Hauser János
mezőgazdasági mérnök
Született: 1891. november 3. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 1964. október 28. Budapest
Temetés: 1964. november 3. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hauser János jogász, ügyvéd, Eperjessy Jolán. F: Holcz Irma (1899–1976). Leánya: Hauser Sára, Berek Géza (1921–1996) mezőgazdasági mérnök, kandidátus felesége és Uzoni Károlyné Hauser Kató.
Iskola
Középiskoláit Nagykanizsán, Kőszegen, Brassóban és Pancsován végezte, a pancsovai gimnáziumban éretts. (1909). A Keszthelyi Gazdasági Akadémián gazda okl. (1912), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1928), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956).
Életút
Az algyógyi földművesiskola tanára (1912–1913). A Keszthelyi Gazdasági Akadémia gyakornoka (1913–1914), a Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszéke gyakornoka (1914–1917), segédtanára (1917–1922), rk. (1922–1927), r. tanára (1927–1937) és a Tanszék vezetője (1924–1937). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Termelési, ill. Szakoktatási Főosztálya előadója (1919–1922) és a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelés előadó tanára (1922–1924), egyúttal az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági termelés megbízott előadója is (1922– 1924). A debreceni dohánytermesztési kísérleti állomás vezetője (1935–1937), a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1937. szept. 1.–1943), az átszervezés után a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola ny. r. tanára (1943–1946). A Dohányjövedék, ill. a Budapesti Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat szak-főelőadója (1946–1951), a Dohánykutató Intézet tud. munkatársa (1951–1956).
Magyarországi ipari növények, elsősorban dohányfajták nemesítésével, tápanyagfelvételének és szárazanyag-tartalmának összehasonlító vizsgálatával foglalkozott.
Emlékezet
Budapesten (Víziváros, II. kerület Bem József utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A talajbaktériumok biokémiai működése, tekintettel a növények táplálkozására. (Mezőgazdasági Szemle, 1914)
Cikória jövedelmező termelése. (Gazdasági Lapok, 1915. 16.)
A fehérmustár mint zöldtakarmány. (Gazdasági Lapok, 1915. 20.)
A dohány égőképességének fokozása nemesítéssel. (Dohányújság, 1915)
A foszfortartalmú műtrágyák jelentősége. (Gazdasági Lapok, 1921. 46.)
A fajtanemesítés és vetőmagtermesztés szerepe a többtermelésnél. (Tiszántúli Gazdák, 1926)
Vetés és növényápolás. (Bp., 1926)
Agrogeológia. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete. (Debrecen, 1926)
A növénytermesztés körébe vágó kísérletezés lényege, fontossága a gazdasági termelés szemszögéből. (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1926/27)
Összehasonlító csávázási kísérletek tavaszi árpával. – Kísérleti adatok egyes pácolószerek stimuláló hatásához. (Növényvédelem, 1927)
Rostnövénytermelésünk helyzete és fokozásának feltételei. (Köztelek, 1927. 19.)
Adatok a Székács és a hatvani búzák kalászalakjának jellemzéséhez. (Mezőgazdasági Kutatások, 1928)
Viszonosságok a magyar búza szalmájának és kalászának egyes tulajdonságai között. (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
Kísérleti adatok a nemesített magyar búzák fagyállóságának kérdéséhez. – Adatok a magyar búza fejlődéstani és alaktani jellemzéséhez. – Adatok néhány elterjedtebb takarmány-répaféleség növekedésének összehasonlítására. (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
Az Alföld takarmánytermesztésének helyzete. – A takarmánykeverékek jelentősége az Alföldön. – A burgonya okszerű trágyázása. – A csalamádé termesztéséről. (Tiszántúli Gazdák, 1930)
Növénynemesítéstan. I–II. köt. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete. (Debrecen, 1930–1931)
A vetés idejének befolyása a zab terméshozamára és minőségére. (Mezőgazdaság, 1931)
A magyar nemesített tavaszi búzafajták összehasonlító vizsgálata. (Tiszántúli Gazdák, 1931)
A búza minőségi tulajdonságai variációs-statisztikai megvilágításban. (Mezőgazdasági Kutatások, 1932)
Biometria. A biológiában alkalmazott variációs- statisztikai módszerek. (A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia jegyzete. Debrecen, 1932)
A minőség elbírálása a gyakorlati búzanemesítésnél. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
A szójabab. (Tiszántúli Gazdák, 1934)
Adatok a csávázószerek csírázást befolyásoló hatásának ismeretéhez. (Mezőgazdasági Kutatások, 1934)
Hazai nemesített tengerifajták csövein végzett korrelatív- variációs vizsgálatok. (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1934)
Öntözési és felültrágyázási kísérlet takarmányrépával. (Cukorrépa, 1934)
Homoktalajaink gazdasági értéke és annak emelése. – Adatok a magcsillagfürt termesztéséhez. (Mezőgazdasági Közlöny, 1935)
A termőhely természeti adottságainak befolyása néhány hazai dohányfajta növekedésének a menetére. (A Dohánykutató Intézet Évkönyve. Bp., 1953)
Műtrágya tavaszi alkalmazása. – A dohány okszerű trágyázása. (Dohányipar, 1954)
A minőségi dohánytermelés alapfeltételei. (Dohányipar, 1955)
Legfontosabb hazai dohányfajtáink fejlődése alatti szárazanyagképzésének és ásványi anyagfelvételének összehasonlító vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1956; kivonatosan: MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1958)
A dohánytermesztés története. – A dohánynövény. (Atanaszov, Dimitar: A dohány termesztése. Ford. Unk János. A magyar kiadást szerk. és a kiegészítéseket írta. Bp., 1959).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1964. nov. 1.)
Vezér Amália: H. J. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., 1987)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
H. J. (Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. Szerk. Fehér György. 3. átd. és bőv. kiad. Bp., 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
