Hepp Ferenc
sportvezető, pszichológus
Született: 1909. november 3. Békés
Meghalt: 1980. november 27. Budapest
Temetés: 1980. december 6. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hepp Ferenc (†1920) kelmefestő, Szekeres Julianna (†1930). F: 1942-től Heinisch Erika testnevelő tanár. Fia: Hepp Ferenc, ifj. (1945. aug. 13. Újpest) sportorvos. Leányai: Hepp Erika (1943. júl. 25. Bp.), Hepp Judit (1946. dec. 20. Bp.) és Hepp Katalin (1951. jan. 5. Bp.) sportlövő.
Iskola
Elemi és középiskoláit Békésben végezte, a békési református reálgimnáziumban éretts. (1930); közben a bp.-i Kulcsár és Huppert Gyárban kelmefestő-tanonc (1924–1926). A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1934); közben a genfi egyetem ösztöndíjasa (1933–1934). A Springfieldi Testnevelési Főiskolán (= Springfield College) B. S. (= Bachelor of Science, 1934), M. E. (= Master of Education, 1935), az Iowa Egyetemen PhD-fokozatot (1936), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1943); a TF-en magántanári képesítést szerzett (1941). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1960). Kosárlabda mesteredző (1960).
Életút
A TF tanársegéde (1937–1941), r. tanára (1941–1951) és igazgatója (1947. dec. 1.–1951. aug. 26.). A bp.-i (óbudai) Árpád Gimnázium r. tanára (1938–1944) és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelő tanára (1940–1944). Jugoszláviában szövetségi atlétikai edző (1938). A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat lektora (1951–1952), az ELTE (1952–1953), az ÉME, ill. az ÉKME testnevelő tanára (1953–1958). A Testnevelési Tudományos Társaság (1945–1947) és a Testnevelés Tudományos Tanácsa (F. ) főtitkára (egyetemi tanári státuszban, 1954. márc. 1.–1958. dec. 31.), a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) igazgatója (1959. jan. 1.–1969).
Alapvető a tevékenysége a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztésében, a szakérettségis rendszer kidolgozásában (Kerezsi Endrével, 1947). Az USA-ban ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal, a sportág magyarországi elindítója (1935–1936). Nevéhez fűződik az első magyarországi kosárlabda-szabálykönyv kiadása (1938), jelentős szerepet játszott a sportág magyar szaknyelvének kialakításában.
Emlékére a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Hepp Ferenc-emléktornát rendezett (1982), az MKOSZ is több Hepp Ferenc-emlékkupát írt ki, elsősorban amatőr férfi és női kosárlabdacsapatok számára. A TF Hepp Ferenc-emlékérmet alapított (azon személyeknek, akik nagy jelentőségű tudományos eredményekkel gazdagították a testnevelés- és sporttudomány, 1982). Születésének 100. évfordulóján a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kara (= TF), a MOB, az MKOSZ és a Magyar Sporttudományi Társaság Hepp Ferenc-emlékkonferenciát rendezett (2009. nov.-ben), ill. a békési Jantyik Mátyás Városi Múzeum emlékkiállítást rendezett. Bronz mellszobra a TF Győri úti bejáratánál látható (Mihály Gábor szobrászművész alkotása; felavatták: 1993). Nevét vette fel a békési Hepp Ferenc Általános Iskola (1986-tól; Békési Kistérségi Hepp Ferenc Általános Iskola, 2012-től). Az intézmény 25. évfordulóját ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola (2011-ben). Róla nevezték el továbbá a TF dísztermét (Hepp Ferenc-terem).
Emlékezet
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) alapító elnöke (1942–1980), első és máig egyetlen magyarként a Kosárlabda Dicsőség Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1980). A Budapesti Rendőr SE (1947–1948), a Budapesti Kinizsi, a Budapesti Petőfi és a Munkaerőtartalékok Hivatala SE (MTHSE) edzője (1951–1956). A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) technikai bizottságának tagja (1940–1960), a FIBA Pénzügyi Bizottságának elnöke (1960–1980). A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökségi tagja. Az UNESCO Testnevelési és Sport Világtanácsa (CIEPS) alapító alelnöke (1956–1972). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a budapesti Haladás SE elnökségi tagja (1948–1956: megszakítással).
Elismertség
A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949).
Elismerés
Pro Universitate Díj (posztumusz, 1996).
Szerkesztés
A Testnevelés Tudomány (1954–1955), a Sport Tudomány c. folyóiratok főszerkesztője (1957-től).
Főbb művei
F. m.: Nevelés és testnevelés az Egyesült Államokban. – Az amerikai testnevelés legújabb irányai. (Testnevelés, 1935)
Kanadai egyetemek testnevelése. (Testnevelés, 1936)
Unitary Factors of Character. PhD-értek. (Iowa, 1936)
Gyakorlati sportlélektani kérdések. (Testnevelés, 1938)
A film szerepe a testnevelési kutató munkában. – A gurulós magasugró stílus és változatai. (Testnevelés, 1940)
Dobómozdulatok látási és mozgási vezérlése. (Lélektani tanulmányok. IV. köt. Szerk. Kornis Gyula. Bp., 1940)
Tudományos testneveléskutatás. (Testnevelés, 1941)
A célbadobás lélektani elemzése. Egy. doktori értek. (Dolgozatok a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából. Bp., 1942)
A kosárlabdázás története. – A kosárlabdázás mozgásmódja. (Testnevelés, 1942)
A m. kir. Testnevelési Főiskola múzeumi különgyűjteményének leírása. Írta és összeáll. (Bp., 1943)
A kosárlabdajáték fortélya – taktikája. 1–8. (Testnevelés, 1944 és önállóan: Bp., 1944)
Kosárlabda szabályok. A Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének szabálykönyve. Összeáll. (Bp., 1944)
Európai kosárlabda mérleg. (Sportszemle, 1947)
A hasmánt stílus érdekességei. (Atlétika, 1947)
A demokratikus Testnevelési Főiskola új feladatai. (Sportközlöny, 1948)
A Testnevelési Főiskola átszervezésének tervezete. – Stílus és egyéniség. – A ruganyosság mérése. – A Testnevelési Főiskola új feladata és munkája. – A gyorsaság szerepe a sportban. (Testkultúra, 1948)
A testnevelési tudományos kutatás jelentősége és gyakorlati vonatkozásai. (A magyar testnevelés és sport kérdései, 1948)
Az MHK szintjei és korcsoportjai. (Sport és Testnevelés, 1950)
Testnevelés-tudományunk. (Népsport, 1950. dec. 3.)
Miért rendszer az MHK? (Népsport, 1951. máj. 7.)
Ötnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1952)
A kosárlabdaedzés alapjai. Páder Jánossal, Szabó Jánossal. (Bp., 1955)
A sportmozgások érzékelésének fontosabb kérdései. Kand. értek. is. (Bp., 1959)
Hétnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1960; és sportáganként külön is: Atlétika. Bp., 1960; Kosárlabda. Bp., 1960; Labdarúgás. Bp., 1960; Úszás, vízilabda. Bp., 1960; Vívás. Bp., 1960)
Kosárlabdázás. Összeáll. (Verseny- és játékszabályok. Bp., 1961; 3. jav. kiad. 1964; 4. jav. kiad. 1965; 6. jav. és átd. kiad. 1969; 7. jav. és átd. kiad. 1973; 8. jav. és átd. kiad. 1977; 9. jav. és átd. kiad. 1981)
Módszertani tájékoztató a tokiói olimpia tapasztalataiból. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
Módszertani tájékoztató a sportolók pszichikai felkészítéséről. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
A testnevelési és sporttudományos munka kialakulása. (Magyar Tudomány, 1969)
Bevezetés a tudományos kutatásba. Főisk. jegyz. Nádori Lászlóval. (Bp., 1971; 2. kiad. 1974)
A mozgásérzékelés kísérleti vizsgálata sportolókon. Monográfia. (Pszichológia a gyakorlatban. 22. Bp., 1973)
ford.: Szemasko, Ny. V.: A kosárlabdázás oktatása társadalmi oktatók számára. Ford. (Bp., 1953).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. dec. 4.)
Nagy György: H. F. öröksége. (TF Tudományos Közleményei, 1992)
S. Turcsányi Ildikó: H. Fi, Békés város szülötte. (Békési Téka. 41. Békés, 2009)
S. Turcsányi Ildikó: Fejezetek a békési sport történetéből. 100 éve született H. P. Kiállításvezető. (Békési Téka. 42. Békés, 2009)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
