Főbb művei

F. m.: Gondolatok a küldöttközgyűlés előtt. (Embernevelés, 1948)
Iskolaszervezettan. 1949/50. II. félév. Á. Gy. előadásai alapján összeáll. a Neveléstudományi Intézet hallgatói. Egy. jegyz. (Szeged, 1950)
Az ifjúsági szervezetek munkája az iskolában. (Pedagógus továbbképzés. Bp., 1952)
A nevelés feudalizmusának veszélye iskoláink nevelő munkájában és az ifjúsági mozgalom szerepe ennek leküzdésében. (Pedagógiai Szemle, 1952)
A tanulmányi csoportokkal való foglalkozás a Szegedi Pedagógiai Főiskolán. – A fegyelemre nevelés néhány kérdése. (Felsőoktatási Szemle, 1952)
A közösségi nevelés és az úttörő mozgalom. (A szocialista nevelés könyvtára. 53. Bp., 1952)
A kommunista nevelés fogalma és szerepe a szocializmus építésében. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1952 és ELTE BTK Évkönyv. 1952/53. Bp., 1953)
A pedagógiai tudományok jelentősége az egyetemi és a főiskolai oktató-nevelőmunkában. (Felsőoktatási Szemle, 1953; németül: Hochschulwesen, 1953)
Az egyetemek nevelő feladatai. (Felsőoktatási Szemle, 1954)
Makarenko halálának 15. évfordulójára. (Pedagógiai Szemle, 1954)
Nevelés és öröklés, nevelés és társadalmi környezet. (Természet és Társadalom, 1955)
Egyetemi ifjúságunk nevelésének időszerű kérdései. (Pedagógiai Szemle, 1955 és ELTE Évkönyv. 1955. Bp., 1956)
Világnézet és világnézeti nevelés. (Köznevelés, 1956. 2.)
Töretlenül a XX. kongresszus szellemében. (Köznevelés, 1956. 12.)
Programtervezet pedagógiából középiskolai tanárjelöltek számára. (Pedagógiai Szemle, 1957)
Küzdjük le az ellenséges revizionista nézeteket! – Nemzeti szempont a nevelésben. (Pedagógiai Szemle, 1958)
A nevelés elméleti programja. (Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Bp., 1958)
A nevelés és a termelőmunka összekapcsolása Makarenko gyakorlatában. (Köznevelés, 1959. 12.)
A szocialista humanizmusra nevelés tartalma és feladatai. (Köznevelés, 1959. 20.)
A nevelés fogalma, történeti és osztályjellege, kapcsolata a politikával. (Ifjúkommunista, 1959)
A világnézeti nevelés kérdéseiről. Cikk- és szemelvénygyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1959)
Pedagógia I. köt. A nevelés elmélete. Egy. tankönyv. (Bp., 1959; 2. kiad. 1961; 3. kiad. 1962; 4. kiad. 1965; 5. kiad. 1966)
A kommunista erkölcs tartalma és az erkölcsi nevelés feladatai. (Bp., 1961; 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1965; 4. kiad. 1969)
Az igazság szeretetére való nevelés tartalma és feladatai. (Köznevelés, 1960. 7.)
A sokoldalú emberképzés néhány követelménye a gimnáziumi szakmai oktatásban. (Munka és Iskola, 1960)
Iskolareform és humánus nevelés. (Tiszatáj, 1960)
A közösség ismérvei és jelentősége a kommunista nevelésben. (Köznevelés, 1961. 23.)
Az erkölcsi nevelés alapelvei. (Köznevelés, 1962. 14.)
A VIII. pártkongresszus nevelésügyi vonatkozásai. – A francia oktatásügy reformja. (Pedagógiai Szemle, 1963)
A tudományos kutatómunkára való nevelés lehetőségei a magyar felsőoktatási intézményekben. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1963)
Az új gimnáziumi tanterv. (Köznevelés, 1963. 2.)
A programozott oktatás és az oktatógép. (Köznevelés, 1963. 16.)
A statisztikai módszer alkalmazása a pedagógiai kutatásban. (Köznevelés, 1964. 5.)
Pedagógia II. köt. A nevelés elmélete. Egy. tankönyv. Jausz Bélával. (Bp., 1964)
Marx Gazdasági-filozófiai kéziratok című művének konceptusa. Adalék a marxista pedagógia filozófiai megalapozásához. (Magyar Pedagógia, 1965)
Öntevékenység, önkormányzóképesség a gyermekmozgalomban. (Köznevelés, 1965. 13–14.)
Az úttörőszervezetek vezetésének stílusáról. (Köznevelés, 1965. 19.)
Az úttörő szervezetek vezetésének stílusáról. (Köznevelés, 1965. 19.)
Az oktatás korszerűsítése, mint társadalmi szükséglet. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1966)
A francia nyelv tanítása az alsó tagozaton. (Módszertani Közlemények, 1966)
Az audiovizuális technikai eszközök alkalmazásának pedagógiai és lélektani jelentősége. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
Schiller az emberi egyoldalúságról és teljességről. (Pedagógiai Szemle, 1966)
A pedagógusok magatartásának hatása a tanulók teljesítményeire egy vizsgálat tükrében. Veszprémi Lászlóval. (Pedagógiai Szemle, 1967)
Goethe embereszménye. (Tanulmányok a neveléstudományok köréből. 1967. Bp., 1968)
Honvédelmi nevelés a tanárjelöltek pedagógiai képzésében. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A gyermek eszményképének vizsgálata. Kunsági Elemérrel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1969)
Neveléselmélet. Egy. tankönyv. (Bp., 1970; 2. kiad. 1973)
Az esztétikai nevelés marxista fogalmához. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Méréses módszerek a pedagógiában. Nagy Józseffel, Orosz Sándorral. (Eredménymérés az iskolában. Bp., 1971; 2. bőv. kiad. 1974; 3. kiad. 1979)
Az „optimista” technicizmus jelentkezése a pedagógiai filozófiában. (Magyar Pedagógia, 1972)
Egyetemi tanárképzés, gyakorlóiskolák, gyakorlóév. – Az OCDE távlati tantervi irányelvei. (Magyar Pedagógia, 1973)
Gondolatok a korszerű oktatásról. (Pedagógiai Szemle, 1973)
A Német Szövetségi Köztársaság iskolarendszere. (Pedagógiai Szemle, 1974)
Dolgozatellenőrzés elektronikus számítógéppel. (Felsőoktatási Szemle, 1974)
A felsőoktatási vizsgáztatásról. (Bevezetés a felsőoktatásba. Szerk. Palovecz János. Bp., 1975)
A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1976; megjelent, kivonatosan: Pedagógiai Szemle, 1974)
Az Ausztriában folyó iskolakísérletek az iskolaköteles korban. (Pedagógiai Szemle, 1976)
Kísérlet a gimnáziumi képzés szerkezetének átalakítására három Csongrád megyei gimnáziumban. Bánfalvi Józseffel. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Ausztriai reformkísérletek a gimnáziumi felsőfokozaton. (Magyar Pedagógia, 1978)
A középiskolai közösségek rendszere. (Magyar Pedagógia, 1980)
Bevezetés a neveléselméletbe. (Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara jegyzetei. Bp., 1978)
A munkára nevelés. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1980)
Nevelés a tanórán kívül. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1981)
A szocialista pedagógia fejlődésének metodológiai problémái a jelenlegi ideológiai harc körülményei között. – Az iskola funkciói és funkciózavarai az össztársadalmivá szélesedő nevelésben. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Az iskolakísérletek egyes kutatásszervezési és kutatásmódszertani kérdései. – Az egységes alapú középiskola modellje. Duró Lajossal. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1983)
A közös alapú középiskolai kísérlet az első érettségit tett kísérleti évfolyam eredményeinek tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1984)
Az osztrák iskolaügy alakulása. 1962–1972. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1984)
Tézisek az iskolai tehetségnevelésről. (Pedagógiai Szemle, 1985)
A tanulói aktivitás szerepe és feltételei az oktatásban, különös tekintettel a pártoktatásra. (A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása. Bp., 1986)
A kísérleti öt évfolyamú, iskolarendszerű technikusképzés előzményei és tapasztalatai. Drien Károllyal. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1987)
Az osztrák iskolaügy alakulása. 1962–1982. (Pedagógiai Közlemények. 7. Bp., 1987)
Középiskolai fejlesztés, koncepciók, kísérletek. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1988)
Felméri Lajos a nevelés liberális és utilitarista irányzatáról. (Pedagógiai Szemle, 1989)
Felméri Lajos pedagógiájának szociálantropológiai alapjai. (Magyar Pedagógia, 1989)
Felméri Lajos a nevelés és öröklés viszonyáról, a gyermeki természetről. (Fejezetek a pedagógusképzés történetéből. Szerk. Micheller Magdolna. Szeged, 1990)
Felméri Lajos élete és munkássága. Kismonográfia. (Magyar pedagógusok. Bp., 1993)
Az új iskolarendszerről. (Bp., 1994)
A tanárképzés, a pedagógiai pszichológiai és módszertani oktatás története a József Attila Tudományegyetemen és jogelőd intézményeiben. (Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből. Tudományos konferencia Szegeden, 1991. Szerk. Kelemen Elemér. Bp., 1996)
Az egyetemi tanárképzés dilemmái az 1930-as években. A tudományos képzés és a szakképzés kérdései az 1936-os felsőoktatási kongresszuson. (Magyar Pedagógia, 1997)
Tanulási stratégiák támogatása magyarországi nyitott rendszerű képzésben. (Magyar Felsőoktatás, 2004)
szerk.: Bjelinszkij [Visszarion Grigorjevics] válogatott pedagógiai művei. Ford. Kálmán László, Pataki Szilveszter, Rakonczai János. Szerk., sajtó alá rend. Á. Gy. (Bp., 1953)
Iskolapolitika – nevelés. Pedagógiai olvasmányok tanárjelöltek számára. Egy. jegyz. Összeáll. (Bp., 1964)
A Langevin–Wallon-tervezet. Szerk., ford., a kísérő tanulmányt írta. (A pedagógia időszerű kérdései külföldön. Bp., 1966)
A modern technikai eszközök szerepe a pedagógiában. A Szegedi Nyári Egyetemen 1964-ben elhangzott előadások. Szerk. (Szeged, 1966)
A programozott oktatás tapasztalatai. Összeáll. (A pedagógia időszerű kérdései hazánkban. 3. Bp., 1966)
A honvédelmi nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelőmunka során. Egységes jegyz. Szerk. (Bp., 1968; 2. kiad. 1974)
A kísérleti fakultatív gimnáziumi képzés Csongrád megyei tapasztalatai. Szerk. (Szeged, 1977)
Felzárkóztatás, differenciálás, fakultativitás a korszerű oktatásban. Összeállítás a TIT Szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból. Szerk. (Szeged, 1977)
A Pedagógia Tanszék elvégzett és folyamatban lévő tudományos tevékenységéről. Szerk. Duró Lajossal. (Szeged, 1978)
Az egységes alapú középiskolai kísérlet dokumentumai. 1978–1983. Összeáll. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1983)
Egységes alapú középiskolai kísérlet. Beszámolók, részkutatási eredmények. Szerk. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Paedagogica et Psychologica, 1989).

Irodalom

Irod.: Életemről és munkámról (Pedagógiai Szemle, 1963)
Az idő vonzásában. Á. Gy. 70 éves. Tanulmányok Á. Gy. tiszteletére. Szerk. Balogh Tibor. (Bp., 1990)
Pedagógiai ki kicsoda? Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. (Bp., 1997)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998)
Halálhír. (Népszabadság, 2012. szept. 29.)