Hegedűs Zoltán
író, költő, szerkesztő
Született: 1912. július 18. Kolozsvár
Meghalt: 1989. január 21. Budapest
Család
A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1935).
Iskola
A Baumgarten Alapítvány könyvtárosa és a Vigilia c. lap szerkesztője (Thurzó Gáborral, 1942–1944). A II. vh. után a Magyar Írók Szövetsége alapító titkára (1945–1946), a Magyar Rádió szerkesztője (1946–1948), a Csillag munkatársa (1951–1953), a Színház és Filmművészet szerkesztője (1953–1958), a Filmvilág alapító szerkesztője (1958–1976), főszerkesztője (1976–1979), egyúttal a Filmkultúra szerkesztőbizottságának tagja is.
Életút
Pályája kezdetén József Attila és Dsida Jenő hatására lírai hangulatú verseket írt (három kötete is megjelent: Az örök dokk fölött, 1939; Szamosháti ősz, 1942; Meztelen élet, 1946). Verseinek témája az erdélyi gyermekkor őszi színei, a végképp elhagyott ifjúság színes álmai. Későbbi költeményei a II. vh. után ismét jelentkező munkáslíra alkotásai. Az 1950-es évektől elsősorban prózai műveket írt, szociográfiai hangvételű elbeszélései és kisregényei az újonnan létrejövő szocialista városok embereinek mindennapjait szólaltatták meg (legismertebb a Vásárfia [1964] c. regénye, amely egy Déd nevű szocialista település megszületésének és első éveinek története.). Utolsó alkotói korszakában szinte kizárólag filmelméleti és -esztétikai kérdésekkel, ill. filmkritikákkal foglalkozott, több forgatókönyvet is írt. Munkássága alatt a Filmvilág egyik, nemzetközileg is elismert szakmai fórumává vált.
Baumgarten-díj (1946).
Versei az Új Auróra (1940) és a Költészet, tavasz (1940) c. antológiákban, ill. az Élet (1940), a Diárium (1940–1942), a Vigilia (1941–1943) és a Magyar Kulturszemle (1943) c. lapokban, filmkritikái még a Népszabadságban jelentek meg. Írásai és kritikáit a feni lapokon kívül még a Nagyvilág (1947–1948) közölte.
Főbb művei
F. m.: Az örök dokk fölött. Versek. (Bp., 1939)
Szamosháti ősz. Versek. (Bp., 1942)
Meztelen élet. Versek. (Bp., 1946)
Egyenlőség. Vidám színmű. Ill. Győry Miklós. (Színjátszók Könyvtára. 22. Bp., 1952)
Új város a hegyekben. Riport Komlóról. Ill. Zádor István. (Az ötéves terv kiskönyvtára. Bp., 1952)
Város a hegyekben. Útirajz. (Bp., 1952)
Három szem mogyoró. Elbeszélések. (Bp., 1956)
Óbudai lányok. Kisregény. (Bp., 1958)
Vásárfia. Regény. (Bp., 1964)
Az angyaloknak nincs szárnyuk. Regény. Ill. Raszler Károly. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965)
Prágai séták. – A semmittevés játékai. Chytilová, Vera: Százszorszépek. (Tavasz és nyár között. A cseh és a szlovák film antológiája. Szerk. Zalán Vince. Bp., 1990)
Tízezer nap. – Sára Sándor és a magyar „mélyvilág.” – Tűzoltó utca 25. – 80 huszár. Történelem és kaland. (Bekezdések. Pályakép Sára Sándorról. Szerk. Kelecsényi László. Bp., 2000)
írásai a Filmvilágban: Filmjeink védelmében. (1958)
Az „Országúton” túl és innen. Neorealizmus. (1960)
A kétarcú film. (1961)
A látható és a láthatatlan. (1962)
Max Linder felfedezése. (1964)
Jegyzetek sötétben. A velencei fesztivál néhány filmjéről. – A pokoljárás trilógiája. (1965)
Az igazság „rögeszméje.” Beszélgetés Kovács Andrással, a Hideg napok után. – A vesztesek és „Az algíri csata.” Filmlevél Rómából. (1966)
Egy mozinéző naplója. 1–5. (1969–1970)
Műfaj és szemlélet. – Szabó István: Szerelmesfilm. (1970)
A döblingi titok. Hajdufy Miklós: Széchenyi meggyilkolása. – Keserű dionüszoszi ünnep. Zabriskie Point. – Böszörményi Géza: Madárkák. – Petri, E. Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében. – Kép, képzelet és valóság. – A szürrealizmus és a film. (1971)
Bacsó Péter: Jelenidő. – Jancsó Miklós: Még kér a nép. – Bergmann, Ingmar: Szenvedély. – A pók-isten hálójában. Bergmann trilógiája. (1972)
Szabó István: Tűzoltó utca 25. – Bogdanovich, P.: Az utolsó mozielőadás. – Tarkovszkij, A.: Andrej Rubljov. – „Hörpintek valódi világot…” Zolnay Pál: Fotográfia. (1973)
Máriássy Félix: Próbafelvétel. – Sándor Pál: Hétvége. – Makk Károly: Macskajáték. – Látogatóban Szent-Györgyi professzornál. – Mihályfi Imre: Pókháló. (1974)
Fábri Zoltán: 141 per a Befejezetlen mondatból. – Markos Miklós: A dunai hajós. – A házsártos szent öreg. Füst Milán. – Maár Gyula: Déryné hol van? (1975)
A halhatatlanság mellékalakja. Jackie Coogan és a Kölyök. – Grunwalsky Ferenc: Vörös rekviem. – Történelem keresztfonállal. Bódy Gábor: Amerikai anzix. (1976)
Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka. – Emlék és emlékezés. Radnóti: Ikrek hava. – Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék. – Mihalkov, Nyikita: A szerelem rabja. (1977)
Menzel, Jiri: Magány az erdőszélen. – A cigányteleptől a „faluszéli házakig.” Schiffer Pál: Cséplő Gyuri. – Zanussi és a Védőszínek. – Bergmann, Ingmar: Szemben önmagunkkal. – Történelem és kaland. Sára Sándor: 80 huszár. Történelem és kaland. (1978)
Chytilová, Vera: Játék az almáért. A téboly kódrendszere. Herzog, Werner: Woyzeck. (1981)
Szatíra galambepével. Böszörményi Géza: Szívzűr. – Luis Bunuel Luis Bunuelről. Bunuel: Amit még el akartam mondani. – Drámai diagnosztika. Bergmann, Ingmar: Jelenetek a bábuk életéből. – „Fegyvert, s vitézt éneklek…” Kuroszava Akira: Árnyéklovas. 1–2. (1982)
Bresson, Luc: Egy halálraítélt megszökött. – Vektoranalízis. Krzysztof Zanussi filmjei. – Renoir-filmek papíron. (1983)
A filmkritika janzenistája. André Bazin. – Gyilkosság egy francia szemével. Reichenbach, Fi: Holdtölte Texasban. (1984)
a Filmkultúrában: „Igaz történetünk nem életünk története…” Robert Bresson és a lemeztelenített film. (1967 és Filmélet, 1968)
Az ismeretlen partjain. Nagyítás. – Sára Sándor és a magyar „mélyvilág.” – Alain Resnais. (1968)
Bergmann, Ingmar: A megszerzett bizonytalanság. (1969)
Andrej Tarkovszkij. (1973)
Máriássy Félix. Egy félbeszakadt művészi pálya. (1975)
Történelmi legenda. Életünket és vérünket. 1–2. Jancsó Miklós új filmje. (1979)
szerk.: Cseh és szlovák költők antológiája. Szerk. Kovács Endrével. Az előszót Rybak, Josef írta. (Bp., 1953)
Népi kollégium Pesterzsébeten. 1946–1949. Összeáll. (Pesterzsébeti múzeumi füzetek. 4. Bp., 1988)
forgatókönyvei: Szombattól hétfőig (1959)
Az ígéret földje (1961)
Város a hegyekben (1960)
Naphosszat a fákon (tv, 1969)
A nagy kék jelzés, avagy a hűség jutalma (1969)
Kezdeményezők (1970)
ford.: Csao Ke-in: A kis vő. Dráma. Ford. (Rádiószínház. 2. Bp., 1957)
Hesse, Philipp-Jean: Noé bárkájában. Szatirikus mesék. Ford. Jean Effel rajzaival. (Bp., 1958)
Vercors: Amerre a szél fúj. Kisregény. Ford. (Bp., 1958; Modern Könyvtár. 8. 2. kiad. 1965; A világirodalom remekei. 3. kiad. 1969)
Vercors: A tenger csendje és más elbeszélések. Ford. Eckhardt Ilonával, Rubin Péterrel. Az utószót Rubin Péter írta. (Bp., 1960)
Arrabal: Guernica. Dráma. Ford. (A kor fórumán. Egyfelvonásosok és irodalmi műsorok. Szerk. Bécsy Tamás, Dániel Ferenc. Bp., 1969)
Vercors: A tenger csendje és más kisregények. Ford. Eckhardt Ilonával, Kárpáty Csillával, Rubin Péterrel. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1972; 2. kiad. 1980).
Irodalom
Irod.: Rónay György: H. Z.: Szamosháti csillag. (Magyar Csillag, 1943)
Sőtér István: H. Z. (S. I.: Gyűrűk. Bp., 1980)
Szabó György: H. Z.: Óbudai lányok. (Élet és Irodalom, 1958)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Abody Béla: H. Z.: Vásárfia. (Élet és Irodalom, 1964. 44.)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Nemeskürty István: A hetvenöt éves H. Z. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1987. 29.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Létay Vera: H. Z. (Filmvilág, 1989)
Major Ottó: A szellem méltósága. H. Z.-ra emlékezve. (Élet és Irodalom, 1989. 19.)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005). *MÉL téves halálozási adat: jan. 7.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013