Kovács Lajos
történész, levéltáros, entomológus
Született: 1900. július 1. Budapest
Meghalt: 1971. július 6. Budapest
Temetés: 1971. július 23. Budapest
Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás
Család
Testvére: Kovács Zoltán, Kovács Elemér, Kovács Dezső dr. és Kovács Dénes; ill. Califfi Antalné Kovács Margit. F: Dancs Ilona.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen jogot tanult (1918–1919), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári (1922) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1926); zongoratanári okl. is szerzett (1927), levéltárkezelői vizsgát tett (1927).
Életút
Budapest Székesfőváros Levéltára havidíjas tisztviselője, allevéltárnoka (1927–1936), levéltárosa (1936–1944) és a Levéltár igazgatóhelyettese (1937–1944), főlevéltárnoka és a Levéltár vezetője (1944–1948), kényszernyugdíjazták (1948). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természettudományi Osztályának fizikai munkása, majd a Lepkegyűjtemény munkatársa (1949–1971).
Történészként Buda és Pest 17–18. sz.-i közigazgatás-történetével, archontológiával foglalkozott, számos dolgozatot írt különböző városképi jelentőségű budai épületek történetéről. Ő rendezte Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján a kiállításra kerülő levéltári anyagot. Jelentős szerepet játszott a II. vh. után az iratanyag újra elhelyezésében és rendezésében. 1948. dec.-ében kényszernyugdíjazták, mert ellenezte a levéltári anyag egy részének megsemmisítését, 1949-től csak lepidopterológiával foglalkozott.
A 20. sz. egyik jelentős amatőr lepkegyűjtője: magángyűjteménye a Kárpát-medence egyik legnagyobb nagylepkegyűjteménye volt. Entomológusként revideálta a magyarországi lepkegyűjtemények teljes anyagát, kiegészítette Abafi-Aigner Lajos lepkekönyvét. Nagy jelentőségű dolgozatával (A magyarországi nagylepkék és elterjedésük, 1953–1956) a modern magyarországi faunafeltárás és -térképezés úttörője. A hazai fénycsapdahálózat kiépítőjeként elsőként sikerült pontos adatokat szolgáltatnia a magyarországi lepkefajok elterjedéséről és a lokális fauna összetételéről. Több új bagolylepketaxont is felfedezett.
Emlékezet
Halála után gyűjteménye a Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének törzsgyűjteményévé vált. Naplói nem csupán az első, rendszeresnek nevezhető országos faunafeltárás eredményeit rögzítik, hanem a hosszabb távú faunaváltozások nyomon követésének európai viszonylatban is kiemelkedő fontosságú dokumentumai.
Főbb művei
F. m.: történeti dolgozatai: A budai városkép kialakulása. – A budai hóhérház. – A budai Alkotás-ház és a Falk-család. – Budai nemzetiségi ellentétek a XVIII. századból. – A miniszterelnökségi palota múltjából. (Historia, 1929)
A budai katonatemető áthelyezése 1797-ben. (Pestbudai emléklapok, 1930)
A Kálvin téri Két Oroszlán-ház és vendégfogadó. (Pestbudai emléklapok, 1931)
A budai pestistemető és kápolnája. (Pestbudai emléklapok, 1932)
A vízivárosi Három Nyúl-kaszárnya. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1932)
A régi pesti Vigadó építésének előzményei. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1934)
A levéltár adminisztrációja. (Levéltári Közlemények, 1936)
Buda főváros pénzügyei a Rákóczi-szabadságharc idején. (Domanovszky Emlékkönyv. Bp., 1937)
Telekkönyvi rendtartás Budán a kamarai adminisztráció idejében. (Szentpétery Emlékkönyv. Bp., 1938)
A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1940)
Pest szabad királyi város vezetői – bírái és polgármesterei 1687-től 1790-ig. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1943)
A selejtezés Budapest Székesfőváros Levéltárában. (Levéltári Közlemények, 1945)
Pest köztisztasági kérdései a XIX. század elején. (Városi Szemle, 1947)
lepkészeti írásai: A Conistra-nemhez tartozó fajok repülési ideje Budapesten és környékén. (Rovartani Közlemények, 1946)
Az Euxoa hastifera Donz. honossága a magyar Alföldön. – Új Roeselia-faj Magyarországról. (Rovartani Közlemények, 1947)
Az Euxoa-nem Magyarországon előforduló fajai. – A lepkeimágók dispersiójának kérdései. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1952)
Lápvidékeink és nádasaink Eupithecia-együttesei és kialakulásának kérdései. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1953)
Táplálkozási társulások. A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. 1–2. (Rovartani Közlemények, 1953–1956)
Rendszertani és faunisztikai adatok néhány nagylepkefajunkra vonatkozólag. – A Melitaea britomartis Assm., különös tekintettel hazai előfordulására. Issekutz Lászlóval. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1954)
Új fajok és fajváltozatok a magyar nagylepkefaunában. – Állattársulások vizsgálata, különös tekintettel a lepkékre. Gozmány Lászlóval. (Rovartani Közlemények, 1954)
A lepkefajok terjedésének kérdése. (Rovartani Közlemények, 1955)
A homokos területeinkre jellemző nagylepkék. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1955)
The Occurence in Hungary of Hydroecia leucographa Bkh., with New Data on Its Life. (Acta Zoologica, 1955)
Szisztematikai, etológiai és fenológiai adatok az Euphya frustrata Tr.-ről [Lepidoptera, Geometridae]. (Rovartani Közlemények, 1956)
A magyar nagylepkefauna gyarapodása 1956-ban. – Lepkegyűjtés fénycsapdával. – A szélsőséges téli hőmérsékletek hatása a lepkék gyakoriságára. (Rovartani Közlemények, 1957)
Változások a magyarországi nagylepkék adataiban a Fauna Regni Hungariae, illetőleg az Abafi-Aigner lepkekönyvének megjelenése óta. (Folia Entomologica, 1958)
Quantitative Untersuchungsmethoden bei Schmetterlinge. (Acta Zoologica, 1958)
Die Bedeutung der Angaben über die Flugzeiten der Schmetterlinge bei lepidopterologischen Forschungen. (Acta Zoologica, 1959)
A vándorlepkék átcsoportosítása. (Állattani Közlemények, 1960)
Data to the Knowledge of Hungarian Macrolepidoptera. 1–6. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1966–1971)
A Survey of the Taxa Related to Apamea monoglypha Hufn., with the Description of a New Species [Lepidoptera, Noctuidae]. Varga Zoltánnal. (Acta Zoologica, 1969). A bagolylepkék Noctuinae alcsaládjának fajai Mongóliából. Varga Zoltánnal. (Folia Entomologica, 1973).
Irodalom
Irod.: Csík Gergely: K. L. életéről és levéltári működéséről. (Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1988)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László, Viga Gyula. (Bp., 1993)
Bálint Zsolt–Ronkay László: K. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). *MÉL téves születési adat: 1890!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
