Henszelmann Frigyes
vegyészmérnök
Született: 1925. október 22. Budapest
Meghalt: 1990. július 16. Veszprém
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Henszelmann Aladár (1889–1943) főorvos, Tirscher Edit (1894–1970). F: 1950-től Ferjentsik Valéria könyvelő, a NEVIKI ügyviteli osztályvezetője. Fia: Henszelmann István (1951–) és Henszelmann Imre (1953–).
Iskola
Középiskoláit Miskolcon és Budapesten végezte, a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1943), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Vegyészmérnöki Osztályán végzett (1947), a kémiai tudományok kandidátusa (1969).
Életút
A JNMGE Vegyészmérnöki Osztály Kémiai Technológiai Tanszékének gyakornoka (1945–1947), tanársegéde (1947–1950). A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) Szilikátkémiai Osztályának tud. segédmunkatársa (1950–1953), Szervetlen Kémiai Osztályának tud. munkatársa (1953–1954). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének egy. adjunktusa (1952–1954), Kémiai Technológia Tanszékének egy. adjunktusa (1954–1963), tanszékvezető egy. docense (1964–1968) és a Tanszék vezetője (1964. jan. 1.–1967. jún. 15.), a Szilikátkémiai Tanszék egy. docense (1968–1990). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
A magyarországi bauxitok ahidrálásával, kohósalakok cementipari hasznosításának kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a timföldgyári aluminátlúgokból történő galliumkinyerés új, roncsolásmentes elektrokémiai módszerének laboratóriumi és félüzemi kidolgozásában, ill. megvalósításában. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szervetlen savipari katalitikus folyamatok összehasonlító gazdasági elemzése terén.
A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) választmányi tagja.
Főbb művei
F. m.: Kohósalak cementipari felhasználása. (Építőanyag, 1952)
Hazai kohósalakjaink vizsgálata cementipari felhasználhatóság szempontjából. Többekkel. (Veszprém, 1951)
Kohósalakok cementipari felhasználása és a kohócementek salaktartalmának meghatározása. (NEVIKI Közleményei, 1952)
Szilikátipari vizsgálatok. I–II. köt. Bereczky Évával, Tamás Ferenccel. (Bp., 1953–1954)
Ciánhidrogén előállítása metán, ammónia és levegő gázelegyből. De Jonge Jánossal, Szigeti Györggyel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1958)
Kalcium-karbamid hidrofobizálása. (NEVIKI Közleményei, 1958)
Adatok a krómoxidzöld festék előllításához. – Krómoxidzöld előállítása nagynyomáson. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1958)
Az Andrussow-féle katalitikus hidrogéncianid-előállítás reakcióinak egyensúlyi viszonyai. De Jonge Jánossal, Blickle Tiborral. – Nagytisztaságú gallium előállítása. Borlai Oszkárral, Huszák Péterrel. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1960)
Szemcsék granulálása fluidizált rétegben. Blickle Tiborral. (Veszprém, 1962)
Alumináltlúgból történő elektrolitikus galliumkinyerés módszerei. Többekkel. – Bárium-szulfát redukálása generátorgázzal, fluidizált rétegben. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1963)
A Veszprémi Vegyipari Egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének pigmentkutatásai. Polinszky Károllyal. (Kolorisztikai Értesítő, 1965)
Szervetlen pigmentszuszpenziók vízoldható sótartalmának eltávolítása fluidizációs eljárással. Kand. értek. (Veszprém, 1967)
Műbarnakő előállítása mangánszulfátoldatból kémiai módszerekkel. Szabó Jánossal, Szigeti Györggyel. (A mangánérc-termelés, -dúsítás, mangánötvözet-gyártás és -felhasználás kérdései. Konferencia-előadások és hozzászólások. Szerk. Fülöp Elemér. Veszprém, 1967)
Szilikátkémiai technológia. Egy. jegyz. Többekkel. (Veszprém, 1976).
Irodalom
Irod.: A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1975)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 20.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
