Hartai László
jogász, bíró
                Született: 1925. május 15. Kiskomárom, Zala vármegye        
                        Meghalt: 1987. augusztus 16. Budapest        
                        
Család
Munkáscsaládból származott. Sz: Gyulai Mária. F: Gulyás Mária. Fia: Hartai László (1950. márc. 31.), a bp.-i Telefongyár villamos- üzemmérnöke.
Iskola
Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1950), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1975). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1970).
Életút
	                 Az újpesti Magyar Brown–Boweri Művek (1940–1944), az Első Magyar Mezőgazdasági Művek szerszámkészítője (1946–1947); közben a II. vh.-ban a 2. Ukrán Hadsereghez beosztott utászzászlóalj tagjaként harcolt (1944–1945). A Tájékoztatási Minisztérium, ill. a Miniszterelnökség Sajtó-közigazgatási Osztálya (1947–1948), a Népművelési Minisztérium Tájékoztatási Főosztálya vezetője (1949–1951). A Magyar Rádió igazgatója (1952–1957). A Fővárosi Bíróság bírója (1957–1959), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1957– 1960), tanácselnöke (1960–1987).                                                
            A II. vh. után jelentős szerepet játszott a fasisztának minősített sajtótermékek megsemmisítésére vonatkozó rendeletek összeállításában, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején részt vett a Magyar Rádió „védelmében”. Jogtudósként elméleti és jogfilozófiai kérdésekkel, a polgári perrendtartás és a perbeli igazság problémáival, családjoggal, házassági vagyonjoggal foglalkozott. Kidolgozója volt a megegyezéses bontással és a házassági bontóperek egyes kérdéseivel foglalkozó irányelvnek, elsők között tanulmányozta a művi megtermékenyítéssel járó jogi problémákat. Számos népszerű jogi ismeretterjesztő mű szerzője és szerkesztője.                    
Elismertség
A Magyar Jogászszövetség Fővárosi Szervezete tagja, Polgári Jogi Szakosztályának elnöke (1962-től).
Szerkesztés
A Polgárjogi döntvénytár. Bírósági határozatok társszerkesztője (1964-től). A Nagyító c. fogyasztói érdekvédelmi magazin munkatársa (1970–1975). Népszerű írásai a Közalkalmazott c. lapban jelentek meg (1967–1970).
Főbb művei
F. m.: Sajtó- és propagandafeladatok a megyei tanácsok munkájában. (Állam és Igazgatás, 1952)
 A házastársi közös vagyon megosztása és a közokirati forma. (Magyar Jog, 1959)
 Az abszolút igazság és a Polgári Perrendtartás. (Magyar Jog, 1962)
 A polgári peres eljárás szabályai és a Legfelsőbb Bíróság irányító szerepe. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
 A Legfelsőbb Bíróság családjogi ítélkezési gyakorlatának néhány jellemző vonásáról. (Magyar Jog, 1965)
 Az ideológiai irányelveknek a jogalkalmazásban való hasznosításáról. (Jogtudományi Közlöny, 1966)
 A társadalmi törvényszerűségek és az emberi akarat összefüggései. A determinizmuson alapuló büntetőjogi és erkölcsi felelősségre vonás. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1968)
 A házassági vagyonjogi ítélkezés fejlődése. (A TIT Országos Titkársága kiadványa. Bp., 1968)
 A vércsoport-vizsgálati módszerek jelentősége és fejlődése két évtizedes ítélkezési gyakorlat tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
 A Legfelsőbb Bíróság 5. számú irányelve nyomán kialakult gyakorlat a házassági vagyonjogi perekben. (Ügyvédi Közlöny, 1968)
 A válás, a házastársi közös vagyon, a lakás és az örökbefogadás szabályozása az új Bolgár Családjogi Törvénykönyvben. (Magyar Jog, 1969)
 A házassági vagyonjog modellje és az ítélkezési gyakorlat. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
 A lakók jogai. (Nagyító, 1970)
 Jogcím nélküli lakáshasználat. – Albérlet – ágybérlet. – Vagyonjog a házasságban. (Nagyító, 1971)
 Az igazság érvényre juttatásának problémái a polgári perben. – Az igazság érvényesülésének anyagi-jogi problémái a polgári perben. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
 A gyermektartásdíjról. – Az öröklés rendje. – Örökbefogadás. (Nagyító, 1972)
 Házassági vagyonjogi perek. (A Magyar Jogász Szövetség és az Országos Ügyvédi Tanács kiadványa. Bp., 1972)
 A házassági vagyonjogi rendszerünk modelljének néhány kérdéséről. – A családjogi törvény magyarázta. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
 Fejlődési irányzatok a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
 Lakásügyek a Legfelsőbb bíróság gyakorlatában. – A polgári per. – Házasságkötés. (Nagyító, 1973)
 A házassági vagyonjog szocialista modellje. Kand. értek. (Bp., 1973)
 The Hungarian Code of Family Law in Retrospect. (Acta Juridica, 1973)
 Új szakasz házassági vagyonjogunk modelljének fejlődésében. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
 Egy, a Koránon alapuló házassági-családjogi rendszer főbb vonásai. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
 A származásmegállapítás iránti perekben alkalmazott szakértői vizsgálatok értékeléséről. (Magyar Jog, 1979)
 Házassági vagyonjogunk jellege és fejlődésének néhány tendenciája. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
 Gyermekelhelyezési perek és családvédelem. (Magyar Jog, 1981)
 Eredmények és problémák a magyar polgári eljárásjogban. – Szerződés a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
 A fejlődés újabb szakasza a gyermekelhelyezési perekben. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
 A házassági vagyonjogi ítélkezési gyakorlat újabb tapasztalatairól. (Magyar Jog, 1984)
 Apaságvizsgálat, igazságszolgáltatás. X vagy Y? Szabó Lászlóval, Tolnai Lajossal. (Bp., 1985)
 A művi megtermékenyítéssel összefüggő jogi szabályozásról. (Magyar Jog, 1986)
 Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1986; 2. jav. kiad. 1988).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. szept. 2.).
Megjegyzések
MÉL téves születési adat: máj. 25. Anyakönyvi adatok szerint máj. 15-én született!
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013