Hartai László
jogász, bíró
Született: 1925. május 15. Kiskomárom, Zala vármegye
Meghalt: 1987. augusztus 16. Budapest
Temetés: 1987. szeptember 9. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyszülei, anyai: Gyúlai György uradalmi cseléd, Nagy Magdolna.
Szülei: Hartai József, Gyulai/Gyúlai Mária (1903. okt. 24. Csákány, Zala vm.–1972. jún. 29. Bp.).
Testvére: Baka Sándorné Hartai Etelka (1928. szept. 2. Kiskomárom–1965. febr. 12. Bp.) ápolónő.
Felesége: Gulyás Mária.
Gyermeke, fia: Hartai László (1950. márc. 31. Bp.), a budapesti Telefongyár villamos-üzemmérnöke.
Iskola
Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1950), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1975). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1970).
Életút
Az újpesti Magyar Brown–Boweri Művek (1940–1944), az Első Magyar Mezőgazdasági Művek szerszámkészítője (1946–1947); közben a II. világháborúban a 2. Ukrán Hadsereghez beosztott utász zászlóalj tagjaként harcolt (1944–1945).
A Tájékoztatási Minisztérium, ill. a Miniszterelnökség Sajtó-közigazgatási Osztálya (1947–1948), a Népművelési Minisztérium Tájékoztatási Főosztálya vezetője (1949–1951). A Magyar Rádió igazgatója (1952–1957). A Fővárosi Bíróság bírója (1957–1959), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1957–1960), tanácselnöke (1960–1987).
A Magyar Jogászszövetség Fővárosi Szervezete tagja, Polgári Jogi Szakosztályának elnöke (1962-től).
A II. világháború után jelentős szerepet játszott a fasisztának minősített sajtótermékek megsemmisítésére vonatkozó rendeletek összeállításában, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején részt vett a Magyar Rádió „védelmében”. Jogtudósként elméleti és jogfilozófiai kérdésekkel, a polgári perrendtartás és a perbeli igazság problémáival, családjoggal, házassági vagyonjoggal foglalkozott. Kidolgozója volt a megegyezéses bontással és a házassági bontóperek egyes kérdéseivel foglalkozó irányelvnek, elsők között tanulmányozta a művi megtermékenyítéssel járó jogi problémákat. Számos népszerű jogi ismeretterjesztő mű szerzője és szerkesztője.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (1955 és arany, 1973 és 1982).
Szerkesztés
A Polgárjogi döntvénytár. Bírósági határozatok társszerkesztője (1964-től). A Nagyító c. fogyasztói érdekvédelmi magazin munkatársa (1970–1987). A Házi Jogtanácsadó szerkesztőbizottságának tagja (1981–1987). Népszerű írásai a Közalkalmazott c. lapban jelentek meg (1967–1970).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A szocialista ismeretelmélet tanítása a viág megismerhetőségéről. Az ítéleti tényállás és a valóság visszatükrözése. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1967)
A társadalmi törvényszerűségek és az emberi akarat összefüggései. A determinizmuson alapuló büntetőjogi és erkölcsi felelősségre vonás. Forgács Klárával. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1968)
A házassági vagyonjogi ítélkezés fejlődése. (A TIT Országos Titkársága kiadványa. Bp., 1968)
Házassági vagyonjogi perek. (A Magyar Jogász Szövetség és az Országos Ügyvédi Tanács közös kiadványa. Bp., 1972)
A házassági vagyonjog szocialista modellje. Kand. értek. (Bp., 1973)
Apaságvizsgálat, igazságszolgáltatás. X vagy Y? Szabó Lászlóval és Tolnai Lajossal. Szerk. M. Bujdosó Györgyi. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1985)
Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1986; 2. jav. kiad. 1988).
F. m.: tudományos dolgozatai: A házastársi közös vagyon megosztása és a közokirati forma. (Magyar Jog, 1959. 12.)
Az abszolút igazság és a Polgári Perrendtartás. (Magyar Jog, 1962. 9.)
A polgári peres eljárás szabályai és a Legfelsőbb Bíróság irányító szerepe. (Jogtudományi Közlöny, 1964. 1.)
A Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének 3. számú irányelve a házassági bontóperekkel kapcsolatos általános szempontokról. és az e perekben folytatott bírói gyakorlat egységesítéséről. (Magyar Jog, 1964. 8.)
A Legfelsőbb Bíróság családjogi ítélkezési gyakorlatának néhány jellemző vonásáról. (Magyar Jog, 1965. 10.)
Az ideológiai irányelveknek a jogalkalmazásban való hasznosításáról. Halász Sándorral. (Jogtudományi Közlöny, 1966. 6.)
A vércsoport-vizsgálati módszerek jelentősége és fejlődése két évtizedes ítélkezési gyakorlat tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1968. 5.)
A Legfelsőbb Bíróság 5. számú irányelve nyomán kialakult gyakorlat a házassági vagyonjogi perekben. (Ügyvédi Közlöny, 1968. 8.)
A házassági vagyonjog modellje és az ítélkezési gyakorlat. (Jogtudományi Közlöny, 1969. 12.)
A válás, a házastársi közös vagyon, a lakás és az örökbefogadás szabályozása az új Bolgár Családjogi Törvénykönyvben. (Magyar Jog, 1969. 12.)
Az igazság érvényre juttatásának problémái a polgári perben. (Jogtudományi Közlöny, 1971. 6.)
Az igazság érvényesülésének anyagi-jogi problémái a polgári perben. (Jogtudományi Közlöny, 1971. 7.)
A házassági vagyonjogi rendszerünk modelljének néhány kérdéséről. (Jogtudományi Közlöny, 1972. 5-6.)
A családjogi törvény magyarázata. (Jogtudományi Közlöny, 1972. 11.)
A családjogi ítélkezés jelentőségéről és néhány problémájáról. (Magyar Jog, 1972. 6.)
Fejlődési irányzatok a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1973. 9.)
The Hungarian Code of Family Law in Retrospect. (Acta Juridica, 1973. 1-2.)
Új szakasz házassági vagyonjogunk modelljének fejlődésében. (Jogtudományi Közlöny, 1975. 7.)
Egy, a Koránon alapuló házassági-családjogi rendszer főbb vonásai. (Jogtudományi Közlöny, 1978. 4.)
A származásmegállapítás iránti perekben alkalmazott szakértői vizsgálatok értékeléséről. (Magyar Jog, 1979. 6.)
Házassági vagyonjogunk jellege és fejlődésének néhány tendenciája. (Jogtudományi Közlöny, 1980. 7.)
Gyermekelhelyezési perek és családvédelem. (Magyar Jog, 1981. 3.)
Eredmények és problémák a magyar polgári eljárásjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1981. 1.)
Szerződés a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1981. 7.)
A fejlődés újabb szakasza a gyermekelhelyezési perekben. (Jogtudományi Közlöny, 1983. 2.)
A házassági vagyonjogi ítélkezési gyakorlat újabb tapasztalatairól. (Magyar Jog, 1984. 9.)
A művi megtermékenyítéssel összefüggő jogi szabályozásról. (Magyar Jog, 1986. 10.).
F. m.: népszerű írásai: Sajtó- és propagandafeladatok a megyei tanácsok munkájában. (Állam és Igazgatás, 1952. 5-6.)
A jogalkalmazott tudatának szerepe az ítélkezésben. 1–2. (Közalkalmazott, 1966. 2.–1966. 3.)
Meggyőzés és kényszer a szocialista államban. (Közalkalmazott, 1966. 5.)
Az ismeretelmélet és a bírói megismerés fejlődéséről. (Közalkalmazott, 1967. 3.)
A bírói megismerés az ókorban. (Közalkalmazott, 1967. 4.)
A bírói megismerés a középkorban és a reneszánsz idején. (Közalkalmazott, 1967. 5.)
A modern ismeretelmélet és a bírói megismerés. (Közalkalmazott, 1967. 6.)
A polgári ítélkezés szerepe a gazdaságirányítás új rendszerében. (Közalkalmazott, 1967. 10.)
A jogalkalmazás fejlődésének új szakasza. (Közalkalmazott, 1969. 9.)
II. Magyar–Szovjet Eljárásjogi Kollokvium. (Jogtudományi Közlöny, 1982. 1.)
Házasság és vagyoni szerződés. (Magyar Nemzet, 1984. szept. 18.).
F. m.: népszerű írásai: a Nagyító c. érdekvédelmi folyóiratban, Ripp Miklóssal: A lakók jogai. (1970. 2.)
Kisajátítás – kártalanítás. (1970. 6.)
Eltartásért lakás. (1971. 2.)
Jogcím nélküli lakáshasználat. – Albérlet – ágybérlet. (1971. 6.)
Vagyonjog a házasságban. (1971. 10.)
Tartásdíj a volt házastársnak. (1971. 11.)
A gyermektartásdíjról. (1972. 1.)
Az öröklés rendje. (1972. 5.)
Kié legyen a gyermek? (1972. 4.)
Ki a gyermek apja? (1972. 7.)
Névviselés. (1972. 12.)
Örökbefogadás. (1972. 12.)
A válás. (1973. 1.)
Lakásügyek a Legfelsőbb bíróság gyakorlatában. (1973. 2.)
A polgári per. 1–2. (1973. 4.–1973. 5.)
Házasságkötés. (1973. 5.)
Gondoskodás a szülőkről. (1973. 9.)
Lakásügyek a Legfelsőbb Bírsóágon. (1975. 1.)
Saját lakás válás után. (1975. 3.)
Az új családjogi törvény és az ítélkezési gyakorlat. (1975. 4.)
Illetékmentességi ügyek a Legfelsőbb Bíróságon. (1975. 5.)
Az egészséges gyermekért. (1975. 9.)
Gondnokság. (1976. 1.)
Örökségi leltár. (1976. 3.)
Gyermektartási ügyek a Legfelsőbb Bíróságon. (1976. 4.)
A Legfelsőbb Bíróság határozataiból. (1976. 8.)
A kisajátítás új szabályai. 1–3. (1977. 2.–1977. 3.–1977. 5.)
Lakásügyek a Legfelsőbb Bíróságon. (1977. 8.)
Sírperek a Legfelsőbb Bíróságon. (1977. 10.)
Házassági vagyonjog. (1978. 3.)
Ha perel a polgár. (1978. 6.)
Mit örököl a házastárs? (1978. 9.)
Kitagadás és érdemtelenség. (1979. 1.)
A haszonélvezet. (1979. 3.)
A kártérítési felelősségről. Ha gyerek okozza. (1979. 9.)
Az öröklési illeték. (1979. 10.)
A kártérítési felelősségről. Az üzemi baleset. (1980. 3.)
Esetek és döntések. (1980. 7.).
Irodalom
Irod.: Elhunyt dr. Hartai László, legfelsőbb bírósági tanácselnök, az állam- és jogtudományok kandidátusa. (Népszabadság–Magyar Nemzet–Népszava, 1987. szept. 2.)
Elhunyt dr. Hartai László. (Igazságügyi Közlöny, 1987. 9. [szept. 30.]).
Irod.: lexikonok: Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-B66Y?lang=hu (Gyulai Mária születési anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-L6SR?lang=hu (Baka Sándorné Hartai Etelka halotti anyakönyve, 1965)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BL9-KHJG?lang=hu (Hartai Józsefné Gyulai Mária halotti anyakönyve, 1972)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM57584
https://magyarnemzetinevter.hu/person/667959/
https://nntp.hu/person/person.php?personid=26451
https://nevpont.hu/palyakep/hartai-laszlo-86636
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026
