Havas Ervin
költő, újságíró, szerkesztő
Született: 1929. augusztus 19. Budapest
Meghalt: 1985. július 16. Budapest
Család
Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953).
Iskola
A II. vh. előtt fizikai munkás, majd a Magyar Néphadsereg önkéntese (1945–1948), később hivatásos tisztként szolgált (1948–1952). A Néphadsereg c. lap munkatársa (1952–1957), irodalmi és művészeti rovatvezetője (1957–1960), a Népszabadság veszprémi és debreceni tudósítója, majd a kulturális rovat munkatársa (1961–1985).
Életút
Első versei az Új Hang c. lapban (1953), ill. katonai írói antológiában (A szó fegyverével, 1956) jelentek meg. Az 1950-es évek közepén, még a Tűztánc (1958) antológiával jelentkező új költőnemzedék előtt megjelent, és nagy feltűnést keltett első verseskötete (Egy fürt szőlő, 1956). Később az irodalomtörténet a klasszikus antológia költő tagjaként tartotta számon – olyannyira, hogy legismertebb verseit – posztumusz - a harminc évvel későbbi újabb Tűztánc-válogatásban is közzétették (Filozófia; Születés, halál; Ének az utcaseprőről; Vizek pásztora, 1988). Versei határozott szocialista politikai meggyőződéséről, pártosságáról tanúskodnak. Műveinek témái a katonaélet, a szocializmus megvédéséért folytatott harc, az emberi cselekvésbe vetett hit; elsősorban politikai verseket közölt: balladát írt az ún. ellenforradalom áldozatairól, lírai krónikában számolt be kínai útiélményeiről. Különösen értékes műfordítói tevékenysége: Jevgenyij Jevtusenko első magyarországi tolmácsolója (a Nagyvilág c. lapban, 1959. márc.). Klasszikus szovjet irodalmon kívül még orosz gyermekverseket, világháborús visszaemlékezéseket és néhány bűnügyi regényt is fordított.
Főbb művei
F. m.: Egy fürt szőlő. Versek. (Bp., 1956)
Tűztánc. Sorok a feledés ellen. Versek. (Új termés. Bp., 1961)
Tűztánc. Harminc év múltán. 1958–1988. Vál., sajtó alá rend. Györe Imre, Imre Katalin, Jovánovics Miklós. Az előszót írta Jovánovics Miklós. (Bp., 1988)
Versek. A költő hátrahagyott verseiből szerk. Zalka Miklós. Az előszót E. Fehér Pál írta. (Bp., 1989)
szerk.: Együtt. Fiatal költők antológiája. Szerk. Berkes Péterrel. Az előszót Szabolcsi Miklós írta. (Bp., 1960)
A tűz virágai. A Nagy Honvédő Háború költészetéből. Szerk. H. E., a bevezetőt és az életrajzokat E. Fehér Pál írta. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1962)
Anyiszimova, Alekszandra: Rövidhullámon. Visszaemlékezések. Ford. Dalos György. Szerk. H. E. (Bp., 1976)
Hadsereg született. Antológia a Vörös Hadseregről. Vál. és szerk. A bevezető tanulmányt E. Fehér Pál írta. Ill. Pásztor Gábor. (Bp., 1977)
ford.: Barto, Agnyija: A ház elköltözött. Gyermekversek. Ford. Többekkel. Ill. Gaál Éva. (Bp., 1975)
Vergaszov, Ilja: Történetek a Krímből. Visszaemlékezések. Ford. (Bp., 1975)
Leontyev, Alekszej: Az utolsó rádiógram. Dokumentumregény. (Bp., 1976)
Tótágas. Gyermekversek. Vál. Ágai Ágnes. Ford. Többekkel. Kovács Péter rajzaival. (Bp., 1976)
Csujkov, Vaszilij: Az évszázad ütközete. Visszaemlékezés. (Bp., 1977)
Jevtusenko, Jevgenyij: Ballada a nekifutásról. Vál. versek. Vál. E. Fehér Pál. Ford. Többekkel. (Bp., 1980)
Csillagok órája. Válogatás a Szovjetunió köztársaságainak költészetéből. Ford. Többekkel. (A szovjet irodalom könyvtára. Bp., 1980)
Szemjonov, Julian: Halál és drágakő. Bűnügyi regény. Ford. (Célgömb. Bp., 1982)
Zaligin, Szergej: Az embertől az emberiségig. Esszék. Szerk. Somló Vera. Ford. Többekkel. (Modern Könyvtár. T546. Bp., 1987).
Irodalom
Irod.: Pomogáts Béla: H. E. (A Könyv, 1962)
Tímár György: H. E. (Élet és Irodalom, 1962. 9.)
Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. júl. 17.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
