Berényi Dénes, ifj.
atomfizikus
Született: 1928. december 26. Debrecen
Meghalt: 2012. június 27. Debrecen
Temetés: 2012. július 15. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Család
Sz: Berényi Dénes, id. (1900–1971) meteorológus, egy. tanár, Tóth Vilma (1899. Munkács). F: 1956-tól Bódor Elvira orvos, a Debreceni Megyei Kórház Ideggyógyászati Osztályának szakorvosa. Leánya: Berényi Rita (1957. ápr. 5.); fia: Berényi András (1964. szept. 11.).
Iskola
A Debreceni Piarista Gimnáziumban éretts. (1947), a KLTE TTK-n fizikus okl. szerzett (1952), doktorált (1959), a fizikai tudományok kandidátusa (1963), doktora (1971). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1985. máj. 9.).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Kísérleti Fizikai Intézete tanársegéde (1952–1954). Az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) alapító tagja (1954), tud. segédmunkatársa (1954–1957), tud. munkatársa (1957–1963), tud. főmunkatársa (1963–1974), tud. tanácsadója (1974–1991), kutatóprofesszora (1991-től). A Magspektroszkópiai Osztály vezetője (1963–1974), az ATOMKI igazgatóhelyettese (1974–1976), igazgatója (1976-1991). A KLTE c. egy. docense (1966–1976), c. egy. tanára (1976–2001), emeritusz professzora (2001-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
A moszkvai Lomonoszov Egyetem Magfizikai Kutatóintézete vendégkutatója (1959–1960).
Magspektroszkópiával, az atomi ütközések fizikájával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az elektronbefogás, a belső fékezési sugárzás és a belső konverzió jelenségeinek feltárásában. Az ún. mágneses szcintillációs spektrometria és a koincidencia-technika felhasználásával sikerült tisztáznia egyes radioaktív izotópok bomlási sémáját. Először sikerült kimutatnia a pozitív bétabomlásban fellépő belső fékezési sugárzást, továbbá az atomi ütközések során kilépő elektronok spektrumának karakterisztikusnak nevezhető tartományában máig sem megoldott ellentmondásokra mutatott rá. A pozitron emissziós tomográfia magyarországi meghonosítója, továbbá nevéhez fűződik az első magyarországi ciklotron telepítése. Tudományszervező és -népszerűsítő tevékenysége is értékes, élete utolsó éveiben környezetkutatással és a klímaváltozással kapcsolatos modellek elemzésével foglalkozott.
Emlékezet
Róla nevezték el a Berényi-kisbolygót (1995-ben).
Elismertség
Az MTA alelnöke (1990. máj. 24.–1993. máj. 13.) és az Elnökség tagja (1990-től). A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) elnöke (1993–1999). A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának első elnöke (1996–2006). Az MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottsága tagja, Magfizikai Bizottsága alapító tagja (1964-től). A Magyar Szinkrotron Bizottság elnöke.
A londoni Európai Akadémia tagja (1992-től). A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság tb. tagja. Az International Radio Physics Society alelnöke és a magyar nemzeti bizottság elnöke (1985–1990). A Pugwash Conferences on Sciences and World Affairs tagja. A Domus Hungarica Scientiarum et Artium és a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Apáczai Közalapítvány kuratóriumainak elnöke.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1965), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008).
Akadémiai Díj (1963 és 1969), Selényi Pál-díj (1965), Eötvös Loránd-emlékérem (1981), Állami Díj (1988), Ezüst Plakett (Svéd Tudományos Akadémia, 1990), Pázmány Péter-díj (1997), Pro Universitate Díj (KLTE, 1998), Pro Scientia Érem (2000), Tolerancia Díj (2000), Osztrovszki György-emlékplakett (2001), Apáczai-érem (a határokon túli magyar felsőoktatásért, 2002), Kisebbségekért Díj (2002), Mikó Imre-emléklap és -emlékplakett (2005), Szily Kálmán-emlékérem (2008).
Debrecen díszpolgára (1993). A Debreceni Egyetem, az Ungvári Nemzeti Egyetem, a Nagyváradi Egyetem (2008) és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora.
Főbb művei
F. m.: Gamma-spektroszkópia. 1–2. (Fizikai Szemle, 1955)
A termonukleáris atommagfolyamatok és a hidrogénbomba. Szalay Sándorral. (Fizikai Szemle, 1956)
Néhány vákuumtechnikai megoldás és tapasztalata bétaspektrométer építésénél. Berecz Istvánnal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
A bétabomlás elmélete, különös tekintettel a tiltott spektrumok kísérleti vizsgálatára. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1958)
Számítások a szabályozott, fúziós atomenergia-termelés nehézségeire vonatkozólag. Szalay Sándorral. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Megjegyzések a magspektroszkópia problémáihoz egy svédországi tanulmányúttal kapcsolatban. (Fizikai Szemle, 1959)
A Beta-Ray Spectrometer of Toroid Sector Type. Szalay Sándorral. (Acta Physica, 1959)
Nd147 izotópkészítmény radioaktív szennyezettségének vizsgálata. Máthé Györggyel, Szilágyi Máriával. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1959)
Permanens mágneses béta-sávspektrográf tervezése. 1–3. Illés Ferenccel, Schadek Jánossal. (ATOMKI Közleményei, 1961)
Further Gamma-Spectroscopic Investigations on the Decay Scheme of I131. Máthé Györggyel, Scharbert Tiborral. (Nuclear Physics, 1962)
Vákuumpárologtató berendezés magspektroszkópiai vizsgálatoknál használatos források készítésére. Fényes Tiborral, Schadek Jánossal. (ATOMKI Közleményei, 1962)
A magspektroszkópia modern problémái és a magyar eredmények. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1962)
Vizsgálatok pozitron emittálással járó, kis valószínűségű radioaktív bomlási folyamatokra vonatkozóan. Kand. értek. (Debrecen, 1963)
Megjegyzések a béta-spektroszkópok vákuumszükségletéhez. – Transzmissziós görbék folytonos spektrumú bétasugárzásokra. Vertse Tamással. (ATOMKI Közleményei, 1963)
Az elektronbefogás-pozitron emittálási viszony elmélete, mérése és jelentősége. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1963)
A pozitív bétabomlás feltételei. Energetika és tiltottság. (Fizikai Szemle, 1963)
Transmission Curve of the S35 Continuous Beta-Radiation in Air. Vertse Tamással. (Acta Physica, 1964)
Atommag-spektroszkópiai kutatások. (Természettudományi Közlöny, 1964)
Dinamikus magstruktúra-effektusok belső konverziónál. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965)
A Cl36 elektronbefogásos bomlását kísérő belső fékezési sugárzási spektrumon a Koch-féle anomális kimutatására végzett mérések kiértékelési problémái. (ATOMKI Közleményei, 1965)
Újabb eredmények az elektronbefogással kapcsolatban. (Fizikai Szemle, 1966)
A béta-spektroszkópia alkalmazása a kémiai analízisben és a vegyérték-állapot azonosításában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
Az alapvető kölcsönhatásokkal kapcsolatos új eredmények a magspektroszkópiában. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1967)
Internal Bremsstrahlung in the Super-Allowed Decay of the Positron Emitter 10C. Scharbert Tiborral, Vatai Endrével. (Nuclear Physics, 1969)
Magspektroszkópiai vizsgálatok radioaktív magoknál. Doktori értek. (Debrecen, 1970)
Vizsgálatok radioaktív bomlásfolyamatok törvényszerűségeinek tisztázására. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1970)
Újabb eredmények a modern fizikai módszerekkel végzett oxigénmeghatározásban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Nukleáris gyorsítók alkalmazása az atomspektroszkópiában. (Fizikai Szemle, 1971)
Kutatási irányzatok a pozitronszétsugárzás vizsgálatában. (Fizikai Szemle, 1972)
Új eredmények a röntgenfluoreszcencia analízisben és alkalmazásában. Bacsó Józseffel, Szalay Sándorral. (ATOMKI Közleményei, 1973)
Új lehetőségek a röntgenemissziós analízisben. (Izotóptechnika, 1974)
Távlatok és tendenciák a magfizikai kutatásban. (Fizikai Szemle, 1974)
Magasabb rendű és atomi effektusok atommagok bomlásában és interdiszciplináris vonatkozásaik. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. febr. 14.; megjelent: Fizikai Szemle, 1974)
Felületi diffúziós és migrációs jelenségek felderítése béta-spektroszkópiai módszerekkel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1974)
Nukleáris jelenünk és jövőnk. (Magyar Tudomány, 1974)
A magfizika szerepe más tudományterületek fejlődése és a gyakorlati igények szempontjából. (Magyar Tudomány, 1975)
Elektronspektroszkópia az anyagvizsgálatban. – A ciklotronok új rendszere. (ATOMKI Közleményei, 1975)
Újabb fizikai módszerek a szerkezetkutatásban. – A ciklotronok új szerepben. (Fizikai Szemle, 1976)
Recent Applications of Electron Spectroscopy. (Advances in Electronics and Electron Physics, 1976)
Szilárdtestfelületek vizsgálati módszerei. (ATOMKI Közleményei, 1977)
A New Critical Study of the Internal Bremsstrahlung for 35S. Többekkel. (Nuclear Physics, 1977)
Az ESCA módszer alapjai és legújabb eredményei. (A kémia újabb eredményei. 35. Bp., 1977)
A magfizikai kutatás az energiatermelés szolgálatában. (Magyar Tudomány, 1977)
A modern felületi vizsgálati módszerek áttekintése. (Kémiai Közlemények, 1978)
Foto-elektonspektroszkópia. (A szilárdtestkutatás újabb eredménye. 5. Bp., 1979)
Mit jelent a tudomány és a gyakorlat szempontjából a debreceni ciklotron? (Magyar Tudomány, 1979)
A magyar ciklotronberuházás. – Az elektronspektroszkópia az alapkutatásban és a gyakorlatban. (Fizikai Szemle, 1979)
Elektronspektroszkópia. Új lehetőségek a biológiai-orvosi problémák kutatására. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1980)
Korszerű anyagvizsgálati módszerek. (A szilárdtestkutatás újabb eredményei. 9. Bp., 1980)
A nukleáris környezetvédelem problémái hazánkban. Atomenergetika és környezetvédelem. (Magyar Tudomány, 1980 és Fizikai Szemle, 1980)
Ion–atom-ütközések vizsgálata napjaink fizikájában. (Fizikai Szemle, 1981)
A légkör szennyezettségének vizsgálata az ATOMKI-ban nukleáris módszerekkel. (Az Időjárás, 1981)
Investigation of the Change of Mineral Metabolism with Új vonások a fizika és a természettudományok fejlődésében. (Magyar Tudomány, 1983)
Új tudományfejlődési tendenciák a fizika és más tudományok kapcsolatában. (Magyar Tudomány, 1984)
Fizikai módszerek az emberi környezet kutatásában és védelmében. (Fizikai Szemle, 1984)
Szalay Sándor és a debreceni kísérleti fizikai tudományos iskola. (Fizikai Szemle, 1985)
Forward Electron Ejection in H+–He, He+–He and He2+–He Collisions. Többekkel. (Journal of Physics B, 1986)
Megint atomfizika? Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. márc. 19. Megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
Megint aktuális az atomburok fizikája? (Magyar Tudomány, 1987)
Az atomfizika reneszánsza. (Fizikai Szemle, 1989)
A felületkutatás helyzete hazánkban. (Magyar Tudomány, 1989)
Observation of Electron Capture into Continuum States of Neutral Atoms. Többekkel. (Physics Review Letters, 1989)
A Sherical Mirror-Double Cylindrical Mirror Electron Spectrometer for Simultaneous Energy and Angular Distribution Measurements. Többekkel. (Nuclear Instruments Methods, 1992)
Innovációs parkok Magyarországon. – A valóság természettudományos megközelítése. (Magyar Tudomány, 1992)
A fizika világképe a 20. század végén (Debreceni Szemle, 1993)
Az „agy-elvonás” pozitív megközelítésben. (Magyar Tudomány, 1993)
A szinkrotron-sugárforrások legújabb fejlődése. – Elektron ciklotron rezonancia-ionforrás. I. Új lehetőségek a magyarországi nehézion-fizikában. Biri Sándorral, Pálinkás Józseffel. (Fizikai Szemle, 1994)
Radiation in Ion–Atom Collisions. (Applied Radiation and Isotopes, 1995)
Study of Cusp Electron Production at Impact of C+ Ions. Többekkel. (Nuclear Instruments and Methods, 1996)
A magyar ciklotron. (Magyar Tudomány, 1996)
A fizika helye és szerepe a tudományban és a társadalomban. (Fizikai Szemle, 1997)
Az energiaprobléma. (Ezredforduló, 2000)
Multiple Scattering of the Emitted Electrons in Intermediate Velocity C+–+Ne Collisions. Többekkel. (Physica Scripta, 2001)
Fermi Shuttle Acceleration of Electrons in Ion–Matter Interaction. Többekkel. (Nuclear Instruments Methods, 2003)
Fermi Shuttle Processes in the Emission by Ion Impact. Contribution to Radiation Damages. Többekkel. (Radiation Physics and Chemistry, 2007)
Alapvető fontosságú eredmények az atomfizikában. (Fizikai Szemle, 2008)
Hogy látja ma egy fizikus a világot? (Vigilia, 2011)
ismeretterjesztő könyvei: Atomkorban élünk. (Korunk tudománya. Bp., 1977)
Ember és tudomány a XX. század utolsó évtizedeiben. (Gyorsuló idő. Bp., 1986)
Tudomány és kultúra. (Bp., 2009)
szerk.: Proceedings of the Conference on the Electron Capture and Higher Order Processes in Nuclear Decays I–III. Debrecen, 1968. júl. 15–18. (Bp., 1968)
High-Energy Ion-Atom Collisions. International Seminar on High-Energy Ion-Atom Collision Processes. Szerk. Hock Gáborral. (Bp.–Amsterdam, 1982)
Magyar tudományosság külföldön. Szerk. (Bp., 1997; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2007)
Az értelmiség felelőssége ma. Szerk. ifj. Fasang Árpáddal, Fodor Andrással. (Bp., 1998)
Magyar tudományos folyóiratok a környező országokban. Szerk. (Bp., 2005)
Tehetséggondozás a tudományban. Szerk. (Bp., 2005)
ford.: Grosev, L. V.–Sapiro, I. Sz.: Atommag-spektroszkópia. Ford. (Bp., 1958).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Kiss Dezső: B. D. köszöntése. (Fizikai Szemle, 1988)
Az ötvenes évek fizikája. Palló Gábor interjúsorozata. 4. B. D. (Fizikai Szemle, 1993)
Fodor Lajos István: Iskolateremtő fizikus. Beszélgetés B. D. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1994. 28.)
Lovas Rezső: B. D. hetven éves. – Máthé György: A valóság bűvkörében. Beszélgetés a 70 éves B. D. akadémikussal. – Groeneveld, Karl-Ontjes: B. D. és az atomi ütközések fizikája Debrecenben. (Fizikai Szemle, 1998)
Pálinkás József: B. D. 75 éves. (Fizikai Szemle, 2003)
Herczeg János– Kerner István: Beszélgetés B. D. akadémikussal. Magyar tudományosság a határainkon túl. (Élet és Tudomány, 2003. 30.)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Lovas Rezső: B. D. hetvenöt éves. (Fizikai Szemle, 2004)
Lovas István: B. D. 80 éves. (Fizikai Szemle, 2008)
Kele Csilla: Nagyvárad debreceni díszdoktorai. A valóság felderítői – határok nélkül: B. D. (Debreceni Disputa, 2008)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013
