Mezei Márta, R.
irodalomtörténész
Ribinszki Károlyné
Született: 1929. július 20. Budapest
Meghalt: 2012. augusztus 30. Budapest
Temetés: 2012. szeptember 24. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr, hamvasztás
Család
Sz: Nuszbaum József raktári segédmunkás, Pék Margit. F: 1953-tól Ribinszki Károly középiskolai tanár. Fia: Ribinszki István (1957–).
Iskola
Négy polgári elvégzése után ipari tanuló lett, nőiszabó-segédlevelet szerzett (1946), a bp.-i Madách Imre Gimnázium Dolgozók Iskolájában éretts. (1949). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (1991).
Életút
Az ELTE BTK I. sz., ill. Felvilágosodás- és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének egy. tanársegéde (1953–1960), egy. adjunktusa (1960–1972), egy. docense (1972–1979), egy. tanára (1979. júl. 1.–1993. dec. 30.). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára (1993–1994). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).
A magyar romantikakutatás kiemelkedő személyiségeként elsősorban a magyar felvilágosodás és reformkor irodalomtörténeti, műfaji, eszmetörténeti, verstani, filológiai, művelődéstörténeti kérdéseinek vizsgálatával, Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc és Petőfi Sándor munkásságával, a nyelvújítás korának jelenségeivel, a 19. sz. elejének irodalmi problémáival foglalkozott. Alapvető jelentőségű munkája a magyar felvilágosodás költészetéről írt monográfiája (Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt, 1974) és a 23 kötetes Kazinczy-levelezés sajátos szempontú, művelődéstörténeti összefoglaló feldolgozása (Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben, 1994).
Emlékezet
Hetvenötödik születésnapján ünnepi tanulmánykötettel köszöntötték (2004-ben). Budapesten (Óbuda, III. kerület Lajos utca 109.) élt és tevékenykedett, hamvait a Rákoskeresztúri Temetőben szórták szét.
Elismertség
Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága (1980–2000), XVIII. századi Művelődéstörténeti Munkabizottsága (1986–1990), Verstani Bizottsága (1986–1990), ill. a XVIII. és XIX. századi, a Kritikatörténeti és a Kultusztörténeti Kutatócsoport tagja. Az MTA–TMB Irodalomtudományi Szakbizottsága tagja (1976–1984). A Kazinczy Társaság tb. tagja (2004-től).
Elismerés
Akadémiai Nívódíj (1975), Oltványi Ambrus-díj (1997), Martinkó András-díj (2001), Toldy Ferenc-emlékérem (2003), Faludi Ferenc Alkotói Díj (2007).
Szerkesztés
Az Irodalomtörténet c. folyóirat szerkesztője (Nagy Péterrel, 1976–1984).
Főbb művei
F. m.: Történelemszemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. (Irodalomtörténeti füzetek. 19. Bp., 1958)
Műfaji kettősség Vörösmarty Honfoglalás eposzában. (Irodalomtörténet, 1960)
Dalköltészetünk a felvilágosodás korában. – Batsányi János: A franciaországi változásokra. Verselemzés. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Költészetünk a felvilágosodás korában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1970)
Petőfi szerelmes levele: „Válasz kedvesem levelére.” (Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról. Szerk. Sz. Molnár Géza, Székffy Gyula. Bp., 1972)
Korszerű költészet a felvilágosodás korában. (Mesterség és alkotás. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmáról. Szerk. is Wéber Antallal. Bp., 1972)
Petőfi Goethéről. (Filológiai Közlöny, 1973)
Poétikai kérdések Csokonainál. (Irodalomtörténet, 1974)
Petőfi és Goethe. (Petőfi mozaik. A centenáriumi Petőfi-ülésszak előadásai. Szerk. Paál Rózsa, Weber Antal. Bp., 1974)
Periodizáció és korszemlélet. (Irodalom és felvilágosodás. Bp., 1974)
Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 30. Bp., 1974)
Vörösmarty és Berzsenyi. (Irodalomtörténet, 1974)
Nem ért engem a világ… Verselemzés. (Petőfi állomásai. Versek és állomások. Szerk. Pándi Pál. Bp., 1976)
Idő- és nemzetszemlélet Berzsenyi ódáiban. (Irodalomtörténet, 1976)
Szemlélet és módszer két Petőfi-monográfiában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Berzsenyi rímelése. Berzsenyi nézetei a rímről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Általánosság és személyesség a Kazinczy levelezés első korszakában. (Irodalomtörténet, 1986)
Kazinczy világnézeti problémái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
1772. A kultikus ünnepléstől az irodalomtörténeti elemzésig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
A levél-műfaj és a Kazinczy levelezés az 1810-es években. (Klasszika és romantika között. Tanulmányok. Szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István, Tamás Zsuzsanna. Bp., 1990)
Biblia Kazinczy Ferenc szavaival. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
Kölcsey és az Akadémia. (Magyar Tudomány, 1991 és „A mag kikél.” Előadások Kölcsey Ferencről. Szerk. Taxner Tóth Ernő. Bp., 1991)
Kazinczy erdélyi útirajza és a levél-műfaj. (Irodalomtörténet, 1992)
Kérdőjelek a Kölcseynek tulajdonított Kritika és antikritika körül. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Az utazás kronotoposza a 19. század elejének útirajzaiban. (Régi és új peregrináció. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások. Szeged, 1991. aug. 12–16. I–III. köt. Bp., 1993)
Kazinczy és Bécs. (Magyarok Bécsben – Bécsről. Tanulmányok az osztrák–magyar művelődési kapcsolatok köréből. Szerk. Fried István. Szeged, 1993)
Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. Monográfia és doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 136. Bp., 1994)
A költő és kiadója. Batsányi János: Ányos Pál munkáji. Bétsben, 1798. (Vár ucca tizenhét, 1994)
Egy korszak vége az irodalomtörténet-írásban. (Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései. Szerk. Debreceni Attila. Debrecen, 1996)
A keszthelyi Helikon-ünnepélyek – és ahogy az írók látták. (Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk. Kalla Zsuzsanna. Bp., 1997)
A költő Bessenyei. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1997)
Kazinczy kiadói munkásságáról. (Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Szerk. Szajbély Mihály. Bp., 1999)
A kiadó „mandátuma.” Kiadói nézetek és eljárások Révaitól Kazinczyig. (Bibliotheca studiorum litterarium. Debrecen, 1998)
„Magamat ragyogtatom.” Közelítések a Fogságom naplójához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2000)
A magyar irodalom a felvilágosodás korában. 1750–1790. – Magyar irodalom a nyelvújítás korában. A XIX. század eleje. (Magyar kódex. I–VI. köt. Bp., 2001)
A levélíró Vörösmarty. (Irodalomtörténet, 2001)
Az Előbeszéd és a Vanitatum vanitas. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
Bajza és a költői szerep. (Irodalomtörténet, 2003)
A XIX. század fejlődéstörténeti előzményeiről. (Irodalomtörténet, 2004)
A Kazinczy-levelezés művelődéstörténeti jelentőségéről. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2004)
Egy fejezet Faludi utóéletéből. Kazinczy változó véleményei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2005)
Kazinczy és Vörösmarty. Néhány kiegészítés kapcsolatuk történetéhez. (Irodalomtörténet, 2006)
Kazinczy Ferenc leánykérésének története, több változatban. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2006)
Bessenyei litteratura fogalmához. (Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére. Szerk. Devescovi Balázs, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor. Bp., 2007)
Viselet és viselkedés Kazinczy portréiban. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2009)
„Mintha.” Egy Arany-verssor jelentésrétegeiről. (Aranyozás. Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Fórizs Gergely. Bp., 2009)
Kölcsey Ányosról, a Nemzeti hagyományokban. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2011)
szerk.: Berzsenyi Dániel: A közelítő tél. Vál. költemények. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. Ill. Varsányi Pál. (Bp., 1961)
Berzsenyi Dániel válogatott művei. Sajtó alá rend., a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1961)
Vörösmarty Mihály: A holdvilágos éj. Elb.-ek. Sajtó alá rend. Waldapfel Józseffel. A bevezető tanulmányt Tóth Dezső írta. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bp., 1968)
Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig. Versek, verselemzések. Szerk. Kulin Ferenccel. (Bp., 1972)
Eötvös József. Kultúra és nevelés. Cikkek, beszédek, iratok. Szerk., az előszót írta. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1976)
Szöveggyűjtemény a felvilágosodás korának irodalmából. I–II. köt. Főszerk. Pándi Pál. Szerk. Szuromi Lajossal. (Bp., 1982)
Virág Benedek: Magyar századok. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta. (Magyar Hírmondó. Bp., 1983)
Magyar költők. 18. század. Vál., a szöveget gondozta. (Magyar remekírók. Bp., 1983)
Berzsenyi Dániel és Kölcsey Ferenc összes költeményei. Sajtó alá rend. az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 22. Bp., 1994)
Gvadányi József és Fazekas Mihály válogatott művei. Sajtó alá rend. az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 32. Bp., 1995)
Amade László és Faludi Ferenc. Sajtó alá rend. az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 42. Bp., 1996)
Költők a hírnév árnyékából. Édes Gergely, Vajda Péter, Arany László vál. művei. Sajtó alá rend. az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 71. Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: M. M. 75. születésnapjára. Tanulmányok M. M. tiszteletére. Műveinek bibliográfiájával. Szerk. Szabó G. Zoltán, a bibliográfiát összeáll. Csécs Teréz. (Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
