Beck Salamon
jogász
Született: 1885. március 25. Topolya, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1974. június 7. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1907), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1910), a dologi és kötelmi jog (1946) és a magyar magánjog egésze tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a jogi tudományok doktora (1957).
Életút
Budapesten ügyvéd (1910–1944); közben a zsidótörvények miatt nem folytathatott ügyvédi gyakorlatot (1940–1944), majd a bp.-i Ügyvédi Kamarából is törölték (1944. máj.). Az ország német megszállása után Horthy-ligetre internálták (1944. ápr.–aug.), a nyilas uralom idején sáncásásra kényszerített munkaszolgálatos (1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE ÁJTK-n a dologi és kötelmi jog (1946–1950), a magyar magánjog egésze magántanára (1947–1949) és a Polgári Eljárásjogi Tanszék előadó tanára (1949–1950); c. ny. rk. tanár (1947–1949), ny. rk. tanár (1950–1951), ny. r. tanár (1951–1952), egy. tanár (1952–1960) és a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője (1957–1960).
Az Országos Polgári Radikális Párt elnökségi tagja (1914-től), a Galilei Kör tagja.
Kereskedelmi joggal és a magánjog egyéb kérdéseivel fogl. Az utolsó magyar esetjogász; a gyakorlatból kiindulva jutott el újszerű elméleti következtetésekhez.
Elismertség
Az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság tagja (1929–1931), elnökhelyettese (1945–1949), a bp.-i Kereskedelmi Testület főtitkára. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmányának tagja és vezetője.
Elismerés
A Magyar Jogászegylet Pályadíja (1910).
Szerkesztés
A Polgári Jog c. folyóirat szerkesztője (Varannai Istvánnal, 1925–1939). A Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja és elnökhelyettese (1945-től).
Főbb művei
F. m.: A köteles részes jogállása. (Bp., 1913)
Rendeltetési javak. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1917)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata. Vámbéry Rusztemmel. (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület Könyvtára. 7. Bp., 1923)
Az 1926. évi magánjogi és hiteljogi törvény bírói gyakorlata. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1927)
Kötelemvalósulás. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1927)
Érdekeszme töredékek. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1933)
Magyar védjegyjog. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1934)
A többszemélyes magánjogi helyzet. Elméleti tanulmány. (Szeged, 1935)
Jellegtartó és jellegvesztő kötelmek. (A Polgári Jog Könyvtára. Bp., 1938)
Szabadalmi jog. (Magyar magánjog. I. Szerk. Szladits Károly. Bp., 1941)
Négy értekezés. (Bp., 1941)
A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. (Bp., 1947)
Az özvegyi jogon való iparűzés. (Városi Szemle, 1948)
Kereskedelem-, váltó- és csődjog. Egy. tankönyv. (Bp., 1948)
A békeszerződés és az eszmei javak. (Bp., 1948)
Polgári eljárásjog. B. S. előadásai. (Bp., 1951)
Többszemélyes perjogi helyzetek. I–V. Doktori értek. is. (Bp., 1952–1956)
Az új polgári eljárási jog. (Bp., 1953)
Magyar polgári eljárásjog. Egy. tankönyv. Szerk. Névai Lászlóval. (Bp., 1959; 2. kiad. 1962)
Jogforrás és jogalkotás. (Állam és jogtudomány, 1966)
Mértékváltás a kötelezettség teljesítésében. (Állam és jogtudomány, 1968)
Öreg jogász tövistermése. Anekdoták. (Bp., 1969).
Irodalom
Irod.: Világhy Miklós: Az utolsó magyar esetjogász. B. S. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
Emlékkönyv B. S. születésének 100. évfordulójára. 1885–1985. Szerk. Németh János és Vékás Lajos. (Bp., 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
