Horváth János, ifj.
irodalomtörténész, filológus, művelődéstörténész
Született: 1911. október 7. Budapest
Meghalt: 1977. február 3. Budapest
Temetés: 1977. február 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban éretts. (1929), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári (1935) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1941), a müncheni egyetem ösztöndíjas filológus hallgatója (1941–1942), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Latin Intézete, ill. Latin Filológiai Tanszéke gyakornoka (1939–1940), tanársegéde (1941–1948), egy. docense (1948–1962), egy. tanára (1962. júl. 28.–1977. febr. 3.) és a Tanszék vezetője (1972–1977). A bp.-i Polgáriiskolai Tanárképző Főiskolán a magyar irodalomtörténet előadó, majd r. tanár (1940–1944), a II. vh. végén frontszolgálatot teljesített, francia hadifogságban volt (1944–1945).
Középkori magyarországi latin filológiával és paleográfiával, elsősorban a középkori magyarországi latin nyelvű történetírás és Janus Pannonius életművének feltárásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a történeti geszták, az Anonymus-kérdés, ill. az Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusának tanulmányozása terén. Lefordította Thuróczy Jánostól A magyarok krónikáját és a Budai Krónikát, kezdeményezte Janus Pannonius műveinek kritikai kiadását, folytatta a Magyarországi Latinság Szótárának szerkesztését. Foglalkozott még az Anjou-kor történetíróival, Miklós püspök alakjával, a Gellért-legendák forrásértékével, az ún. Hun-történet szerzőjével, a „fekete magyarok” történetével, a magyarországi török politikai intézményekkel.
Elismertség
Az MTA Klasszika-filológiai Bizottság Középkori Munkabizottságának társelnöke, az MTA Reneszánsz-kutató Osztálya tanácsadó testületi tagja. Az Ókortudományi Társaság tagja.
Elismerés
Kossuth-díj (Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái c. művéért, 1955).
Szerkesztés
A Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum sorozat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Calanus püspök és a Vita Attilae. Egy. doktori értek. is. (Értekezések a magyarországi latinság köréből. 4. Bp., 1941)
Világirodalmi antológia. 2. köt. Szerk. Kardos Tiborral. (Bp., 1952)
Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1954)
Miklós püspök és a tihanyi alapítólevél. (Magyar Nyelv, 1955)
Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
A prózaritmus és a forráskritika. (Filológiai Közlöny, 1957)
A Gellért-legendák forrásértéke. (MTA Magyar Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1958)
A hun-történet és szerzője. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
P. mester és műve. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Székesfehérvár korai történeteinek néhány kérdése az írásos források alapján. (Székesfehérvár évszázadai. I–II. köt. Az államalapítás kora. Középkor. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1967)
Die Geschichtsschreiberer der Anjouinerzeit. (Acta Linguistica, 1971)
Les genres et modèles littéraires de Janus Pannonius. (Acta Litteraria, 1972)
Anonymus és a Kassai Kódex. – A Gellért-legendák keletkezése és kora. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. is Székely Györggyel. Bp., 1974)
Anonymus et le Manuscript de Kassa. (Acta Litteraria, 1974)
Janus Pannonius ismeretlen versei a Sevillai Kódexben. 3 táblával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974 és Reneszánsz Füzetek. 27. Bp., 1975)
Les poésies inconnues de Janus Pannonius dans le Manuscript de Séville. (Acta Litteraria, 1977)
ford.: „Tépjétek le a sötétség bilincseit.” XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról. Ford. (Bp., 1950)
Chronica Hungarorum. 1473. Finita Bude Anno Domini MCCCCLXXIII in uigilia penthecostes per Andream Hess. Hasonmás kiad. Ford. Soltész Zoltánné tanulmányával. (Bp., 1973)
Thuróczy János: A magyarok krónikája. (Bibliotheca Historica. Bp., 1977; 2. kiad. 1978)
Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. (Pro Memoria. Bp., 1980)
Thuróczy János: A magyarok krónikája. I–II. köt. A kísérő tanulmányt írta Boronkai Iván és Soltész Zoltánné. Ford. Bibliofil kiad. Védődobozban az eredeti kiadás bőrkötésű hasonmás kiadása. (Bp., 1986)
Thuróczy János: A magyarok krónikája. – Rogerius mester: Siralmas ének. Szerk. Benda Gyula, Bertényi Iván. Ford. (Millenniumi Magyar Történelem. Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Harmatta János: H. J. emlékezete. (Antik Tanulmányok, 1977)
V. Kovács Sándor: H. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
Opuscula classica mediaevaliaque in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Tanulmányok Horváth János tiszteletére. Szerk. Bollók János. (Klasszika-filológiai tanulmányok. 3. Bp., 1978)
Harmatta János: János Horváth. (Acta Antiqua, 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
