Hárs László
író, költő, újságíró
Herczog
Született: 1911. május 7. Budapest
Meghalt: 1978. március 19. Budapest
Család
F: Sziráky Judith (1904–1992) írónő.
Iskola
Budapesten négy polgárit, majd a felsőipari iskola gépész szakán végzett. A Ganz-gyárban lakatosinas volt.
Életút
Az 1930-as években Szalmás Piroska kórusának szocialista íróköréhez tartozott, részt vett az illegális munkásmozgalomban. Első kötetéért (Születtem Budapesten, 1933), vallásgyalázás miatt három hónap fogházra ítélték (1933). Kiszabadulása után az SZDP aktivistája, a II. vh. után a párt kulturális osztályvezetője (1945–1948). Szabadfoglalkozású író és újságíró.
Pályáját költőként kezdte, első versei Az Ujságban jelentek meg. Harcos baloldali és agitatív költeményeiben az 1930-as évek társadalmi ellentmondásait és a világháború rémképeit ábrázolta. A II. vh. után elsősorban ifjúsági és gyermekműveket, meséket szerkesztett, újabb lírai kötettel csak 1972-ben jelentkezett (Fellebbezés ítéletért), amelyben ismét a történelem viharaiban önmagát őrző személyiség problémáival foglalkozott.
Valójában meseíróként vált igazán ismertté: első művei „vidám és kalandos” regények voltak, később egészen különös hangulatú ún. nonszensz ifjúsági és gyermekregényeket írt. Műveit gyakran újra elővette, többször is átdolgozta, újabb folytatásokkal, meghökkentő fordulatokkal egészítette ki. Legismertebb művét, a Majd a gyerekek (1947 és 1970–1972) c. trilógiáját több nyelvre (pl. örményre is!) lefordították. Igen termékeny szerző volt, több tucat ifjúsági és gyermekregénye mellett rendkívül sok klasszikus meseantológiát szerkesztett, meséinek száma megközelíti az ezret. Győztes kerestetik (1962) c. művéből Ránki György írt gyermekoperát. Több meséjét, mesejátékot nagy sikerrel játszották hazai ifjúsági színpadokon és bábműsorokban, néhány klasszikus mesét maga is szívesen átdolgozott színdarabra és diafilmre. A gyermekszínjátszás elméleti kérdéseivel is foglalkozott.
Elismerés
József Attila-díj (1971), Ifjúsági Díj (1975).
Szerkesztés
Cikkei, színikritikái a Szocializmus c. lapban (1938–1947), a Népszavában (1941–1945), a Világosságban (1945–1948), a Szivárványban (1946–1947), a Jövendőben (1947), a Kortársban (1947) és a Kossuth Népe c. lapban jelentek meg (1948).
Főbb művei
F. m.: Születtem Budapesten. Versek. (Bp., 1933)
Keress egy másik csillagot! Versek. (Bp., 1937)
Miénk az Erzsébet-tér. Vidám kalandos történet az ifjúság számára. (Bp., 1938)
Az elsüllyedt városban. Versek. (Bp., 1941)
Igazán gyerekjáték. Regény. Ill. Janovits István. (Bp., 1943; 2. kiad. 1948)
Tóbiás, a gyáva óriás. Gyermekmesék felnőtteknek. Janovits István rajzaival. (Bp., 1946; 2. kiad. 1947)
IX. Gorill. Játék egy felvonásban. – A kör bezárul. Színpadi játék 12 képben. (Bp., 1947)
Majd a gyerekek… Gyermekregény. Biczó András rajzaival. (Bp., 1947)
A padisah és a szőlő. A császár új ruhája. Mesejátékok. (Bp., 1947)
Ezek a pesti gyerekek. Ifjúsági regény. Ill. Janovits István. (Bp., 1949)
Berke Annus két napja. Regény. Hont-Varsányi Ferenc rajzaival. (Bp., 1951)
A szovjet falu kultúrélete. (Szabad Föld téli esték. Bp., 1951)
Új mesekönyv. Szerk. Szüdi Györggyel. Lukáts Kató rajzaival. (Bp., 1952)
Mesék, történetek. Negyvenöt magyar író a gyermekeknek. Szerk. Kolozsvári Grandpierre Emillel. Györffy Anna és Szecskó Tamás rajzaival. (Bp., 1953; 2. átd. kiad. 1954; 3. kiad. 1956)
Az újsütetű cipó. Mesék. Ill. Szecskó Tamás. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1954)
A titkos őrs. Vígjáték 3 felvonásban, 8 képben. Ill. Avar Ildikó, Neográdi Miklós. (Bp., 1954)
Híresincsi szélmalom. Mesék. Fazekas Lajos rajzaival. (Bp., 1955)
Majd a gyerekek. Regény három részben. Ill. Würtz Ádám. (2. átd. kiad. Bp., 1955; Ifjúsági Kiskönyvtár. 3. kiad. 1963)
Csacsikönyv. Mese. K. Lukács Kató rajzaival. (Liliputi Könyvtár. Bp., 1957)
A bűvös csengettyű és más mesék. Szerk. Schindler Frigyesnével. Ill. Heinzelmann Emma és Szász Endre. (Bp., 1957; 2. kiad. 1958)
Aranykönyv. Mesék, történetek. Szerk. Komjáthy Istvánnal. 4 színes melléklettel. (Bp., 1957)
Fordított esztendő. Különös történet 12 hónapban és fejezetben, bevezetéssel és befejezéssel. Ill. Kassovitz Félix. (Bp., 1958)
Egy király – egy diák. Egyfelvonásos rövid mesejátékok és mai történetek általános iskolások számára. Ill. Gábor Éva. (Úttörő színpad. Bp., 1959)
Az egyetlen tündér. Mesék. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1960)
Győztes kerestetik. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Bp., 1962; lengyelül: Warszawa, 1966)
Diákszínjátszók kalauza. Rövid rendezői tanulmányok gyermekdarabokhoz és ifjúsági színművekhez. Írta H. L., összeáll. Győri Gábor. (Bp., 1962)
Biri és Bori. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Pöttyös Könyvek. Bp., 1964; 2. bőv. kiad. 1974)
tététété. – Miénk az Erzsébet tér. Két ifjúsági regény. Ill. Kassovitz Félix. (Bp., 1965)
Élőkről rosszat vagy semmit! Kabaré-műsorfüzet. Szerk. (Színjátszók kiskönyvtára. Bp., 1966)
Az égből pottyant nagyapa. Gyermekregény. Ill. Heinzelmann Emma. (Bp., 1968; 2. kiad. 1978)
Ne féltsétek őket! Húsz elbeszélés. Írták az Ifjúsági Rádió „Így írunk mi” pályázatának résztvevői. Vál., szerk., a bevezetőt írta. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
Pöttömszínház. Mesejátékok, jelenetek, egyfelvonásosok általános iskolák színjátszói számára. Szerk. (Színjátszók kiskönyvtára. Bp., 1969; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1977)
Az Üveghegyen innen és túl. Mesés játékok, játékos mesék általános iskolai színjátszók számára. Szerk., a bevezetőt írta. (Színjátszók kiskönyvtára. Bp., 1970)
Majd a gyerekek. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. (Sirály Könyvek. 4. kiad. Bp., 1970; oroszul: Moszkva, 1974; örmény nyelven: Jereván, 1976; ukránul: Kijev, 1977)
Igazán gyerekjáték. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. A Majd a gyerekek c. műve 2. része. (Sirály Könyvek. Bp., 1971)
Jutka és a cseretündér. Meseregény. Heinzelmann Emma rajzaival. (Bp., 1971)
Hol voltam, hol nem voltam. Mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp. 1971; 2. kiad. 1975; 3. kiad. 1977)
Ezek a pesti gyerekek. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. A Majd a gyerekek c. műve 3. része. (Sirály Könyvek. Bp., 1972)
Fellebbezés ítéletért. Negyven év verseiből. (Bp., 1972)
10x10=100 mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1973)
Meskete. Gáli József, H. L. és Tarbay Ede meséi. (Színjátszók kiskönyvtára. Bp., 1973)
Nem leszek az unokád. Mese. Ill. Heinzelmann Emma. (Már tudok olvasni! Bp., 1974)
Csupa mese. Ötvenegy új magyar mese. Vál. és szerk. Ill. Heinzelmann Emma. (Bp., 1974)
Mi is voltunk gyerekek. Ifjúsági regény. Zsoldos Vera rajzaival. (Bp., 1975)
Csupa új mese. Negyvenkilenc új magyar mese. Vál., szerk. Würtz Ádám rajzaival. (Bp., 1976)
Győztes kerestetik. Ifjúsági regény. Kassovitz Félix rajzaival. (Aranykürt Kiskönyvtár. 2. kiad. 1976)
Buci királyfi összes meséje. Heinzelmann Emma rajzaival. (Bp., 1977)
Csupa elalvás előtti mese. Haránt kötésű képes mesekönyv. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1977)
A Hótündér. – A jégcsapba zárt tündér. Mesék. Würtz Ádám rajzaival. (Óvodások könyvespolca. Bp., 1978)
Csupa újdonatúj mese. Vál. és szerk. Würtz Ádám rajzaival. (Bp., 1978)
Pipapó, gyere velem metrózni! Ismeretterjesztő képeskönyv gyermekeknek. (Gyere velem… Bp., 1978)
Biri és Bori. Ifjúsági regény. A rajzokat Mészáros Márta készítette. (3. kiad. Bp., 1978; 4. kiad. 1986; cseh nyelven: Praha, 1979)
Levél az erdőből. Leporelló. Somos Zsuzsával. (Bp., 1996)
diafilmjei: Dorottya. Szemelvények Csokonai Vitéz Mihály humoros elbeszélő költeményeiből. Diafilmre átd. H. L. Ill. Hont-Varsányi Ferenc. (Bp., 1952)
Sándor Kálmán: Harag napja. Diafilmre átd. (Bp., 1952)
Krónikás ének Eger viadaláról, 1552- ben. Tinódi Lantos Sebestyén Históriájának felhasználásával írta és a képeket vált. (Bp., 1952)
A kövér pap meg a sovány parasztember. Mese. Diafilmre írta H. L., ill. Hont-Varsányi Ferenc. (Bp., 1953)
ford.: Morgenstern, Christian: Gúnydalok. Ford. Janovits István rajzaival. (Korok és költők. Bp., 1949)
Pludra, Benno: Csöpp Matten és a fehér kagyló. Gyermekregény. Ford. Klemke, Werner rajzaival. (Bp., 1976)
színművei: A titkos őrs. (Bem.: Ifjúsági Színház, 1954. ápr. 13.)
Barátom a miniszter. Zenés vígjáték. Romhányi Józseffel. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház, 1956. márc. 2.)
A csodafurulya. (Bem.: Bartók Terem, 1957. nov. 17.)
Nem félünk a farkastól! Zenés játék. (Bem.: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1958. dec. 6.)
Meseországból jöttünk. H. L. meséi. (Bem.: Bartók Terem, 1961. okt. 8.)
Ki a győztes? Zenés játék. (Bem.: Bartók Terem, 1961. nov. 10.)
Fordított esztendő. (Bem.: Állami Bábszínház, 1967. dec. 17.)
Az égből pottyant nagyapa. H. L. meséi nyomán. (Bem.: Thália Színház, 1990. dec. 21.).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Vidor Miklós: Új magyar gyermekirodalom. (Kritika, 1976)
Siklós Olga: Az ifjúsági dráma. (A magyar drámairodalom útja 1945–1957. Bp., 1970)
Keményfi Margit: „Tízezer nap” fénye. (Élet és Irodalom, 1973)
Cs. Nagy István: H. L. meséi. (Életünk, 1977)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1978. márc. 21.–Népszabadság, 1978. ápr. 1.)
Lengyel Balázs: Búcsú H. L.-től. (Kortárs, 1978)
Mándy Iván: H. L. (Jelenkor, 1980)
Komáromi Gabriella: A hetvenes évek ifjúsági regényei. (Bp., 1981)
Tóthné Szűcs Éva: H. L. az égből pottyant nagyapa c. meseregényének elemző bemutatása. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1992)
Trencsényi László: H. L. és a gyermekirodalom. (Módszertani Közlemények, 1993)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
