Harkányi István
orvos, sebész, aneszteziológus
Született: 1912. június 30. Budapest
Meghalt: 1994. május 9. Budapest
Család
Sz: Harkányi József (†1939) kárpitoskellék-kiskereskedő, Szántó Irma. F: Fischer Magdolna laboratóriumi asszisztens.
Iskola
A bp.-i Kölcsey Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1930). A Sienai Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937; honosítva: Budapest, Pázmány Péter Tudományegyetem, 1945), általános sebészi (1949), aneszteziológus szakorvosi vizsgát tett (Magyarországon elsőként, vizsga nélkül!, 1959), az orvostudományok kandidátusa (1974).
Életút
Az olaszországi grossetói megyei kórház sebészeti-szülészeti segédorvosa (1937–1938), a nagyatádi járási Tüdőgondozó és Zöldkeresztes Tanácsadás (1939–1940), a Kaposvári Kórház gyakornoka (1940–1943), a II. vh.-ban munkaszolgálatos, majd koncentrációs táborban volt (1943–1945). A Fővárosi János Kórház Ideg és Elme Osztálya (1945), a bp.-i Madarász utcai Kórház Sebészeti Osztálya (1945–1947), a Margit Kórház Sebészeti Osztálya segédorvosa (1947–1948), a Koltói Anna Kórház III. sz. Sebészeti Osztálya alorvosa, klinikai adjunktusa (1948–1951). A BOTE Sebésztovábbképző Klinika egy. tanársegéde (1951–1954), osztályvezető egy. adjunktusa (1954–1959), egy. docense (1959–1964), a BOTE, ill. a SOTE II. sz. Női Klinika egy. docense (1964–1977). Az Orvostovábbképző Intézetben az aneszteziológus képzés megszervezője és első vezetője (1958-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
Klinikai aneszteziológiával foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazott a műtéti premedikációnál pszichofarmakonokat, elsőként dolgozta ki a centrális izomrelaxáns és az intravénás narkotikumok kombinált alkalmazását, először használt császármetszés érzéstelenítéséhez dehidrobenzperidolt. Kidolgozta a korszerű vércsoport-meghatározás új módszerét, a konzervált vérrel történő átömlesztés technikáját, és megszervezte az első magyarországi intézeti vérellátó szolgálatot. Jelentős eredményeket ért el a reanimáció kutatása és a nyelőcsőbetegségek műtéti megoldásainak vizsgálata terén is. Orvostörténeti és orvos-kultúrtörténeti dolgozatokat is írt.
Elismertség
A Magyar Aneszteziológusok Társasága elnöke. A Magyar Nőorvos Társaság és a Korányi Sándor Társaság tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1951), Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1967). Akadémiai Jutalom (1958), Purkyne-emlékplakett (1965).
Szerkesztés
Az Excerpta Medica szerkesztőbizottságának tagja, a Minerva Anaestesiologica c. folyóirat szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Felszerelés korszerű vércsoportmeghatározáshoz. (Népegészségügy, 1950)
A vérátömlesztés technikája. (Orvosi Hetilap, 1950. 52.)
A vérátömlesztésről. (A traumatológia alapelemei. I. köt. Bp., 1951)
A nyelőcső mellkasi szakaszának háborús sérülései. (Honvédorvos, 1952)
Szempontok a transfusio technikájában. (Orvosi Hetilap, 1952. 3.)
A carotis communis valódi aneurysmája által okozott sinus carioticus túlérzékenység. Kovács Lászlóval, Kunos Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952. 46.)
Kísérletes nyelőcsőpótlás műanyagcsővel. Róth Miklóssal, Tóth J.-vel. (Magyar Sebészet, 1954; angolul: Acta Medica, 1955)
A szív kísérletes vértelenítése mesterséges hűtésben. Többekkel. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Mesterséges hűtés és mesterséges téli álom. (Egészségügyi Munka, 1955)
Mesterséges hűtés és kamrai fibrilláció. Padányi Alajossal, Rudics I.-vel. (Katonaorvosi Szemle, 1956)
A vérnyomásbetegségről. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Bp., 1957)
Klinikai tapasztalatok curare-szerű anyag alkalmazásával a tetanusbetegség gyógyításában. Ciocatto, Enricóval. (Orvosi Hetilap, 1958. 20.)
Az anaesthesiologia, mint tudomány. (Magyar Tudomány, 1958)
Miorelaxszal kombinált intravénás általános érzéstelenítéssel szerzett klinikai tapasztalataink. Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 8.)
Általános érzéstelenítés a gyermeksebészetben. Többekkel. – Az érzéstelenítés kérdései az idegsebészetben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1959)
Általános érzéstelenítés a fül-orr-gégészetben. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1959)
A mesterséges hibernatio. Véghelyi Péterrel. (Magyar Tudomány, 1959)
Az izomrelaxánsok gyógyszertana. (Bp., 1960)
Magyar aneszteziológiai bibliográfia. 1945–1960. Összeáll. (Bp., 1961)
A szívmegállás kezelésének korszerű gyakorlata. Gömöry Andrással, Papp Sándorral. (Magyar Sebészet, 1961)
Surgical Premedication with Hirepin. (Therapia Hungarica, 1962)
Az újraélesztés kérdésének mai helyzete. (Magyar Tudomány, 1962)
A műtétes szülés. A magzati anoxia prophylaxisa és kezelése, különös tekintettel az anaestheticumokra. Volpi, Italóval. (Magyar Anaesthesiologia és Referáló Szemle, 1963)
Steroid-készítmény alkalmazása az anaesthesiológiában. Többekkel. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Bp., 1965)
A császármetszés érzéstelenítésének új módszere. Ezer klinikai eset ismertetése és értékelése. Kand. értek. (Bp., 1970)
A zárt rendszerű nitrogénoxydul-oxigénnel végzett érzéstelenítés módszeréről és hatásmechanizmusáról. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1976)
Leonardo da Vinci és a kortárs orvosok. (Orvosi Hetilap, 1988. 48.)
Leonardo da Vinci a légzőrendszerről. (Orvosi Hetilap, 1989. 30.)
Leonardo da Vinci a szívről és a keringési rendszerről. (Orvosi Hetilap, 1990. 14.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1994. máj. 16.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
