Szigeti József
filozófus, esztéta, irodalomtörténész
Született: 1921. március 19. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2012. szeptember 24. Budapest
Család
Sz: Szigeti Lajos katonai tisztviselő, majd a bp.-i XIII. kerület Tanács előadója, Kopfstein Amália. F: 1948-tól Révész Éva, a bp.-i II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanára. Fia: Szigeti Péter (1951–) politológus, az MTA doktora, ill. Szigeti András filozófus, Szigeti Gábor matematikus.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–angol szakos középiskolai tanári okl. (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a filozófiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, 1959). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1987. máj. 8.).
Életút
A bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1944–1945), a British Council ösztöndíjasa (Londonban, 1948). Budapesten középiskolai r. tanár (1945–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Esztétika Tanszék, ill. I. sz. Filozófiai Tanszéke tanársegéde, egy. adjunktusa (1946–1949), intézeti tanára, ill. egy. docense (1949–1960), egy. tanára (1960. febr. 14.–1990. dec. 30.) és a Tanszék vezetője (1971–1990). Művelődésügyi miniszterhelyettes (1957–1959), az MTA Filozófiai Intézete igazgatója (1959–1969).
Filozófiatörténettel, esztétikával, metodológiai és tudományfilozófiai kérdésekkel foglalkozott. Tudományos munkásságát a szisztematikai (logikai) és történelmi gondolkodás dialektikus egységének igényével művelte, ami szisztematikában a történelem fejlődésmenetének érvényesítését jelentette. Döntő filozófiai eredménye, hogy a forma–matéria–tartalom külsőleges vonatkoztatásait meghaladva a tartalmas forma és megformált, valódi tartalommá vált matéria egységét teremtette meg. Filozófiatörténészként elsősorban Denis Diderot, Jean-Jacques Rousseau és Francis Bacon munkásságát vizsgálta, szövegeiket gondozta; irodalomtörténészként a klasszikus szocialista irodalom, ill. a kortárs szocialista-realista művészet esztétikai problémáit kutatta. Művelődési miniszterhelyettesként jelentős szerepet játszott a kádári konszolidációban: aktívan részt vett a kulturális és tudományos élet forradalom alatti támogatóinak leváltásában és menesztésében. A berendezkedő új hatalom kultúrpolitikájának igen nagy befolyású és meghatározó súlyú ideológusa volt.
Elismertség
Az MTA Szociális Bizottsága és Filozófiai Bizottsága tagja. Az Internationale Hegel Gesellschaft tagja (1960–1975).
Elismerés
Baumgarten-jutalom (1949). Filszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1981).
Szerkesztés
A Magyar Filozófiai Szemle főszerkesztője (1961–1969). A Filozófiai írók tára. Új folyam c. könyvsorozat szerkesztőbizottságának tagja (1960–1972). Az Új Magyar Lexikon szerkesztőbizottságának tagja (I–VII. köt. 1959–1962).
Főbb művei
F. m.: Lukács György: Írástudók felelőssége. – Prohászka Lajos: A mai élet erkölcse. (Magyarok, 1945)
Megjegyzések a „kelet-európai szociológia” gondolatához. (Valóság, 1946)
Lukács György újabb művei. – Marx–Engels: Művészet, irodalom. – Kultúrpolitika. Értelmiség és irracionalizmus. (Társadalmi Szemle, 1946)
Egy magyar nagyrealista regényről. Déry Tibor: Befejezetlen mondat. (Társadalmi Szemle, 1947)
Marxizmus és magyarság. (Emberség, 1947)
Szerb Antal. (Forum, 1947)
Bálint György: Emberi méltósággal. (Társadalmi Szemle, 1948)
Útban a valóság felé. Tanulmányok. (Bp., 1948)
A 16–17. századi filozófia története. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
A magyar szellemtörténet bírálatához. (Filozófiai Évkönyv. I. Bp., 1952)
Marx: A gothai program kritikája. – Csernisevszkij, Ny. G.: Válogatott esztétikai tanulmányok. (Társadalmi Szemle, 1953)
Egyetemi előadások a filozófia történetéről az ókori görögöktől Hegelig. (Bp., 1955; 2. kiad. 1959)
Még egyszer a Lukács-kérdésről. (Társadalmi Szemle, 1957)
Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. – Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. (Társadalmi Szemle, 1958)
A Magyar Szocialista Munkáspárt kultúrpolitikájáról. (Magyar Tudomány, 1958)
A párthatározat után. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
Filozófiatörténet. 1. Marx előtti filozófia története. Egy. jegyz. (1–7. füz. és együtt is: Bp., 1959; 4. kiad. 1964; 7. kiad. 1980; 8. kiad. 1984)
Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1959)
A tudományos kommunizmus megteremtésének útján. Marx–Engels művei II. kötetéhez. (Társadalmi Szemle, 1960)
Francis Bacon. (Világosság, 1961)
Bevezetés a marxista esztétikába. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
Gondolatok a marxista esztétika és kritika viszonyáról. (Társadalmi Szemle, 1961)
Denis Diderot – une grande figure du materialisme militant du XVIIIe siècle. Tanulmány. (Studia philosophica. Bp., 1962; oroszul is)
A marxista esztétika időszerű kérdései. (Művelődéspolitikai akadémia. 1. Bp., 1962)
A marxista esztétika a szépről. (Művelődéspolitikai akadémia. 2. Bp., 1962)
A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. (Társadalmi Szemle, 1962)
Az ateista Diderot. Születésének 250. évfordulóján. (Világosság, 1963)
A szellemtörténeti nacionalizmus. (A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., 1964)
A magyar szellemtörténet bírálatához. (Bp., 1964)
Bevezetés a marxista-leninista esztétikába. Egyetemi előadások. I–II. köt. (Bp., 1964–1966)
A társadalomtudományok szerepe a szocialista tudat fejlesztésében. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
A szocialista realizmus. (Valóság, 1966)
Marxista politika és kommunista humanizmus. (Világosság, 1966)
Törvény és norma viszonya az esztétikai megismerésben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. máj. 23.; megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1968)
Sur un thème de Marx sous l’aspect esthétique. L’homme est l’ensemble de ses rapports sociaux. (Paris, 1969)
Lenin és Marx. (Társadalmi Szemle, 1970)
Idő és történetiség. Hegel, Marx és az egzisztencializmus időfelfogásáról. (Valóság, 1970)
A társadalmi életszituációk és magatartásformák tipikája és az esztétikai minőségkategóriák. (Magyar Filozófiai Szemle, 1971)
Bevezetés a marxista-leninista esztétikába. (Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. Bp., 1971)
Kép és jelentés – adekvát és inadekvát – viszonya a műalkotásban. (Kritika, 1971)
Hegel és G. Cantor. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972; angolul: Hegel and G. Cantor. (Hegel Jahrbuch. Meisenheim am Glan, 1971)
A TTF és a nemzetközi ideológiai harc. (Társadalmi Szemle, 1972)
Nicolai Hartmann „Esztétiká”-járól. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973)
Marxista-leninista esztétika. A MLEE tankönyve. Aradi Nórával, Lukács Antallal. (Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. Bp., 1973)
A filozófia és a szaktudományos megismerés természete. A tudományosság lényegi konstituenciái. (Filozófia és szaktudományok. Szerk. Horváth József. Bp., 1981)
Lenin és a művészet pártossága. (A művészeti pártosságról. Szerk. Bojtár Endre, Szerdahelyi István. Bp., 1983)
A tudományos gondolkodás forradalma. 1. Dialektikus materializmus rendszer és módszer. (Bp., 1984)
Racionalizmus és irracionalizmus dialektikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1988. ápr. 26.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1991)
Egy ideológiátlan kor ideológiája. (Ezredvég, 1993)
Esszé Shakespeare szonettjeiről. 1–2. (Ezredvég, 1997)
Azonosság és nem-azonosság azonossága. (Magyar Filozófiai Szemle, 1998)
Párttevékenységem és Lukács Györggyel való együttműködésem kezdete. (Ezredvég, 1998)
Szerb Antal. (Tört pálcák. Kritikák Sz. A.-ról. I–II. köt. Szerk. Wágner Tibor. Bp., 1999)
Intellektuális önéletrajzom. A szellemi ébredezéstől a társadalmi hivatásra ébredésemig. Visszaemlékezés. (Bp., 2000)
szerk.: Mann, Heinrich: Az alattvaló. Ford. Lányi Viktor. Az előszót írta. (Bp., 1950)
Denis Diderot válogatott filozófiai művei. Ford. Csatlós János, Győry János. Szerk., a bevezetést írta. (Filozófiai Írók Tára. Új folyam. 2. Bp., 1951; 2. jav. kiad. 1983)
Mann, Heinrich: Kisváros. Reg. Ford. Keresztury Dezső. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1952)
Eötvös József: Magyarország 1514-ben. I–II. köt. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1952)
Bacon, Francis: Novum Organum. 1. – Új Atlantis. Ford. Csatlós János, Sarkady János. A kötetet összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Filozófiai Kiskönyvtár. 5. Bp., 1954)
Montesquieu: Perzsa levelek. Ford. Rónay György. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Hegel-emlékkönyv. Szerk. (Bp., 1957)
Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződés. Társaságbéli szerződés. Ford. Mikó Imre, Szentmarjay Ferenc. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1958)
Esztétikai kislexikon. Főszerk. (Bp., 1969)
Forgács László: A költészet bölcselete. A marxista irodalomesztétika alapjai. Szerk., az előszót írta. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1971)
Hartmann, Nicolai: Esztétika. Ford. Bonyhai Gábor. Az utószót írta. (Bp., 1977)
ford.: Freyer, Hans: Nagy Frigyes. Történelmi arckép. Ford. (A Magyar–Német Társaság kiadványai. 18. Bp., 1943)
Macaulay, Thomas Babington: Nagy Frigyes. – Frederick the Great. Ford. (Kétnyelvű remekművek. 7. Bp., 1944)
Macaulay, Thomas Babington: Esszék. Vál., a bevezető tanulmányt írta Sükösd Mihály. Ford. Raáb Györggyel, Sükösd Mihállyal. (Aurora. 18. Bp., 1961).
Irodalom
Irod.: Balogh József: Sz. J.: A magyar szellemtörténet bírálatához. (Társadalmi Szemle, 1966)
Szigetvári Sándor: Sz. J.: A tudományos gondolkodás forradalma. (Társadalmi Szemle, 1985)
Wirth Ádám: Sz. J.: Intellektuális önéletrajzom. (Ezredvég, 2001)
Krausz Tamás: Sz. J.: Intellektuális önéletrajzom. (Eszmélet, 2002)
Perecz László: Beszélgetés Sz. J. akadémikussal. (Ezredvég, 2010)
Halálhír. (Népszabadság, 2012. szept. 25.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
