú, művelt és mesterséges talajok szervesanyag-gazdálkodása. Doktori értek. (Bp., 1983)
Ballenegger Róbert munkássága az agrokémiában és a felsőoktatásban. (Agrokémia és Talajtan, 1983)
A tudományos munkai kérdései a Kertészeti Egyetem Termesztési Tanszékén. (Felsőoktatási Szemle, 1984)
A műtrágyázás és a szerves trágyázás összefüggései. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1984)
Az alginitek agrokémiai értékelése és felhasználási lehetőségeik. (Földtani Kutatás, 1985)
Talajtan és agrokémia. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1985–1986; új. kiad. 1998)
A talajok humusztartalma növelésének lehetőségei Magyarországon. (A talajtermékenység javítása. Nemzetközi tudományos tanácskozás. Szolnok, 1986. okt. 8–9. Szolnok, 1986)
A vízrendezés, a tőzeghasznosítás és a környezetvédelem összefüggésének néhány kérdése hazai tőzeg- és lápterületeinken. (Hidrológiai Közlöny, 1987)
A nitrogéndinamika és a tápanyagellátás hatása az alma és a málna termésmennyiségére és minőségére. Papp Jánossal. (Kertgazdaság, 1987)
Talajtani és agrokémiai vizsgálati módszerek. 2. Többekkel. (Bp., 1988)
A talaj szerves anyagának meghatározása és jellemzése. (Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszertani kézikönyv. 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Szerk. Buzás István. Bp., 1988)
The Role of Humus Status of Soils in Binding Toxic Elements and Compounds. (The Science of the Total Environment. Amsterdam, 1989)
A humusz–nehézfém kapcsolat összefüggéseinek vizsgálata és környezetvédelmi jelentősége. (Agrokémia és Talajtan, 1989).
Irodalom
Irod.: Privát Ki Kicsoda? Szerk. Szigeti Sándor. (Bp., 1992)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Történelmi arcképcsarnok. A „Bridging the Centuries 1909–2009” c. konferencia – Budapest, 2009. szept. 16–17. – „Historical Gallery” c. poszterszekciójának magyar nyelvű kiadványa. (Bp., 2010)
Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Beke Judit, szerk. Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, Márkus Rita. (Keszthely, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
